Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-26 / 91. szám

Kedd. 1050. április 2(5. DÉLMAGYARORSZÁG 5 „Azt a kegyelmet kérjük a magyarok Istenétől, hogy le tudjuk verni a modern felkelő pogányokat" Vüé* dr, Shvoy Kftlmén cfóadása Szcnf blv ónról (A Délmagyarország munkatársától.) A Fcl-sfe-várofii Katolikus Kör vasárnap délután kuliurdélutánt rendezett a felsővárosi kulturhá/.ban/ amelyet zsúfolásig megtöltött a közönség. II. P «pp István elnök megnyitója után vitéz dr. Shvoy Kálmán altábornagy, országgyűlési I ép viseld tartott előadást Szent Istvánról; mint államalkotóról és szervezőről. — Az ilt lakó ősmagyarok államszervezete — mondotta — a "szövetséges törzsszervezet volt. I'udjuk bogy hét törzs i nnult b© az országba, amely törzseket a pusztaszeri gyűlésen lefolyt ctelközi vérszerződés csak összefűzte, de nem olvasztotta egybe. A törzsek, amikor a vérszerződés alapján egyesüllek, önállóságukból csak annyit áldozták fel, amennyit a közérdek megkívánt. A Vérszerződés után körülbelül ugy alakult ki a törzsek szervezete, hogy a törzsfő cs a törzsgyűlés Igazgatja uz ügyeket, i hadnagyok saját zászlóikkal, saját harcosaikkal indulnak hadjáratra és nz igazságszolgáltatásra saját birájk vannak. Így látjuk a hadsereg, közigazgatás, igazságszolgáltatás őseit, — A központi hatalmat Árpád és utódai gyatoroifák, dc nem önkénycsen, mert akaratukJt a törzsfők tanácsa, továbbá u nemzetgyűlés korlátozta. Árpádban a nemzet pusztán vezérét látta, egy nagyobb hatáskörű törzsfőt, aki a hatalmát mind a hét törzs tagjai felett gyakorolta. — llogy teljesen megértsük Szent István nagy rt'unkéját — folytatta —foglalkoznunk kell nz országúin uralkodó vallási helyzettel. Az ősmagyarok pogányok voltak. Az cJfogalolt Duna medencében itt talált gyér nép legnagyobb része keresztény volt, akik azonban rabszolga, illetve alárendelt sovbn jutottak. Ugyancsak keresztények toltak a külföldi kalandozásaikból hazahozott hadifoglyok,1 akiket rabszolgaként kezeltek. A magyar fejedelmi udvar mcgkcresztclkcdése nrin az időre esik. amikor Adalbert püspök Kómából visszatért, vagyis 99t-re. amikor is a szent püspök Esztergomban a fejedelmi székhelyen hosszasabban időzött. Az esztergomi kereszlelkedéssel szinte cgyklöben Gejza fejedelem István fiát kormány-társává FognJla ós utódjává ünnepélyesen elismertette. Gejzának. ezen lépése a közeledés rojt az egyeduralom felé. amire éppen olyan szüksége i olt az akkori államnak, mint a kereszténységre. (jseink hadjáratai nemcsak félelmet eredményeztek, hanem gyűlöletet is ébresztettek irántuk. A nemzet józanabb része azon meggyőződésre jutott, hogy Európát meg kell engesztelni, tneg kell békülni veje. Ezért István a német császári Házban keresett nőt és igy kérte meg II. Henrik bajor herceg leányának, Gizellának a kezet, aki tényleg kezese volt a német-magyar barátságnak) és zálog.i lett a keresztény hit győzelmének. Ezrei a házassággal lé.peft tulajdonképen Magyarország az európai államok körébe. — Gejza halála után az ország nagyjainak' cs femesi rendének végzése szerint a kormányzás fiát, a 28 éves Istvánt illette, aki nemzete megtérési munkáját maga vette kezébe ós lángoló lőrének őszinte buzgóságaval mint apostol járta bc az ország részeit. A törzsek és ágak tekintélyesebb főnökeit tóritclte meg először. Kgv másik rendszabály volt, n keresztény foglyok fclszahadilása, miáltal egy tekintélyes számú néposztály hü ragaszkodását nverte meg. A hadijog alapján a Iwnfoglaláskor meghódított lakosság rabszolga lett. A római Szentszék állandóan szorgalmazta ereknek a keresztény rabszolgáknak felszabadítását, végül keresztülvitte, hogy a foglyok főidet műveljenek s ennek jövedelméből éljenek. Igv alakult ki « szegődött polgárok osztálya. — Koppány lázadásának leverése után István kettőzött -eréllyel fogott feladata végrehajtásához. A szomszéd országokból papokat, szerzeteseket kórt s számos olasz, lengje] apát, pap s ©zerrplcs jött bc. A vezető azonban magá a fejedelem maradt, aki röv id időn beiül elérte, hogy az ősz szes nemzetségfők áttértek. A térítésnek előnye -volt, hogv- a magyarok előbbi vallása is .az egy Édenben, a lélek hultv'-ré]jóságába" és a réven dö örökéletben való hit volt, az áttérést nem nuhezitette az sem, hogy a magyar veleszületett < p esze, vallásgy ülöleciöl és vakbozgóságlól ment józan jelleme megkönny i let te az igaz. hit ismeretét. Magyarország a keresztények által tényleg a keresztény Európa népc.snládjábu tépett, hátra v.dt még a mű betetőzése azáltal, hogy a római szentszék, mint legfőbb egyházi hatalom Szent István intézkedéseit a vallási téren megerősítse, továbbá, hogy n polgári alkotmány átalakítását a királyi cim felvétele által szentesítse. E lépés azonban nem voJt egészen veszélytelen, mert nz. ország önállóságút ugy politikai,- mint egyházi téren veszélyeztette. így alakult ki Szent István királysága az, eddigi szövetséges törzsfő szervezetből, egyeduralkodói királysággá és erős központi hatalommá. Ismertelte ezulán Shvoy Kálmán -az ország polgári, közigazgatási és hadügyi berendezését, majd igy folytatta: -- Ezév-ben ünnepeljük Szent István halálának • kilencszázadik évfordulóját é.s csak akkor tudjuk igazán ünnepelni és átérezni Szent István uralmának jelentőségét, ha ismerjük mindazt, amit Szent Tslván a 38 éves uralkodása alatt'létrehozott. Fejezzük be egy kéréssel elmélkedésünket, kérjük a magyarok Istenéi, adja meg nekünk azt a kegyelmet, hogv amiként Szent Tslián le tudta vrrri a felkelő pogányokat s utána zavartalanul ki tudta építeni országunkat és meg tudta vetni ezeréves alkotmányunkat, mi is l© tudjuk verni a modern felkelő pogányokat és vissza tudjuk állltml az erösv keresztény, nemzeti Magyarországot i r ©zer éves határokon. A közönség lelkes tapsokkal köszönte meg Shvoy Kálmán előadását. híres a konyhaja a METROPOLISÁN Telefon 155—930. Rákóczi ut 55. J Bocskay Kató szegedi látogatása Szegőd közönsége cs vele együtt az egész ország is, még mindig Albrecht főherceg cs Bocskay Kató romantikus szerelmi regényének halasa alatt áll. Szegeden különösen sokat beszélnek a fiatal tanítónőről, aki néhány óv előtt ebben a városban élt, iü szerezte meg tanítónői oklevelét és itt dolgozott együtt, végzett értékes kulturmunkát a szegedi egyetemi Bethlen Gábor Kör lelkes, fiatal gárdájával. Érdekes mátkaságánnk híre altalános örömet kelteit Szegeden, ahol mindenki nagy szeretettel gondol a rendkívül müveit fiatal tanítónőre.Bocskay Kató a közelmúltban — amint jelentettük — rövid látogatást telt Szegeden. Nagypénteken érkezett meg, érkezéséről előzetesen csak legközelebbi hozzátartozóit értesítette, akik titokban tartották látogatását. A szegedi közönség csak utólag értesült arról, hogy Szegeden járt és fölkereste Bakó László református lelkészt is, akinél hoszszabban időzött. Ezzel a látogatással kapcsolatban ;cztán természetesen megindultak a találgatások és csakhamar kialakult az a föltevés, hogy Bocskay Kató, aki hive volt a református egyháznak,, esküvője elölt át fog térni a római katolikus vallásra cs B)kó Lászlót azért látogatta meg, hogy ezt az elhatározását bejelentse neki. Fölkerestük Bakó Lászlót, hogy érdeklődjünk ebben az ügyben. Bakó László Bocskay Kató látogatását a következőképen mesélte el: -— Azért jö'tt el hozzám, mert kötelességének tartotta, hogy inint jó református és mint egyházának hűséges leánya, bejelentse, hogy életének ez a nagyjelentőségű fordulata sem ingatta meg hithű-régében. A leghatározottabb formában jelentette ki, hogy református marad esküvője után is és bogy senki sem kívánja tőle hite elhagyását. A val'ásváltoztatási szándékáról cltcrj<-dt híreknek igy semmféle alapjuk sincs és csak a tájékozatlanok hihették, hogy nála telt látogatásának ilyesféle célja lett volna, hiszen ha az lenne, vagy lett volna a szándéka, hogy áttérjen a katolikus vallásra, ezt nem nekem, hanem a lakóhelyén, tehát a Budapesten lévő református egyház lelkészénél kellett volna bejelentenie. — Albrecht főherceg menyasszonyának a látogatása különben utu érdekes és uicsba • tó körülmények között történt meg. 'Amikor értesültem eljegyzésének hircröl, rögtön elhatároztam, hogy hosszabb levelet irok neki, hiszen Szegeden nagyon szoros kapcsolatok' voltak közte és a református egyház között, lelkes résztvevője volt mindig . minden mun kánknak, mozgalmunknak cs minden alkuimat felhasznált arra, hogy kifejezésre juttassa szeretetét, ragaszkodását az egyház iránt, amely igaz szeretettel segítette élete súlyosabb éveiben. A nagyheti előkészületek sok munkája mia(t napról-napra halogattam a levél megírását, végre Nagypéntek délutánján megírtam a levelet. A lelkészi hivatal alkalmazott iának már át is adtain, hogy vigye cl a postára és adja föl ajánlottan. Ebben a pillanatban nyilt az ajtó és Bocskay Kató, a levél címzettje lépett be rajta. Nagy on örültem látogatásának és tréfálkozva megdicsértem, amiért váratlan látogatásával lehetővé tette, hogy u leröl ajánlási diját az egyház megtakaríthassa... Aztán mindent elmondott, -ami vele történt az cJmult években. Minden szavából kiéreztem azt o mély cs őszinte hálát, amit a szegedi református egyház iránt érez. őszintén föltárta lelkét cs meggyőződhettem róla, hogy az. áttérésnek még a gondolata sem fordult meg benne. Éppen ezért örülök ennek az alkalomnak, llogy most magam cáfolhatom meg az alaptalanul elterjedt híreket. Bakó László természetesen nem mondott el semmit Bocskay Katóval folytatott hoszszu. majd másfélórás beszélgetés részleteiről, hiszen a főherceg menyasszonyának látogatása régi lelkészének szólt, aki most megilletődve beszólt erről az emlékezetes látogatásról. Üzlethelyiség kétszobás lakás Belvárosban földezinton vagy olsö emolelct) '.roddnak május 1-ro kerestetik. Ajanlatot * rmcuielfilóujául „Iroda* iclbcrc t kiadóba.