Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-05 / 75. szám

Kedd. 1Q38. április 5. DÉLMAGYÁRORSZÁG 5 Hétfőn félévi börtönre ítélték a betörőt, aki négy nappal eselöil vakmerő betörést "követelt el a Ketting-öivatáru üxletben és menekülés kösben súlyosan megsebesült (A D^lmaavarorszáa munkatársától.) Hét­főn ítélkezett a szegedi törvényszék Gvurek "erenc budapesti cukrászsegód ügyében, aki légy nappal ezelőtt betört a Kettina-féle üz­letbe. majd menekülés közben elveszítette gyik ujját. Gvurekot nyomban a betörés el­követése után elfogták. A. hétfői tárgyaláson elmondotta, hogv ál­ísnélkül volt Budapesten és Szegedre állá6­eresés céliából utazott. Állást azonban nem apott, ezért elhatározta, hogv betör és igy zerez pénzt. Az uccán sétálgatva megállapi­otta. hogv a Kett ing-féle üzlet lenne a log­Ikahnasabh a betörésre. Vásárlás ürügyével ement az üzletbe és alapos helyszíni szemlét ártott, ma'd a még megmaradt pénzén hetö­őszerszámokat vásárolt. Este aztán felmá­zott a Püepökbazár tételére, felbontotta a etőt. áffürészelte a mennve'-etet és behatolt z üzlethelyiségbe, ahonnan 47 vár női haris­ait. Winteev 40 pengő készpénzt és három néter =zöve*et vitt el. — Hogy vesztette cl az ujját? — kérdezte bíró. — Sietnem kellett' —- válaszolta a vádlott —, mert már világosodott. A „szajrét" ledob­tam a tetőről és magam is lofelé másztam, közben az ujjam beleszorult a napellenző vas­keretébe Megcsúsztam és lezuhantam. az uj­jam pedig tőből kiszakadt... Elmondotta ezután az alig 20 esztendős fiatalember, hogy az ugrás, illetve az esés után figyelmes lett rá ogv rendőr, mire futás­nak eredt. A keze azonban nagyon vérzett, ezért futás közben a közét sáliába csavarta, dc még igy is csak ugv dűlt belőlo a vér. Ncmsokkal később azután a rendőr beérte ós előállította a központi ügyeletre. t>r. Szász Dezső ügyész felszólalása után a biróság bűnösnek mondotta ki Gyurekot és hathónapi börtönre Ítélte. A törvényszék az ítélet kiszabá«ánál enyhítő körülménynek vet­te. hogv a vádlott uiia elvesztésével már bűn­hődött tettéért és őzért szabott kj reá g tör­vény által előirt fegyházbüntetés belvett bör­tönt. abból is a legkevesebb hat hónapot. Az Ítélet jogerős. „Kenyerei, békéi, vagy szolgaságot" Kéibty Anna beszéde a Nők napja ünnepélyen (A Délmag^arország munkatársától.) A sze­gedi szociáldemokrata párt ndmunkás cso­portja a munkásság kultuszerveinek bevoná­sával vasárnap délután Nők-napja ünnepélyt rendezett az ipartestület nagytermében. A szegedi Altalános Munkás Dalegylet énekszá­ma vezette be az ünnepséget, majd E r n s t Sándorné mondott elnöki megnyitó beszédei, hangoztatta, hogy ez az ünnepély azért líiv­ja egybe az asszonyokat, hogy tudatára éb­ressze őket annak, miiven fontos szerepük van a társadalomban. A politikái irányító férfiak — mondotta — azzal az útravalóval indulnak el az életbe, aniii az édesanyjuktól kapnak és nem mindegy, hogy milyen ez az útravaló. Soha 'lyen nagy szükség néni volt az asszonyok összefogására, mint most, ami­kor a béke nagy veszedelemben van. Az asz­szonyi szívnek meg kell erősíteni a békét. Kéthly Anna orsággyülési képviselő beszéde következett ez­után. Egy világnak az átalakulását éljük — mondotta. Az elmúlt három évtized megrá­zóbh volt, piint a történelemnek bármely harminc esztendeje. Benne vagyunk vala­mennyien, férfi és nő, korkülönbség nélkül, jlbben a társadalmi földrengésben. Lent a tár­sadalom mélyén rengeteg panasz hangzik el. folyik a birkózás a haladás erői és a megme­revedés béklyói között. Kell, hogy mindenkit felrázzanak ezek az események és a nő sem maradhat közömbös. Nem igaz, hogy rosz­Fischcr Aladárné, sz. DeulscH Erzsébet ugv a maga. mint gyer­mekei- Féry Jánosné. sz. Fischer hiúra, dr. Fischcr Endre János, valamint az összes rokonok nevében is a szörnyű csapástól porig sújtva tudatja, hogy a felejthetetlen jó férj, szerető édesapa, a nos. kis unokájának szerető nagyapja, a legjobb rokon, Fischer Aladár ur, az Angol-Magyar Jutafonó- és Szövőgyár Bt. igazgatója, utolsó per­céig családjának és hivatd.ának szentelt áldásos és munka- életé­nek 58. évében, végtelenül '<oldog házasságának 32. évében, munkás lelkét visszaadta Teremtőjének. A megboldogult hült hanr ajl április hó tMn délelőtt fél 11 óra­kor helyezzük örök nyugalomra az izr. temető halottasházából. Áldás és béke lebegjen porai felett. Szeged, 1938. évi április hó 4-én. Részvétlátogatások mellőzését kérjük. Külön villamos a Dugonics-tcrről délelőtt 10 órakor. Különleges minőség Elsőrendű kivi»e Művészi formák ás mégis O L C S O Csillárok és Világítás rt. Budapest, VH., Erzsébet körút 41. szabbak vagyunk, mint elődeink, nem igaz, hogy nekünk kevesebb gondunk van a csalá­dunk jólétére és gyermekünk biztonságára, mint annak az asszonynak, aki fejszével a kezében irtotta az őserdőt. De ma kiszélese­dett az őserdő. Nem elég az otthon elzárt négyszögéből figyelni az életet, megállni a tűzhely mellett és nézni, hogyan ragadják el a gyermeket tőlünk, a fazekaink pedig üresen maradnak. Az asszonyoknak is ki kell állni az élet küzdő terére, nem játékszernek állították őket a férfi mellé, nem azért, hogy csak elfo­gadják a férfi imádatát, hanem, hogy meg­osszák a férfi terhét, a férfivel együtt rakja­nak fészket a gyermek számára és kiragad­ják, felemeljék a férfit a mindennapi munka robotjából a lélek magaslatára. Ezekre int minden évben a Nők-napja, amely az idén a béke, szabadság és a több kenyér jelszavát tűzi ki a nők elé. Minden embernek joga van a bőséges ellátóra, aki dolgozni akar. Az elégséges kenyeret azonban csak akkor tudják biztosítani, ha béke éj szabadság van. Újfajta szolgaság van keletkező­ben és az élni és dolgozni akaTÓ bátor asszony válaszúton van: kenyeret, bekét, szabadságol akar, vagy pedig szolgaságot. Husz esztendeje annak, hogy elhallgatlak a fegyverek, csen­det és nyugalmat fogadott a világ, de ugy látszik, elölről fogják kezdeni. Husz esztendő alatt a termelési eszközök növedekedésével sokasodtak a rombolás tökéletes eszközei »S és arra kell gondolnunk, vájjon elfelejtette aj ember a sokezer éves parancsot: „ne ölj", „szeresd felebarátodat." Kéthly Anna beszédét azzal fejezte be, hogy a világ valamennyi asszonya egy akarati aj harcoljon a békéért, kenyérért és szabadságért Ezután Scbwartz Lipólné Szinetá/ György „Asszonyok" cimü versét szavalta el mély átérzéssel, II e i s s i g Józsefné énekelt nagy sikerrel a mandolinzenekar kisércts mellett. Sok tapsot kapott Kádár Marika gyermek táncosnő sten-akrobatika szamáért. A műsor második részében a Munkásszinpad tagjai nagy tetszés mellett adták elő B a ­1 a s s a Ármin „Parasztszivek" cimü egyfel­vonásos népszínművét és a munkás-kullur­sszervek tagjai egy kétrészből álló hatásos élő­képet. E«y dorozsmai kereskedő borzalmas öngyilkossági kísérlete (A Délmagyarorszáa munkatársától.) X szegcdi mentőket hétfőn reggel Dorozsmára. hívták a Jókai -deoa 28. számú házhoz, ab(4 öngyilkossági kísérletet követett cl Kálmán Kálmán 3-1 esztendős dorozsmai kereskedő. Kálmán felvágta a karján az ereket, maid elővette revolverét és golyót röpített a fejé­be. Eszméletlenül találták mog a lövés zajá­ra elősiető hozzátartozók. A mentők eulvoa állapotban vitték bc a szegődi közkórházba. Azonnali műtétet hajtottak rajta végre, álla­pota továbbra is sulvos. életveszélyes. Kihall­gatni nem lehetett és iev nem tudták, hogv miért akart ilyen borzalmas módon eldobni magától az élotet. A dorozsmai csendőrség megindította a nyomozást.

Next

/
Thumbnails
Contents