Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-02 / 73. szám

DÉL MAGYAKORSZAG Szombaí, 1938. április 2. Politikai napilap XIV. évfolyam 73. sz. Világtörténelmi gyakorlat / Hiába, nem jó világtörténelmi időket élni. A világtörténelem legfeljebb olvasmánynak élvezetes, legfeljebb tantárgynak tanulságos, de minden korok minden élő embere kész örömmel lemondott volna és lemondana arról a dicsőségről, hogy aktiv, vagy passziv résztvevő legyen az ilyen világtörténelmi gyakorlatokon. Szívesen megelégedne az elvont elmélettel. A világtörténelmi igazságok, vagy vélt igazságok kísérleti demonstrálását készségesen elengedné. Inkább föláldozná azt o dicsőséget is, hogy tanuja legyen a nagy időknek. Mi, ennek a megzavarodott mai kornak a népe, tagadhatatlanul benne élünk a világtörténelemben. Majd minden napunkra jut egy-egy világtörténelmi esemény, világtörténelmi fordulat, világtörténelmi szenzáció, amely nem elégszik meg azzal, hogy a fürge újságok hírszolgálatán keresztül szerezzünk tudomást róla, hanem durván, kíméletlenül belenyúl az életünkbe, megzavarja nyugalmunkat, keresztülhúzza terveinket, számításainkat, nyugtaiunitja cs szétkergeti békés álmainkat és azzal sem törődik, hogy már unjuk, szörnyűségesen unjuk ezt a most folyó, most formálódó, most születő világa történelmet. Lehet, hogy valamikor, évtizedek, vagy évszázadok múlva izgalmas tanulmány lesz ez a mi korszakunk cs legfeljebb a diákok izgulnak majd . miatta, ha nem készülnek el alaposan orra a történelem órára, amelyen ez a korszak lesz a föladott lecke. Pedig hát ez a lecke a — mi leckénk és bizony világtörténelmi igazság, hogy minden világtörténelmi korszak népé csúnyán elbukik a saját históriájából. Elbukik, mert hiába ismeri a megelőző korszakok történelméből leszűrhető és ki világló örök világtörténelmi igazságokat, ami tálán nem is bűne, csak fogyatékossága, csak gyöngesége. Talán természeti törvény, amelynek titka előtt értelmetlenül áll a gyámoltalan ember. Talán ez a törvény érvényesül abban az igazságban is, hogy a gyerek, amikor megszületik, néhány bizonytalan, alig meghiatározható ösztönön kívül vajmi keveset hoz magával abból a töméntelen tudásból, tapasztalásból, amelyet ősei külön-külön összeszereztek maguknak, mire letaglózta őket a halál. Mindenkinek elölről kell kezdenie mindent, mindenkinek magának kell megszereznie a tudást, a tapasztalásokat, addig pedig ezerszer el kell buknia és ezerszer'föltápászkodnia, hogy a végén — még se léhessen belőle az utódai szemében okulásra nem intő, de — kényszer i 1 ő példa. így leht valahofry á történelmi korszakokkal is. Hiába ismétlődnek meg a történések szinte hajszálpontosan és vaskő vét kezetekseggel, hiába születnek azonos erőkből azonos eredők, az. ember, aki ezek közé az erők közé sodródott, vakon tévelyeg közöttük és a'maga bőrén, szivén, a maga ezerszer megcsúfolt, emberéletén érzi a nagy idők minden fájdalmat? kinját, szörnyűségét. De a vágy, ljpgy meneküljön belőle, hogy elbújjon ,a,fenyegető történelem elől, örökké él benne. * Tessék csak'megfigyelni, hogy mennyire fokozódik ezekben a világtörténelmi napokban az érdeklődés az elvont témák iránt. A szabadegyetemi • előadásokon zsúfoltak a termek cs o halig bt óság önFeledten figyeli az cloadot, barmiról' is"e(fékéfzék az: a halak halószervei körül végzett kutatások eredményeiről, az eleven organizmusban végbemenő égési folyamatokról, a száz évvel ezelőtt elköltözött Kölcsey Ferenc életének és költészetének három korszakáról, vagy az építészeti stílusok kialakulásáról. Lehetséges, sőt valószínű, hogy a hallgatóság ezeken az előadásokon is azokat az igazságokat keresi, onrelyek vonatkoztathatók lehetnének a mára is, de az önfeledt figyelem, az elmélyülő érdeklődés mindenképen a menekülés vágyát jelzi. A vágyat, hogy de jó lenne „elbliccelni". valahogy riadt életünk könyörtelen órarendjének ozt a tantárgyát, amelynek neve: világtörténelmi gyakorlat. Az ember szelíden elrévedezik a csudán, hogy a süketnek hitt halak is érzékelik valamilyen módon a hangokat, hogy az élő organizmus megbetegedését legtöbbször a benne végbemenő égési folyamatok zavarai idézik elő, hogy Kölcsey Ferenc ugyanabban az évben irta meg a magyar irodalom legsztoikusabb költeményét, a V a n i t a tum VBriitas-t, amikor a legszentebb magyar imádságot, a Himnuszt is elénekelte, hogy az építészeti gótika a maga korszakának magasba törő vágyát fejezi ki, mert a csöndes, szelid révedezés közben megfeledkezhet orról, hogy benne él, benn© vergődik a világtörténelemben. Darányi nyitatUozaia a Házban „Letörjük a felforgatásra törekvőket és a zavarosban baláss.ni akarókai" — „Kincs ok Ideges* ségre és fjisziériára, alkotmányos úton, gyors tempóban, reálpolitikával folyik a munka" 8 órás ülésen tárgyalták a választójogi javaslatot A képviselőház ülése azzal kezdődött, hogy megszavazták a nyolcórás üléseket. R upert Rezső volt az első szónok. Kifogásolta, hogy egymillió polgárt kizárnak a választójogból. A tömeghisztéria indokolatlan, noha a kormány passzivitásával a 'látszat szerint alkalmat ad ilyen hangulat felkeltésére. Nem szabad megengedni, hogy az országot leterítsék az egyetlen, igaz magyar útról. Tudjuk. hogy a kormányzó urnák is cz az álláspontja. — "A ncp rendel és biztonságot akar, zavartalan közgazdasági eletet, józan reformokat. szélsőség soraiban egyetlen értéket, tehetseget sem látni. A hatalmon levők tudhatják. —• folytatta —, hogy az osztály- cs fclekezctelleni gyűlölködés pusztán egyéni érdek, karriervadászat. < Altért a Ncp-ben alakult zsidóbizotlságról beszélt: — Mi, keresztények is tiltakozunk az ellen, hogy az ötszázalékos zsidóság ellen ilyen brutális módon kelljen világcsúfjára védekeznünk. A nagyrészt józan és ltccsületes emberekből álló párt cgv kis töredék követelésére áilit&lla fel ezt a bizottságot, amely durva ellentmondás az alkolmánv ellen. Nem lehet nélkülözni a félmillió főnyi zsidóságot, amely háború esetén százezer katonát ad. Kétbly Anna beszélt ezután. Kifogásolta, hogy a javaslat első-, másod- és harmadrendű polgárokat kreál. A férfiakéval egyenlő választójogot követelt a nőknek. Az iskolai végzettség nem leliet mértékadó, mert máeasabb iskolai végzettség nem jelenti a politikai Ítélőképesség fokozottabb kifejlődését. Nem fogadta el a javaslatot. Gróf Festetics Sándor következett. Beszéde alatt a Ház minden oldalán többször kilobbant a nevetés. Arról Ítészéit. hogy a javaslat elkészítésében megnyilvánult kompromiszszumos polilil^it nem lehet fasisztának nevezni. Erre a kisgazdapártból kórusban kiáltották: — Mi magyar politikát akarunk csinálni. Festetics: Ennek nincs értelme. Erre nagv zaj tört ki- T c m p 1 c Rezső, a kormánypárt vitarendezője kivörösödve kiáltotta a nyilas gróf felé: , — Miket beszél?! A magyar nemzeti politikának nincs értelme? A za j elültével U 1 a i n Ferenc beszélt. Felemlítette az 1926-ös fálasztást, amikor Eekh a rd t'Tibornak azt mondotta egy csendőrtiszt a kerületben, hogy nem lehel képviselő. Akkoriban csak egy ellenzéki képviselő meri felszólalni a konszolidáció nagy többségével szemben: Rássav Károly. Ezután a Bethlen-éráról, majd a Gömbőskorszakról és a legutolsó választásról beszélt, — Jöttek az uj választások — mondotta —, de nem a megbeszélések értelmében. Ha ezek nem történtek volna, ma másképen néznénk azokat az eseményeket, amelyek Hegyeshalomnál kopogtatnak. Akkor azonban egymás ellen acsarkodtunk, nem vettük észre, hogv kihull kezünkből a hutalom, Egyesek most ugy harcolnak egymás ellen, mintha, cirkusz lenne «z ország. Kérdezem B c t h 1 e n t, mire akar ő koncentrálni? — folytatta. Farkasfalvi Farkas Gcza: Bethlen István a legnagyobb magyar. (Nagy zaj.) liláin: Bethlen igen nagyeszű- korrekt és tisztességes férfiú, de kérdezem ettől a kifogástalan magyartól, hogy milyen nyulak ellen akarja emelni a nyúlgátat? Szerintem koncentrációt kell csinálni, de világnézeti alapon. Szerintem a jobboldal majd megtalálja a helyes utat. amelyen tol a parlament érdekében nem Szabad menni. Amikor egyszer a véletlen folytán Gömbös Gyulával beszélgettem, ezt mondottam, nem lesz-e gyönge Darányi a miniszterelnökségre? Erre Gömbös így- felelt: -jNcni is tudjátok, milyen kulyacrős ember". Bocsássa meg a miniszterelnök ur. én eddig ezt a kulyacrősséget nem láttam. rölt a miniszterelnök ur megmondotta, Gvőliogy