Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-10 / 80. szám

Vasórnau. TD58. április 10. DÉLMAGyARORS/ÁG 8 Négy hamis taiiuvaiiomás egy nöfartási perben (A Délmagyarorsság munkatársától.) Monstre hamist anuzási pert társryalt a szegedi törvényszék Suruy-tanácsa. Csauytelekiek Kerültek a törvényszék elé egv nőt-artási perrel kapcsolatban tett tanúvallomások miatt. I'l. Dali István 65 esztendős csanyteleki földműves ellen a felesége port indított ieiglence nőtartás miatt. Bali egy sereg crnbert szerzett tanukul, akikkel azt igazolta a biróság előtt,, hogv no'P azért hagyta cl a felesége, mert 3 megverte az asszonyt, hanem azért, inert éppen az asszonv verte meg őt. Ezek a tanuk megjelentek a biróság előtt és Bali István intencióinak megfelelően totlck vallomást. A dolog azonban kiderült, valamennyiük ellen megindult az eljárás. A törvényszék előtt valamennyi vádlott égadta bűnösségét. Azzal védekeztek, hogv unit elmondottak a nőtartáei porbon, az gaz volt. Látták — vallották —. amint az isszony és fia ütlegelik az öreg gazdát. Az érdektelen tanuk vallomásából azonban a örvényszék megállapította, bogy a vádlottak öt világrészben ismert gyér szavatol az Aspirin-tabletták jóságáért. A valódiság ós megbízhatóság jele a tablettákba préselt Bayer-kereszt, ami feltétlen biztosítéka az előnyöknek, melyekért a gyár hírneve éli jót A S P I R I N tatvftták k m < 0 5 * 1 x X a «u O o DE OÖYEIJONK MINOIO A BAYEH-KERESZTM! Dt OOYEUONK MINŐIG A •AYEtKCRESZTRf I £ annakidején hamisan vallottak. Egyrésjük. például azt vallotta, hogy a verekedés a tornácon folyt lc és ők az uccáról nézték azt végig. Viszont, kiderült, bogy az uccáról nem uem lehet a verendára látni. A biróság id. Bali Istvánt egyes-tcndH börtönre. Kulik Lajost, ifj. Bali Istvánnét, Kulik Menyhértnél, Kulik Lajosnét pedig fejenkipt ncgy-négyhónapi foghá-ra ítélte. Az itólet nem jogerős. Juhász Gyula Váradon Irta DUTKA AKOS Magyar Holnapi Ragyogó századbeli álomvilág, milyen más voltál, mint a magyar ma és a magyar bolnap Kötöttünk leselkedő szomorú kísértetető. 1908, éppen most 30 éve, amikor a magyar ifjúság éppen ugy, mint az akkori Európa, mindennek éppen az ellenkezőjét hitte és akarta, mint ma. Esztétikában, irodalomban, politikában és filozófiában cél 6s hitvallás volt az ember egyénisége, az clkülönbözés, a hit abban, hogy mindenkinek adnia kéli lé kéből valamit az egyetemes nemzeti és embert kultura oUdrdra. Adni valamit érzésben és gondolatban, jellemben cs i'ajaulyban, inert mindenki csak annyit ér, amennyire érző és gondolkozó ember. Ez a kor az egyéniségek kora volt. A nyájat, a szervezett tömeget méltatlannak érezte volna arra, hogy az egyéniség útját és akaratét gáto.hassa, vagy diktálhassa. A gép élete meg gyermekkorát élte és a gépet nem teljesítményeiben, nem rdkordallitó ere,eben csodáltuk, hanem mint a szellem alkotását dicsőítettük. Emlékszem, mikor Blériot átrepülte a La Manche-csatornát, Juhász Gyulával együtt könynves szemmel lelke:-ad tünk a kávéházi asztal mellett, hogy Ikarusz legendája valóra vált. Dc sohasem gondoltunk arra, hogy a tökéletes Daimlermotor kiienyészt majd egy so/őrtipust, amely gépekkel százmilliós tömegekre kényszerítheti akaratát. Ma senkinek som jut eszébe, hogy Qalilleitől Pasteurig éss üzent-Györgyi, professzorig minden titok rejtélyének megoldását, kulturát, művelődést cs boldogulási lehetőséget nem egy, hanoin sok gondolkodó fejnek, a sok alkotó szellemnek köszönheti az emberiség. Annak, hogy nem volt nyáj, annak, hogy nem volt érzés és gondolat nélküli eszköze a végrehajtó hatalomnak. A lélek szabadsaga, a gondolat szárnyalása, az elkűiönbüzés természeti törvénye fűtötte azokat az ideálokat, amely 1908 őszen a magyar Holnapról álmodott. E különbözni, dc összefogni. Ez a gondolat hívta életre Váradon a magyar álmodók és szomorú tr.e-és-ek kis csapatát, akik először döbbentek ,rá a félclme'es magyar igazságra, hogy egyedül vagyunk a népek nagy versenyében. Nem véletlen az, bogy Juhász Gyula Váradon ébredt magy .,-sdgának és egyéniségének igazi tudatú a. Ady Endre Párisból jött, ahol ráeszmélt a szinte fajtakáromló iszonyatos felkiáltásra: Jaj, mit ér az ember, ha magyar! Ma egészen más értelme zug körülöttünk ezeknek a szavaknak, mint akkor először felháborodtak rajta szemforgató magyarok. Ma mindenki érzi és tudja, bogy ez az egyedülvalóságunknak, a tesívértclonscgünknck az önmarcangoló lirai sikoi.ása. Váradon akkor kevés túlérzékeny idegü fiatal költőben megmozdult ennek az egyodülvalóságuak a sorsdöntő félelme. Juhász Gyula a végeken, a határokon, idegen nemzetiségű félvái atkákban ébredt tudatára ennek a testvértelon magyar sorsnak. Amikor jámbor barmok szemének tükrében látja meg a magyar föld, a magyar sikság szépséget és gondol arra, hogy milyen kevesen és milyen tos tv értetlenül állunk itt Európa közepén. Ugyanezzel a gondolattal és tudattal érkeztem én meg akkor az amerikai kivándorlók közül. Kelet és Nyugat között a Körös-völgy kapujában találkoztunk. Ady már elment, de ott vajúdott körülöttünk a jiild meg a város és mindaz a sok cs azóta ts megoída '.a.i mrgyar érzéskomplexum, amelynek ma kieebb-nagyobb falukutatók, társadalombölcsek, politikusok kereriik a megoldását, vagy sírják a panaszait. Az Erdélyi Józsefek, az Illyés Gyulák bőven ömlő magyar panasza ott fakadt fel először Váradou a mi szivünkön cs a mi szánkon. Az én akkor megjelent könyviemnek a cimű volt: Föld meg a város. Ez a könyv hozta közel hozzám Juhász Gyulát, cz a könyv vetette fel köztünk a magyar vajúdó szomorúságokat, amelyekről a változott idők uj em-. berei sokszor olyan csodálatos megdöbbenéssel kérdik: Mi ts volt az a nevetlcn bánat abban a boldog békebeli világban, ami ugy ráfeküdt az uj virágzásba borult magyar líra minden valamire való igricére. LGSilidbt) diva'frizurakreóciők ős tflítÓS OUllOfclIáS legmodernebb eljárással fjf inni?// Uoxmeiikus hölgyfodrósMzatonban ""T^itfSr. 'MZiMJM M t&w Telefon <9-84. Sxóch«nvm*r 2. » Akkor a nagy századeíeji magabizó optimista világban értelmetlennek látszott a magyar tes'.vértelenségnek cs a szomorúsága. Nyitva volt az egész világ. Én megjárhattam Amerikát útlevél nélkül és az emberi gondolat korlátlanul szárnyalt országokon, határokon keresztül. Juhász Gyu'a ennek a korlátlan eszmeáradásuak és nyugati kapcsolódásnak a szelét hamar meg is érezte a budapesti egyetemen. Ott ültek akkor Alexander Bernát óráin együtt Kosztolányi Dezsőivel, Babits Mihállyal, Tóth Árpáddal és nemes vetélkedés tárgya lett a nyugati irodalom minden szépségét átültetni magyar nyelvre és 'bekapcsolódni az egyetemet nagy európai lelkiségbe. A végekről érkező és a végeken magára döbbenő Juhász Gyula magyar lelke azonban fölszabadult és uj elhatározások elé korült, amikor Váradon a magyar föld cs a magyar egyodülvalóság kérdéseiről kezdtünk beszélgetni. A szegedi pusztai lélek, a művészet elcfántcson Hornyáról álmodó költő és a kolostori árnyakkal vivódó lélek a szivemre borult cs örök barátságban találkozott a magyar föld és a magyar nép szeretetében. Ez a találkozás lett a szülője annak a viharra szW> tett mozgalomnak, amely •na nagyváradi Ilotnap zendülése* cimén vonult be az irodalomtörténetbe. Ekkor Írja Juhász Gyula- »A szép csöndesem cimü egyfelvonásos kis színpadi jelenetét, amelynok kinyomtatott példányának címlapjára őszinte szóval iria az ajánlást: ^Duíka Ákos édes barátomnak, a magyar föld és paraszt uj poétájának, őszinte szivvel Juhász Gyula*. Innen küldi a rReneszánsz« cimü folyóiratnak: Zigány Árpád és Révész Béla lapjának, az első nagy tiszai vallomását. A földnek és a népnek oz az imádságos, áhítatos szerelme, ez volt az igazi magyar Holnapnak 30 év előtt is a hitvallása, célja és erdeme. Sajnos, az akkori Magyarország nem értette meg, vagy félreértette, cppen ugy, mint Rákosi Jenő Húsvétra! 6 drb pálinkás pohár —.88 3 drb talpas likőr kehely —.98 1 drb likőr palack —.88 6 drb boros pohár —.98 6 drb vizos pohár Ha —.98 6 dib. tivegtánvér. mély vasrv lapos —.98 1 drb üvegtál, rnélv vagv lapCo —.98 1 drb fayence pecsenyés tál —.98 1 drb faytjnee tésztáé tál —.98 1 drb fayence főzelékéé tál —-98 1 drb fayence leveses tál füles 1.18 1 drb C személyes fnverice tésztáé kászlet szirtes, modern mintákkal 1.28 6 személyes bel és külföldi porcellán ebédlőkészletek 75 féle mintában már 36 pengőtől kaphatók. Zomaneodény, háztartási és konvhafclszcrelóei tárgyukban is a legolcsóbb árak. Te'aton t7—6& ; ADLER , EDfnkjarnOK Szeged, Tisza Lajos korút 38. Blart'ví 1905.