Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-23 / 89. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szombat, 1938. április 23. Politikai napilap XIV. évfolyam 89. sz. Orvoshiány A szegedi közkórház igazgatója ncmrcgen pályázatot hirdetett két kisegítő-orvosi ál­lásra. A pályázati hirdetmény — amely az előirt legnagyobb nyilvánosságon felül még nzt a nyilvánosságot is megkapta, hogy ki­függesztették az orvosegyetemeken is — kö­zölte, hogy. a k e t kisegítő orvosi állást a belügyminiszter rendelete alapján szervez­ték, a belügyminiszternek pedig az volt a rélja, hogy ezeknek nz uj állásoknak a meg­szervezésével lehetőséget nyújtson a fia­tul, egészen kezdő orvosok elhe­lyezkedésére. De a pályázati hirdet­mény azt is közölte, hogy a kinevezendő ki­segítő orvosok havi nyolcvan pengő fizetést, lakást, fűtést, világi­.tűst, egyszóval teljes ellátást kapnak. A teljes ellátáson kívül havi nyolcvan ttengő fizetés! Nem' is olyan régen, alig néhány évvel orclőtt, milyen fantasztikus, szinte elérhe­tetlen álomnak tűnhetett fel az álláshoz, el­helyezkedéshez nem jutó fiatal és kevésbé fiatal diplomások keserű képzeletében. Ál­lás, amely egyszeribe megszünteti a legdur­vább földi gondokat, o lakás gondját, a reg­geli, az ebéd, a vacsora gondját, a fűtés cs a világítás gondját cs amely még nyolcvan pengőt is biztosit minden hónapban... Nyolcvan pengő eleven, szabod pénzt, ami­ből ruhára, cigarettára, mozira, színházra'1s telik okos, óvatos beosztás esetén, de talán néhány pengő még arra is jut belőle, hogy a fiatal orvos hébe-hóba megvásárolja az orvostudományi kutatások legújabb eredmé­nyeiről beszámoló könyveket, szaklapokat, szóval, hogy a maga tudományát ne legyen kénytelen befejezettnek, lezártnak tekinteni a doktori diplomával. A szegedi kórház igazgatója által kiirt pá­lyázat határideje a napokban járt le és mi­vel mindenki arra számított, hogy a kór­házra valóságos pályázat-özön fog záporoz­ni, a meglepetés erejével hatott a tény, nogy a k é t kisegítő orvosi állásra összesen és együttvéve egyetlen egy orvos "yujtotta be a pályázatát; A nyolcvan pengős havi fizetés és a teljes ellátás csak egyetlen fialni orvost csábított arra, hogy megpályázza ezt a kezdő állast < s ez az egy pályázó is már évek óta gya­kornokoskodik u közkór'házban. A szegedi közkórház igy a belügyminisz­ter által engedélyezett két' kisegítő orvosi állás- közül csak az egyiket töltheti be, a másik — igénylő hiányában — be­töltetlen marad. Az első pillanatokban mindenki Hitetlen­kedve fogadta a pályázat eredményéről, il­letve eredménytelenségéről beszámoló hí­reket, amelyek olyan éles ellentétben állnak fí — köztudattal. Dc aztán hamar megtalál­ták a beavatottak a magyarázatot. Ez a ma­, gyerázat pedig egyszerű, világos cs logikus: nincs állástalan fiatal orvos. Az uj orvosgeneráció, amint kezébe kapja a frissen kiállított diplomát, azonnal elhelyez­kedik. Közgazdasági nyelven szólva fokozó­dik az orvos-kereslet. A tenger panasz és a tengernyi keserűség titán jóleső érméssel lehet szárnyára bocsát-, tani azt a megállapítást, amelynek helyessé­get kétségbevonhatatlan tények cs tünetek bizonyítják. Az országban tehát megszűnt az orvosfö­lösleg és ezzel együtt egyelőre most meg­szűnt az a probléma is, hogy mi lesz a fia­tal, az uj orvosgeneráció tagjaival. Ennek pedig csak örülni lehet. Örülni lehet tiszta szívvel, ha oz ember és a társadalom az orvos szociális érdeke szempontjából vizsgálja o dolgot, ami tagadhatatlanul igen fontos, igen lénye­ges szempont. De nz öröm melleit megszületik az n g ­godalom is, ha a kérdést, a jelenséget egy másik, nem kevésbé fontos és lényeges szempontból nézzük, még pedig az egész­ségügy, a közegészségügy és a betegek szempontjából. A magyar egyetemek és így természete­sen az orvosképző egyetemek is immár kö­zel két évtizede dolgoznak a numerus clausussal. A kultuszkormány évről-év­ro megállapítja az egyetemekre fölvehető hallgatók legmagasabb létszániát cs cz a létszám csztendőről-esztendőre kisebbre zsugorodott össze. Ez az egyik oka annak, hogy az egyetemek orvostermelése ma már éppen csak hogy . fedezi a magyar orvos­szükségletet, esetleg már nem is fedezi min­den ponton, minden vonatkozásban. Mivel pedig az államhatalom szociális gondoskodása örvendetesen fejlődik, egy­másután létesülnek a fontos és szükséges egészségügyi cs közegészségügyi intézmé­nyek, amelyeknek egyre több jól képzett, fiatal orvosra van szükségük és mivel a ki­tartó kulturpropaganda eredményeképen a lakosság orvosszükséglete is egyre jobban fokozódik, nem kell nagy bölcsesség annak a megjósolásához, hogy igen rövid idő alatt komoly orvoshiány köszönt be Ma­gyarországra. Ezért nem lehet fentartás nélkül örülni a szegedi orvospályázat ötven százalékos med­dőségének, mert az orvoshiány jelent ak­kora bajt, veszedelmet, mint amekkorát orvosfölösleg jelentett, ha ugyan nem na­gyobbat annál. Dc nemcsak orvosi téren, hanem mérnők! téren is, sőt a középfokú oktatás torén is hasonló jelenségek észlelhetők. Igen sok­szor megtörténik, hogy egy vállalat nem kap, vogy csak nagyon nehezen kap olyan szakembert, amilyenre szüksége van és megtörténik az is, hogy egy-egy tanári ál­lásra kiírt pályázat ugyanolyan eredménnyel végződik, mint amilyennel a szegedi köz­kórház pályázata végződött. Ezek már nem csak tünetek", hanem ko­moly tények, amelyekkel számolni kellene. És önkéntelenül fölszinre hozzák azt a kérdést, hogy nem érkezett-e el az ideje a — zártszá ni-r endszer fokozatos fölszámolásának? Rómában megkezdődtek az olasz-francia tárgyalások érdemi megbeszélései A Népsxövetségi Tanács össxeUlése előtt aláír fák ax egyexményt - Sxerdán tonios tárgyalások kexáöá­nek Conáonban a francia-angol együttműködésről Táris, április 22. A francia-olasz tárgyalá­sok ügyében a külügyi hivatal eljuttatta Blon­del róruai francia ügyvivőhöz a francia kor­mány utasítását. A rétit Párisién ugy tudja, hogy»az utasítá­sok az egyezmény tervét tartalmazzák. Blomlel utasítást kapott arra is, hogy lehetőség szerint egyszerűsítse le a tárgyalásokat és igyekezzék még a genfi ülésszak előtt kielégítő eredménye­ket elérni. Róma, április 22. Pénteken délután tartot­ták a harmadik megbeszélést gróf C i a u o olasz külügyminiszter és 13 1 o n d c 1 francia Ügyvivő között. Diplomáciai körökből szárma­zó értesülés szerint a megbeszélésen a francia külügyminisztérium külön futárával érkezett utasítások alapján megkezdték az érdembeni meg­beszélést, amelyet csak gróf Ciano külügyminiszter albá­niai ut ja szakit meg rövid idör<\ Olasz részről továbbra is tartózkodó magatartast tanúsíta­nak. Az olasz sajtó csak.a francia lapok meg­jegyzéseit közli. A péntek délutáni tanácskozás folytatása volt a szombati cs keddi összejövetelnek és az érdemi megbeszélések kezdetét jelentette n francia—olasz viszony normalizálása céljából. Blondel most már birtokában volt a francia külügyminisztérium részletes utasitásanak. Általában véve azt hiszik, hogy a megbeszélé­sek még a népszövetségi tanács május 9-i egybeülése előtt sikerre vezethetnek cs lehető­vé teszik a francia—olasz egyezmény megkö­tését. Hoare Balisha Rómában Róma, április 22. Hoaro Belisba brit hadügyminiszter repülőgépen Máltából jövet a római repülőtérre érkezett, ahol Pariani tábornok, hadügyi államtitkár fogadta és üd­vözölte. Mussolini szombaton délután 4 óla­kor fogadja az angol miniszter látogatását. Daladier és Bonnet szerdán indul Londonba T'áris. április 22. Daladier miniszterelnök ós Bonnet külügyminiszter szerda délután

Next

/
Thumbnails
Contents