Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-23 / 89. szám

8 D É 1 MAGYARORSZÁG Szombat, 1938. Április 25. r«- tt orUmoicipermetezők gyUmlUcikelAtc Keritésfonat minden gazrtaiAgl lelttcreietr.k Ca ueruámok Kerékpár és motorkerékpárok nagy >'Ala»rtékbao icg lUObban BRUCKNER VASUDVARBAN RÁDIÓ Sgomba*, *pr!lls 23 Állandó leadások Budapestről hétkőznapnknn, y ü: Tora*. 7.30: Étrend. 10: Hirek. 12: DéU harengazó, ldőjáriajelentéa. 12.40: Hirek. 13.20: Időj*lzéa, ldőjáriajelentéa 1440: Hirek, étrend, éleimiezerárak 16.15: Időjelzés, időjáráajelentéa. BUDAPEST I. 12.06: Orosz balnlajka-zenekar. 13.30: Hangiéox'zek. 16.15: Mesék. 17: Mozart: B-dur zongoruVgedü szonáta. 17.25: Mit ilzen a rádió. 18: A l'ádió MíuJonzenekara. 18.30: A légüres iér tulajd"nságai. (peloh ásás). 19: Mngj-ar nóták "lgénv<an"karral. 20: A szókimondó doktor. Vígjáték, Utána kh. 20.15: Hirek. 21.10: Bndap"eU Hangv"rreny Zenekar. Közben kb. 22: Tdőjáráajelentés. 22 éra 10; Jazz-zeu"kar. 23.15: Cigányzene. BUDAPEST II. Í7.30: A rádió szalonzenekara. 19: Mezőgazdasági félóra. 19.30: Hanglemezek. Mozart és 8ebubvrt müvek. 20.15: Uéversenveredmények. i KÜLFÖLD. Bér*. 18: Stájer fuvószcnc. Berlin. 2230: Könnvü és tánrzene. Boroszló. 20: Részletek zenés játékokból és operettekből. Deutschlundsendcr. 20: Vidám hétvége. Droltw ieh 19 óra 30: A város éjjel. 20: Dalos, zenés »;irka est. Firenze. 20-20 Brazil zene. Frankfurt. 18.30: Vidám lemezek. Köln. 18.40: Nápolyi dalok. 20: Rádiózenekar szoprán, hegedű ós zongoraszólóval. Königsberg. 16: Tarka zenés déJotán. 21: Zenei szappanbuborékok. Lipcse. 20: Dalos, zenés, tréfás tavaszi est. London Reg. 19: KönnvQ orgona. 19.30: Berkes Réln cigányzenekart lemezei. 21: Tánczene. Luxemburg. 23: Angol tánelcmezek. Milánó. 19.30: Vegyes lemezek. München. 10.10: Tirka dalos-zenés est. 22.30: Táncest. Ostrava. 20 óra 20: Rádiózenekar operaénekesekkel. Radio Paris. 21.10: Turka zcnés-dulos est. 22.05: Szimfonikus hangverseny. Strassburg. 19.30; Ronnos-Bretagne hangversen ve. 23: Tánczene. Stuttgart. 21: Strauss lemezek. 21: Ror, dal, asszony — lemezek. Varsó. 1615: Bcnatzkvés Stofz-zenc. 2230: Könnyű lciuczck. Maxim BtnOHiMlll oelfflaovarq-lszaq Ha!á!os élet nolcshikoiiyvtar Ha!á!os élet Metronolebár Budapest, Rákóczi ul 58 A DÉLMAGYARORSZAG 5 E G É M Y Í KEGY HEGYED MAGYAR lÁSzTó 47 Rózsika éppen úgy hallgatott, mint az édesanyja. Hagyta, beszéljen a vendég, akitől, — maga sem tudta volna megmondani miért? — annyira idegenkedett. Most behallatszik a konyhából, amint Matinákné pöröl Pirossal. Szidja irgalmatlanul. Mintha az a sok szó, amit idebenn beléjerekesztclt Gebhardtné szóbősége, most áttörte volna a védőtöltéseket és zuhogott a kis cselédre kegyetlenül. Néha egy-egy edény csörrenése hallatszott, mintha valaki bádogfödclet csapott volna a konyha kövezetéhez. Aztán njtócsapás hallatszott, majd megjelent az ajtóban újból a háziasszony. — Ugy-e szivem, — szólt rögtön megértően Gehhardtné —-, mennyi sok baj van ezekkel a ronda cselédekkel. Soha, semmit sem tudnak rendesen megcsinálni. Százszor cl kell nekik magyarázni mindent, még sem tanulnak. Allatok, valóságos állatok. — Hát azok, — tört kl a keserűség Matináknéból, Rózsika pedig szótlanul kelt föl ismét és ment át a hálószobába. — Azcrt nyugodj meg, szivem, egészen 'kikeltél magadból. Hidd el, nem érdemes ennyire fölizgatnod magadat, — anyáskodott a vendég. Aztán folytatták ott, ahol abbahagyták. Gebhardtnc beszélt, beszélt. Matinákné pedig hallgatta és várta, hogy mondjon végre valamit. A vendég neki fohászkodott. Néhány pillanatnyi hallgatás után hirtelen megkapta Matinákné kezét. — Valami kis szívességre szerelnélek kérni, — mondta egészen megváltozott hangon. — Igazán semmiség az egész. Tudod, Űz uram, aki együtt volt a te uraddal a háborúban cs ugy-e ott is nagyon jól megértették egymást, egyik sem kérkedett magasabb rangjával a másik előtt. Milyen érdekes is volt. Amikor kitört a háború és bevonultuk, a te irrad volt az én uram szakaszparancsnoka. A szakaszvezető az önkéntesnek. De aztán megfordult a helyzet. Az én uram lett a te urad feljebbvalója. A hadnagy az őrmesternek. Ebből is látszik, hogy nincs semmi társadalmi különbség közlük. Szóval azt akarom mondani, Hogy az uramat a hivatalban nagyon csúnya, mé'tánytalan mellőzés cri. Nem léptetik elő. Mindenki elhagyja már, csak ő áll egy helyben. Pedig belépett már a vasutasszqrvezetbe i«. De úgy látszik, az oltani elnök, valami el csapott pályafölvigyázó, aki most, hogy beköszöntött a fölfordulás, valahogy visszastréberkedte magát a vasúthoz és egyszerre >*\ lett a szervezet elnöke, mert már régebben belépett a szociáldemokrata pártba, ami egyáltalában nem nagy dicsőség, beléptünk volno mi is, de senki se tartotta szükséges-, nek, hogv figyelmeztesse erre Pétert, az uramat. Szóval az az elnökféle valamiért haragszik az uramra és megakadályozza, hogy előléptessék. Ha a te urad, akie.ek olyan elöntő szava van o pártban, szót emelne az érdekében, biztosan előléptetnék. Téged szeretnetek megkérni, hogy beszélj az, uraddal Matinák úrral. Ha te szólsz neki. biztos, hogy vállalja, hiszen tudja az egész ház, hogy mennyire respektál téged. Ugy-e, megígéred, ugy-e megteszed? Matinákné most tisztán érezte a magt egyodülvaly hatalmát. Ez annyira meghatotta, hogy Gehhardtné iránt érzett hálát. A hála pedig arra késztette, hogy szolidaritást vállaljon vele, hogy magáévá tegyt az ügyét. — Majd szólok Matyinek, — mondta még mindig kerülve a megszólítást —, azt hiszem, el lesz intézve a dolog. — Mikor beszélsz vele?— türelmetlenke* dett a másik. — Még ma. Majd ebédnél. Akkor van a legjobb kedve. — Igazán nagyon, nagyon köszönöm. De mar mennem kell, ugy-e nem haragszol, kedves, hogy ilyen sokáig alkalmatlankodtam itt nálatok. De olyan jól, olyan otthonosan éreztem magamat. És, ugy-e, ezentúl nagyon jó barátnők leszüuk. Tudod, ha nii ketten összetartunk, hát ebben a házban nem történhetik semmi a mi akaratunk ellenére. Mindenki hozzánk fog igazodni. Ja igaz, mikor látogatsz már meg kedves? Gyertek fel valamelyik este... — Matyi hétköznap sohasem ér rá, a nyomdáiéi kell mennie. — Hát majd máskor. Majd megbeszéljük Dehát szervusz kedves, csókollak, még egyszhr nagyon köszönöm. Szervusz, Isten veled ... — Nagyon örültünk — nyújtotta a kezel Matinákné. — llgyun, hagyd már ezeket a formaságokat. „Nagyon örültünk. Nagyon örültünk."4 Milyen hűvösen, milyen ridegen hangzik. Mondd, miért csináltunk forradalmat? Hogy ezeket az üres butaságokat se tudjuk kipusz/ títani? Akkor nem volt értelme az egésznek. Akkor kár volt megcsinálni. „Nagyon öi ültünk, nagvon örültünk." Csacsiság Gyero ide, csókolj meg, ölelj meg cs mondd te Is,hogy szervusz. Hogy is hívnak? Ja, tudom már, Rózsi. Hát szervusz Rózsikén*. Ezt már a nyitott előszobaajtóban mondta Gehhardtné és ott ölelte meg és csókolt* arcon Matináknét, aki halkan, bátortalanul suttogta: — Szervusz. 4 — Ugy mond, drágám, hogy szervusz Lívia. — Szervusz Livin — ős Matinákné visszacsókolta az előbb kapott csókot vadonatúj barátnője arcára. Egészen belcvörösödött a nagy merészségbe. A szemközt levő ajtón ebben a pillanatban nézett ki Mezeiné. És földbegyökerezett a lába. (Folyt, kőv.) Divatos s/,övetekbftl modern szabással ' öltönyt Nemzeti TBIOITOT Takarékosság és U N I 0 könyvre is. KRIER Klauzál-tér 3.|