Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-07 / 77. szám

DÉLMAGYflRORSZAG Csütörtök, 1938. április 7. Születésnapra A képviselőház u mai napon befejezi a tit­kos választójog vitáját. Soha nagyobb ese­mény soha kisebb emócióval nem született még meg, mint ez a javaslat. Negyven évi harc, küzködés, negyven évi áldozat s a nemzet szörn^-ü veszteségei után testté 1 ő n a z i g o, törvénnyé a titkos választó­jog. A parlamenti vita ma már érdektelen évődések kőzött civódott a részletek felett, az általános vita csak alkalom volt arra, hogy a nemzet lelkiismeretét felrázzák legjobb­jaink azoknak a törekvéseknek láttára, me­lyek ebek • harmincadjára szánták a nemzet alkotmányát, jogrendjét s polgárosult civili­zációját. Valamikor azt hittük égzengés és földindulás között jön majd világra a titkos választójog, évszázados fejlődés vajúdásának kései gyermeke s az osztályuralom kárpitja megrepedezik, ha elérkezik az idők és poli­tikai jogok teljessége. Azt hittük, összeomla­nak a párt keretek, ha a titkos választójog zsi­lipje az alkotmány medrébe leereszti a ma­gyar nép millióit s az összeroskadt pártkere­tek omladékain találkozik majd az uj Ma­gyarország boldog fiatalsága. Egy generáció küzdelmét töltötte ki a választójogért megin­dult harc, ennek a harcnak voltak vezérei és tisztjei és boldog volt mindenki, aki kpzhar­coskértt vehetett részt abban a küzdelemben, amelyik — felszállott n páva a vármegyehá­zára, — uj szellemet, uj politikai erkölcsöket s a népi politika kiteljesedését igérte az urani­bátyámék pipafüstös s haladástól irtózó de­rűs, megvesztegetően bájos, de korszerűtlen szelleme után. Az ég zengését az elnöki csengő helyette­síti, a földindulás morajlása helyett „(zaj a jobbszélen)" ütődik fülünkbe s a nagy emó­ció belefullad a közönv mocsarába. Mi lehet annak uz oka? Lehet talán, bogy annyira ké­sei ez a reform, hogy most már csa k a sza­vazás módjának megváltozását látjuk benne, de nem erezzük benne a közélet átala­kulásának fölkorbácsoló, lelkeket felrázó nagy reformját. Arnig reform lehetett volna belőle, addig nem jött, most hogy nemzetkozmetikai célokat valósit meg, senki nem érzi ki belőle, mint póhár viz­ből a tenger morajlásat, a várt cs kiharcolt, a felszabadító s uj világot igórő átalakulást. Nemzetkozmetikai célt szolgál, mondiuk, mert már szemérmességbőt sem lehetett fen­tartani a nvilt szavazást tovább. Ha ez az or­szág számot tart a kullurázottságnak arra a fokára, melvet megérdemelten foglal ol, akkor el kellett magától vetni a nyilt sza­vazás lelkeket tÍDró borzulmait. Akiknek sze­me előtt vágyálomként lebeg az angol de­mokrácia. az angol szabadság, azok csak szé­gyenkezni tudtak a politikai hatalom maga­tartásának mezítelen eszközei miatt, mint amilyen a nyilt választás volt. De talán más ok is hozzájárult ahhoz, hogy ilven észrevétlenül, minden ünnepélyes ér­zés s minden vigasztaló elégtétel nélkül ke­rül be a mugvar alkotmányba a titkos szava­zás. Az, hogy jöttek problémák, melyek fölé­be nőttek. Amíg az egyetlen probléma volt. addig nem iött, de iön most, amikor leg­alább ugv k»'ll tőle félni, mint ahogy bizni szabad benne. A titkos választójog nroHé­mája helyett a nyilt forradalomra izgatás látvánva foglalkoztatta ezt n nemzetet, fir.ie­Poliflkai napilap • lvik nem tudott elég figyelmet, elég törő­dést s elég munkaidőt áldozni a választójogi reformnak, mert uj feladatok cs uj kötelessé­gek álltak elébe. Nem arról volt szó, hogy miként szavazzunk, hanem arról, hogy egyáltalán szavazhassunk. Nem azzal kellett törődni, hogy az alkot­mányt hogyan reformáljuk, hanem azzal, hogy miként lehet megőrizni. Olyan idők félemlítették meg ennek az országnak népét, melyek minden tiszta szándékú em­bert a fedélzetre parancsoltak. S amikor helyt kellett állni a nemzet hajójának bizton­ságáért, másodrendű kérdéssé vált, bogy mi­lyen a gépek konstrukciója s gőz hajtja-e meg, vagy szivógázmotor. A nemzet azért tudatára ébred majd an­nak, hogy mit jelent számára a titkos válasz­tójog. Ezek a félelmetes idők egyszer mégis csak elmúlnak s a nemzet alkotmányos éle­tének zavartalanságát nem fogják veszélyez­XIV. évfolyam 77. szm ••"•"••••• • tetni sem kósza hirek, sem kósza szándékok A titkos választójog maga nem o nagy átala­kulás, lc biztosítéka annak, bogy a nagy átalakulás megtörténhetik. Az a nagy átalakulás, amelyik a szabadság és a rend egyensúlyi helyzetét a demokra­tikus jogoknak megvalósulásával fogja meg­teremteni. Demokrácia nincs népi politika nélkül, de nincs népi poli­tika sem demokra ciu nélkül. A po­litikának e nemzeti és népi irányba kell terelődni s ezt az irányváltozást titkos vá­lasztójog nélkül megteremteni nem lehet so­ha. Á titkos választójog olyan a nemzet or­ganizmusa számára, mirit elő szervezetnek a levegő. Nem ünnepeljük u szabad lélekzet­vételt sem, ne ünnepeljük a titkos választó­jog világrajöttét sem. Csak álljunk odu a bolr csője melle s ígérjük meg, bogy meg fogjuk védeni a — védőnket s oltalmazni fogjuk ez oltalmazónkat. Interpelláció a Házban imrédQ Hála Közgazdasági szerepéről Daráitól miniszterelnök: „A Nemzeti Bank elnöhseae és a Közgaz­dasági miniszteri szeh között nincs összeférhetetlenség, söf felles oz összhang" — „\ kormány elsőrendű feladató, hogy meaovfa az ország gazdasági rendiét es fejlessze közgazdaságát" A képviselőházi részleteiken is letárgyalta a választójogi javaslatol Budapest, április 6. A képviselőház a szerdai ipterpellációs uapon részleteiben is letárgyalta a választójogi javaslatot, csütörtökön már csak egy szakasz elfogadása van hátra. S z t r a n y a v s z k y elnök bejelentette, hogy Hí ndv Zoltán beadvánnyal fordult a Ház elnökségéhez, amelyben a házszabályokra hivatkozva, megváltoztatni kérj az összeférhe­tetlenségi bizottság ismeretes határozatát A választójogi javaslat részletes vitáját a 79. szakasszal folytatták. Ez a szakasz az aján­lásokról intézkedik. Farkas István az ajánlók számát le akar­ja szállitani, az egyéni választókerületekben legfel iebb négyszáz ajánlás legyen szükséges. Vázsonvi János olyan módosítást ter­jesztett be, hogy az ajánlások maximumát is állanitsák meg. Széli József belügyminiszter kijelentette: a nagyobb pártokkal kapcsolatban a szakasz­ban előirt intézkedések nenx történnek a kisebb pártok rovására. Malasits Géza: Kívánom a miniszter ur­nák. hogv lrsrven ellenzéki ielölt. Az előadó ui 81. szakaszt indítványozott. F„srerint országos pártnak azt a Pártot kell te­kinteni. amelv országos szervezkedését a bel­ügyminiszternél, a választások kitűzése előtt legalább bárom hónappal l«e»e)entette és iga­zolta. hogy a pártnak lesndábh pé«v kénvj­seló Inéin van. vacv legalább bns»e*<»r olvan »««ia van. al^k valamely választókerület név­iem-zóV^bo fel vannak véve. A Párt elveszti or­szágos teliegét. ha legalább ncgy tagját nem vé'-»«rt;ák nie*» képviselőnek. Mcizler Károlv szerint ez a szakasz nem más, mint a mostani politikai pártok önvédel­me. Az elnök a szakaszt a KStctoK Alvók" MaP­a v»: —rtHoZrri,(.,"7 vKv-4, mert a »ndÍ*"án»MLÍ$ módosították A oo.Jk szakasznál, amelv a laistromos ke­rületek listáin a pártvezér nevének feltünteté­sét irja elő, M e i z 1 e r Károly kerte ennek' a megjelölésének elejtését azzal az indokolás­sal, hogy több pártnak nincs is pártvezére. A többség eredeti szövegezésében fogadta cl a szakaszt. Gyors tempóban fogadtak cl néhány sza­kaszt, tnajd a 113. szakasznál Lányi előadó javasolta, bogy több jelölt esetén a győrlesnek ne legyen elég a szavazatok 35 százaléka, ha­nem ezt 40 százalékra emeljék fel. A Ház a módosítást elfogadta. , A 177-ik szakasznál 13uch ioger Manó kérte, hogy ne vétségnek, hanem bűntettnek, minősítsék, ha valamely köztisztviselő hivata­los hatalmával visszaélve, valamely választót választójogának szabad gyakorlásában befo­lyásolni igyekszik. Buchingcr javaslatát nem fogadta oJ a többség. A 18ö-ik szakasznál Mojzes János java­solta. hogy ne vétség, hanem bűntett legven és öt évig teriedhetö börtönnel büntessék azt, aki a választás, vaffv szavazás eredményét bár­nulveii módon mer-'bamb;tia. Mojzes módosí­tását ném fogadta cl a Ház. A ?0t-tk szakasmál éjénk vita fejlődött ki. — Hallóik a brlii^minisztert kiál'otta Mikecz igazságügyminiszter felé báró Berg Miksa. Az igazságúe-vmbűszler, aki ekkor esvédül kénvisclte a kormányt a teremben, tagadólag intett. % # Moizes .Táno*; CM'kepZ (Vlön IxrazsáídÍTV­m'n'STter felé): TT«v vaovunk értesülve, hogv cgv-bét nanon b<"l»l belügyminiszter lesz. Délután négy órakor az utolsó szakasszal is vés/ett a Ház, a „titkost" részleteiben is elfo­gadták. Ezután megkezdtéle az interpellációk tárgyalását Elsőnek Gsöór Lajos mondotta el inter­pellációját. hogv összeférhetetlenséget lát lm-

Next

/
Thumbnails
Contents