Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-24 / 90. szám

Vasárnap, ICX>8. április '24. DÉLMA Ci Y ARORSZÁG 19 évi távollét után Barcelonából hazaérkezett egy szegedi asztalos Megdöbbentő élmények a polgárháború poklában YA Dclmagyor ország munkatársától.) pénteken reggel 19 esztendei távollét után hazaérkezett Szegedre Pésa Pál asztalos, aki hoszszu esztendőkön keresztül egy" barcelonai famegmunkáló gyárban dolgozott. Hozzátartozóit ntm is értesítette érkezéséről, váratlanul toppant be sógorának. Komáromi Istvánnak Hétvezér-uccui lakásába. Pósa PáJ miután végjgküzdöttd a világháborút. szolgált a Nemzeti Hadseregbeli is. 19 esztendővel ezelőtt- nyakába vette a világot cs elindult munkát keresni. Eljutott Sr^inyolországba. Barcelonába, ahol munkát kapott és megtelepedeti. Azóta uom is volt itthon. A 11 esztendős. 6ok.it látott és tapasztalt Pósa PáJ szívósén kiszelte cl mindazt a sok viszontagságos kalandot, amelyben az utóbbi években része volt. Mindvégig dolgozott a gyárban, most' azért 'tárt tuluidőnképen haza, mert. bár 100—120 pesetát keresett hetenként, pénzéért éheznie kellett; Barcelonában semminek gines olyan keletje, mint az élelmiszernek. A felnőttek vavonta 121 gram kenyeret kapnak és ezért is sorba kell állni. Tejet csak orvosi receptre lehet kapni. Mindenben liiány van, egyedül talán ruházati cikkeket lehet koriátlan mennyiségben kapni, azok ára azonban igen magas. Elmondotta Pósa Pál. hogy már hónapokkal ezelőtt ol akart jönni B9rcclonáhől, azonban akkor nem kanott v'zumot. Most sikerült eljönnie, a mult hét péntekje óta volt uton, mig most pénteken Marseille-cn keresztül megérkezhetett Szegetb'c. — Barcelonában, — mondotta — borzalmas napókat élt át. Számtalanszor ágiiból volt kénytelen kiugrani a polgári lakosság és menekülni a bombatámadások elöl a földalatti védőhelyekre. Az idegen állampolgárokat, igy őt is békén hagyták, nem kellett résztvenniők semmiben sem, az utolsó pillanatig folytathatták mesterségüket, már amennyire a háború megengedte. — Nagyon örülök, hogy elszabadul tavi abból a pokolból — mondotta az itthoniaknak. Szívesen maradtam volna, ha közbe nem jön •a polgárháború, hiszen 19 esztendő alatt megszöktem a spanyolokat, ós jól éreztem magamat közöttük . . . Ha vége van a polgárháborúnak, nyomban vissza ís megyek, bár sonkim sincs ott. Nem nősültem meg. teljesen egyedül éltem és csak dolgoztam.. Szereltem volna valami kis vagyont gyűjteni, sajnos nem sikerült. Elutazásom • előtt mindenemet, pénzzé tettem, szerencsétlenségemre azonban pénzemet, amelv nagyrészt ezüstben volt, a határon elszedték tőlem ós i?v Magyarországra ugyanolyan szegényen érkeztem meg. mini ahiogy tizenkilenc esztendővel ezelőtt elmentem . . . Politikáról nem hajlandó boszélni. mert mint mondja, azzal soha sem foglalkozott, Barcelonában som. — Még néhánv napig pihenek, azután állás J után nézek, mert valamiből élni kell! . . . • • á n Ötven év ut feladták a szabad kereskedelmet a makói hagymások A termelők szövetkezete vezető szerepet kíván az értékesítés munkájában (A Délmhgyararszdg makói tudósítójától.) A makói világhíres hagymatermelés és értékestiés teren forradalmi események játszódnak le. Olyan cscmenyok cs változások érlelődnek egyelőre zárt sjtók, bizalmas tanácskozások, küldöttségjárások és gyűlések keretében, amelyek lényeglükben szakítást jelentenek eddigi alapelvekkel, féjévszádou át kialakult rendszerrel, a makói hagymakereskedelem és értékesítés lényegével. A makói hagymakertészek által kitermelt, páratlan jótulajdonságokkal rendelkező hagyma világhírét és elterjedését egész Európában és a tengerentúli államokban kétségtelenül a makói hagymakcrcskcdők ügyessége, vállalkozó szelleme teremtette meg még a boldog békeévek kereskedelmi szabadsága idején. Jól látták és elismerték ezt maguk a hagymakertészek is, akik mindenkor a hagymaexport szabadságában láltók legjobban biztosítva a maguk érdekeit. Az utóbbi esztendők kötött kereskedelmi konstellációi idején — akkor is, amikor a kötöttség és állami ellenőrzés révén bizonyos külön juttatásokat cs haszonrészesedéseket is kaptak a haszonból —- minden lehető alkalommal leszögezték a hagymaketészek, hogy isűfc kényszermegoldásként isin erikk el <7 hagymaexport szabadságának korlátozásait, ideáljuk cs érdekeik megnyugtató védelme esgk a szabadkereskedelem visszaállítása ieliet. Ezt az 50 esztendőn át vallott cs minden alkalommal kihangsúlyozott álláspontjukat a makói hagyniatermelők most — feladták. A hagymakertészek legutóbbi nagygyűlésén, amelyen közel ezer bagymakertész jelent meg, robbant ki a fordulat. Az idei hagymaértékesités módjót illetőleg, még négy héttel ezelőtt a szabadkereskedelem mellett foglaltak állast a termef.ök s eziránt küldöttséget menesztettek a földmivelésügyi miniszterhez. A küldöttség meg is jelent Marschall Ferenc földmivelésügyi miniszternél s a legutóbbi termelői nagygyűlés állásfoglalása éppen a küldöttség beszámolója' alapján történt. Amikor ugyanis a küldöttség arról számolt bc a nagygyűlésnek, hogy a földmivelésügyi miniszter, ba a termelők egyértelinülcg, vagy legalább túlnyomó mindent tisztít. konyhciedényt is Vas, réz és hor« cranyhoz — nadves ruhára kevés VIM. Alumíniumot szárazon tisztítsunknagy többséggel a szabadkereskedelemhez ragaszkodnak, hajlandó azt visszaállítani, — a nagygyűlés feladta czirányu, félévszázadon át vallott követelését. Ennek a meglepő állásfoglalásnak indokait és magyarázatát keresve, a Délrnagyaror&zdg makói munkatársa kérdést intézett Diós Ferenchez, a makói hagyniatermelők több, mint 3000 tagot számláló szövetkezetének elnökéhez, aki az idei hagymaértékesités rendszerét megoldani kívánó tárgyalások egyik fontos tényezője s a hagymatermelői nagygyűlésnek elnöke is volt. Diós Fercne kérdésünkre a Következőkben nyilatkozott? — A makói hagyniakertésztórsadaloin ábásfogltalása a félévszázadon át vallott kereskedelmi szabadság helyett a szervezett, tehát kötött, kereskedelem mellett, megfontolások eredménye volt A földmivelésügyi miniszter a termelői küldöttség előtt kijelentette, hogy kész a szabnák ere sk edelmet visszaállítani, azonban ebben az cselben semmiféle termelői ellenőrzést, vagy érdekvédelmet nem nyújthat. — Amíg egyrészről a termelők a mai külkereskedelmi konstellációk között a szabadkereskedeJmet érdekeik szempontjából aggályosnak látják, másrészt elérkezettnek és lehetőnek látják olyan értékesítési konstrukció kialakítását, amelyben nemcsak érdekvédelmet, de vezető szerepet is biztosíthatnak maguknak, illetve szövetkezetüknek. Ez a meggondolás szülte a termelők állásfoglalás-öt a szervezett értékesítés mellett s ezért adtak megbízást a szövetkezet vezetőinek, hogy folytassanak tárgyalásokat az arra illetékesekkel, hogy az idei értékesítésben és exportban a termelök szövetkezete hozzájusson a vezető szerephez. A termelők ezzel az állásfoglalásukkal nem akarják a makói legitim hagymakereskedőket — akik a makói haytpna .számára világpiacot és hírnevet szereztek — félreállítani és kiszorítani az értékesítés munkájából. >—• A termelők kihasználása és a visszaélések meg kell, hogy szűnjenek, de a tisztességes kereskedelemmel együtt késs dolgozni a szövetkezet. A termelők állásfoglalásának és a folyamat• ja W m m költözködéskor MajUSI ingyen szerelem át csillárjait, ha szükségletét cégemnél szerzi bc. — Tekintse meg Yételkötelezcttség nélkül óriási raktáramat. pl m 0M Fonyo Soma Villamossági szaküzlet, Kölcsey ucca 4. Csere! - . Telelőn 11—65. Részlet!