Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-30 / 95. szám

DEMAGYARORSZÁG Szombat, 1938. április 30. Pollii kai napilap XIV. évfolyam 95. sz. Az aranyszfirő Világszerte dübörögnek az események, amelyeknek forgatagában bizonytalanul, fenyegetően alakul a jövendő. Mindenki érzi, bogy a maga sorsa ezer látható és láthatatlan szállal kapcsolódik a világ sorsához és bogy a maga legszemélyesebb, legközvetlenebb jövendője is eleven, szerves része lesz a világ jövendőjének. Senki sem tudja, mit hoz a holnap, még azok sem, akik azt hiszik, hogy az övek az ország, a hatalom és a saját akaratukat foghatják az események száguldó ördögszekerébe. Idehaza, ebben a szűkebb, de kedvesebb, meghittebb világban, szintén a jövendő vajúdik. A jövendő, amely — mint mindig — most is elnyeléssel fenyegeti a multat. Türelmetlen csákányok vágnak komisz repedéseket az ősi bástyák sziklafalán, amely fölött gonosz csóvák röpködnek; a gyűlölködés gyújtogató jelszavai. Áll a harc és rombol, pusztít kegyetlenül minden frontszakaszon. Talán vigasztalp, talán biztató, hogy a védőőrség hősi bátorsággal állja és az igazságba vetett hit erejével, az érvek és okosság fegyvereivel, a méltányosság és az emberiesség vértjével igyekszik visszaverni rombolószándóku rohamokat. A békeidők ragyogó emlékű közjogi harcaiban — milyen szelid, milyen ártatlar hadakozások voltak azok a ma harcaihoz képest — sem hangzottak el annyi értékes szónoklat a politikai élet fórumain, mint mostanában. Do talán soha hatástalanabbul sem hangzottak el szónoklatok, érvek és igazságok. Hiába, régi tanulság, hogy harcolni lehet A jelszavak ellen, de a meggyőzés eszközeivel győzedelmeskedni fölöttük nem. Ami most folyik, az már nem is politika a szó tiszta, nemcsveretü értelmében. Hogy mi, azt pontosan meg sem lehet határozni. És ha mégis néhány halk jegyzet kívánkozik a ma kusza történetének margójára, az belső kényszerhői fakad. A jelszavak sötét fergetegéből is kivált az a hazug jelsző, amely szerint a magyar kultuTa — elzsidósodott. Akik kitalálták, éppen agy nem törődtek találmányuk értelmével és tartalmával, mint általában a jelszó-kitaiálók. Egyetlen pillanatig sem gondolták át azt, amit ez a jelszó állit. Egyetlen pillanatig sem vizsgálták meg, hogy van-e szemernyi igazsága ennek az állitásnak. Egyetlen pillanatig sem érezték át a magyar kultura egészen különleges múltját, jelenét és jövendőjét. Egyetlen pillanatig sem eszméltek rá a magyar szellemtörténet kristálytiszta igazságaira. Pedig a téma izgalmasan érdekes és érdemes kissé elrévedezni fölötte. Ha nem is politikából, csak ugy okulás céljából. Érdemes fölvetni a kérdést: lehet-e elnémetesedett magyar kultúráról beszélni azért, mert Szent István kilencszáz esztendővel ezelőtt német papok segítségével átitatta a pogány magyarságot minden mai kulturánk szellemi alapjával, a kereszténységgel? Lehet-e elolaszosodott magyar kulturáról beszélni azért, mert Mátyás király az, olasz reneissance fényével és színeivel telitette a magyar szellemi életet? Lehet-e elfranciásodott magyar kulturáról beszélni azért, mert Bessenyei György Szoros katonai együttműködés Anglia és Franciaország között Befefexödíelc a londoni landtcskoxások A cseh kérdés a tárgyalások középpontiában London, április 29. Az európai figyelem középpontjában pénteken a nagyjelentőségű angol-francia tárgyalások állanak. Az angol lapok kezelőhelyen foglalkoznak a tanácskozásokkal és rámutatnak arra, hogv az eddi* megvitatásra került valamennyi kérdésben mindkét részről azonos felfogás alakult ki. i tanácskozás London, április 29. Az Havas Iroda külön tudósilója jelenti: A francia és angol miniszterek péntek délelőtti tárgyalásának főtárgya a cseh kérdés volt, amelyet mind diplomáciai, mind katonai szemszögből megvitattak. Az angol miniszterek kifejtetlék kormányaik álláspontját. Anglia minden rendelkezésre álló eszközzel azon van, hogy megelőzze olyan esetleges viszály kitörését. amelybe Nagybritannia és Franciaország is bclckcveicdbetiie. Ezután Daladier francia miniszterelnök fejtette kl kormánya álláspontját. — Franciaország nem térbet cl azoktól a kötelezettségektől, amelyeket Brland 1923-ben kötött. Katonai szempontból Csehszlovákia meg tudja védeni magát, ha számíthat külföldi erők támogatására Angliát is beleértve. Bonnet francia külügyminiszter felszólalásában hangsúlyozta, hogy egv határozott angol-francit) együttes fellépés irányt szabna Középeurópa helyzetének és felbátorítaná Jugoszláviát cs Romániát és Lengyelországot, hogy függetlenségükért küzdjenek. Az Havas Iroda külön tudósítója jelenti: A francia-angol tárgyalások délután 5 órakor véget értek. Daladier és Bonnet a tárgyalások befejezésével este repülőgépen visszautazlak Parisba. Hivatalos jelentés az eredményről London, április 29. A francia nagykövetség a következő hivatalos közleményt adta ki. — Daladier miniszterelnök és Bonnet külügyminiszter londoni tartózkodása során több megbeszélést folytatott a miniszterelnökkel, a külügyminiszterrel és más angol miniszterekkel. Ezek során a két ország közötti viszonylatokat eltöltő kölcsönös bizalom szellemében tanácskoztak a béke fenntartását jelenleg érintő fő kérdésekről. — A francia és angol miniszlerk megvizsgálták a lord P e r t h római angol -nagykövet és gróf Ciano olasz külügyminiszter között nemrégiben lefolyt megbeszélések eredményeit, amelyeket az angol-olasz egyezmény említett. A francia miniszterek helyeselték ezt a hozzájárulást Európa megbékitéséhez. Az angol miniszterek kifejezték azt a reményüket, hogv a megbeszélések, amelyeket a francia kormány az imént folytatott az olasz kormánnyal, hasonlóképen kielégilő eredményhez fognak vezetni. — Az angol és francia miniszterek teljes figyelmet szenteltek a középeurópai helyzetnek és megegyeztek általában abban az eljárásban, amely a legcélravezetőbbnek bizonyulna a vidék problémáinak békés és igazságos megoldására. Megvizsgálták továbbá bizonyos, a távolkeleti helyzetre vonatkozó kérdéseket és felhasználták az alkalmai, bogy a népszövetségi tanács legközelebbi ülésének ügyrendjére kitűzött bizonyos problémákról tanácskozzanak. A két kormány elhatározza, hogy ameny-* nyiben szükséges, folytatni fogják a vezérkaraik között 19.36. március 19-1 megállapodásban előirt érintkezést. — A nvüt és kimerítő megbeszélés után újból megállapították, hogv Angliát és Franciaországot szoros érdekközösség fűzi össze. A francia és angol miniszterek megegyeztek abban, hogy itt a legfőbb ideje a jelen körül inények közöli, bogy a két kormány tovább folytassa a sédelein tekintetében követelt tanácskozási és együttműködési politikáját. Nemcsak saját közös érdekükben, hanem nemzeti és a nemzetközi élet ama eszményeinek érdekében, amelvek a két országot összefűzik. Mária Terézia testőrtisztje a bécsi udvarban megismerkedve a francia szellem ragyogó eredményeivel, ezeket az eredményeket át akarta plántálni a magyar televénybe? Lehet-e elangolosodott magyar kulturáról beszélni, amiért Shakespeare és az angol ballada lelke annyira megtermékenyítette Arany János lelkét? Ha fölveti az ember ezeket a kérdéseket cs nem az ucca hangulatából, hanem a magyar kulturhistória lapjairól olvassó le rájuk az őszinte választ, ez a válasz nem lehet más, mint az, hogy esek magyar kulturáról lehet beszólni. Mert itt, a Kárpátok koszorújában tisztán cs vitathatatlanul magyar a szellem minden igaz megnyilatkozása. Mert a Duna ós a Tisza medencéje fölött ezer év óta a magyar lélek lebeg, ez a csudálatosan megteremtett a r a n y s z ű r ö, amely szomjasan és hálásan fogad mindent, de amelyen -igazi magyarsággá szűrődnek át a legidegenebb dolgok i s, ha azok igaz értékek. Magyarrá szűrődött át ide a kereszténység is és már vitatkozni sem lehet az igazságon, hogy a magyar katolicizmus, a magyar protestantizmus erősen különbözik a világ más tájékán élő katolicizmusról, vagy pTO-