Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-22 / 88. szám

DÉCMAGyAPOO-sZ AG Péntek, 1938. április 22; A magyar zsidóság ünnepélyes felirata az országgyűléshez ,A tavaslaf az olkolmanyba OfkOzik, az alkotmány sarkalatos fOrvenue: a loaeggenlöslg" — „A magyar zsidóság ezt nem érdemelte meg, — a csecsemők bOlcsődala, az aggastiiánok uíolsá sáha|a, bárhogy alakalton a |dvd, továbbra Is az lesz: Isten áldd meg a magyart!" 4 Faloszlattak egy szociáldemokrata beszámolá gyűlést Budapest, április 21. A magyarországi szociáldemokrata párt VI. kerületi pártszervezete csütörtökön este a kereskedelmi utazók székházában képviselői beszámoló ülést tartott, amelyen az egyik előadó Peyer Károly országgyűlési képviselő volt, aki beszéde során egy a Szálasi-párt által kiadott röplap szőve, gét akarta felolvasni. A hatósági biztosként ki« icndelt rendőrtiszt kérte, a röpcédula szövegének felolvasásától álljon el. Peyer erre nem volt hajlandó, mire a rendőrtiszt az elnököt figyelmeztette, ha Peyer a röpiratot felolvasná, cz az eljárás a gvüiés feloszlatását vonná maga után. Erre viszont az elnök nem mutatott hajlandóságot és igy a rendőrtiszt intézkedett a gyűlés feloszlatása iránt. A gyűlésen mintegy nvolcszázan vettek részt, akik közül egv 40—50 fónvi csoport az Anrlrássy-utra vonult ki. ahol Szála-it abeugoita és a szociáldemokráciát éltette. A gyűlésre kirendelt rendőrtiszt karhatalom kiküldését kérte, amelynek lilán ii tüntetőt szétoszlottak. Rendőri beavatkozás nem lörlént. i Ujabb rendelet az állampolgárság és az illetfiség Igazolásáról Budapest, április 21. A belügyminiszter az állampolgárság igazolása ügyében kiadott 1937. cvi rendeletének kiegészítéséről és annak községi illetőségi ügyekben történő alkalmazásától valamennyi * törvényhatóság első tisztviselőjéhez körrendeletet küldött. A körrendelet szerint az állampolgársági igazolvány kiállítása iránti kérvények előterjesztésének szabályozása tárgy ában kiadott mult évi belügyminiszteri rendelet megjelölte, hogy az igazolvány kiállításáért a folyamodóknak kérvényükhöz milyen okmányokat kell csatolniok. Ezt a rendeletet a belügyminiszter később azzal a rendelkezéssel egészítette ki, hogy a magyar állampolgárság meghatározi^áhoa. okirati igazolásához szükséges valamennyi okmányt eredetiben kell a folyamodónak kérvényéhez mellékelni. Amennyiben ezeknek az okmányoknak felülvizsgálása iránt az 1895. október elseje előtti időből bemutatott származási okmányok (felekezeti, születési, házassági, halotti anyakönyvi iratok) hitelessége tekintetében bárminő legcsekélyebb kétség Is merülne fel, az állampolgársági igazolvány kiállítására illetékes hatóságok tartoznak minden esetben az illetékes hazai törvényhatóság levéltárában a másodpéldányból a kérdéses anyakönyvi iratokból szószerint egyező hiteles kivonatokat a ténváliás tisztázása érdekében 1 irkérni és ezeket az iratokhoz csatolni. Abhan az cselben pedig, ha a folvamodó személyi okmányai elcsatolt területről származnak, a folyamodó részéről bemutatott származási okmányt a belügyminiszterhez kell a felmerülő kétség megemlítésével felterjeszteni, mert ezekben az esetekben a hitelesség kérdésének tisztázása ügyében n belügyminiszter maga fog dönteni. Figyelmezteti végül a miniszter a hatóságokat, hogv c rendeletben meghatározott eliárásokat kell megfelelően alkalmazni a községi illetőségek tárgyalása során a leszármazás vizsgálatánál is. Tsc, idö A Meteorológiai Intézet jelenti este 10 órakor. Időjóslat: Mérsékelt északnyugati, északi szél, változó felhőzet. helyenkint záporeső, n hegyeken záporszerü havazás, egy-két helyen zivatar, éjjel a mélyebb fekvésű helyeken gyenge fagy, a nappali hőmérséklet kissé emelkedik. Budapest, április 21. Az úgynevezett z«I. dó javaslat tárgyalása előtt a Magyarországi Izraeliták Országos Irodája memorandummal fordult a képviselőházhoz ós a felsőházhoz. A tizenhét oldalas felfolyamodás elsősorban arra hivja fel az országgyűlés tagjainak figyelmét, hogy a javaslat alapvető jogaiban érinti Magyarország izraelita vallású polgárainak jogállását. Lehetőséget kellett volna nyújtani, hogy a javaslathoz hozzászólasson az a több mint négyszázezer állampolgár, akinek életét, jogait, gyermekeinek jövőjét, anyagi és szellemi boldogulását érinti ez a javaslat. Még a főbenjáró bűnös ügyében is módot nyújtanak arra, folytatja a memorandum, hogy ügyéaek tágyalása előtt észrevételeti megtehesse. A javaslat intézkedéseit a magyar alkotmányba ütközőnek tartja a memorandum. Alkotmányunk sarkalatos törvénye a jogegyenlőség elve, vagyis az. hogv a iogok az államban a polgárok által egyenlő feltételek mellett legyenek megszerezhetők és a közterheket is mindenki egyenlően ég arányosan viselje. A felirat ezután a szabasdghare nemzetgyűlésének ismeretes határozatát idézi, amely ,,a hazának polgárai közt vallásbeli különbség, jog és kötelesség tekintetében nem tesz különbséget'', az 1867. XVII. te., amelyhez nyúlni, ezt csonAz állampolgári jogegyenlőségnek alkotmányunk lényegéhez tartozó elvét tette teljessé kitani az alkotmányos rend megrázkódtatása nélkül nem lehet. Amiként nem lehetne a jobbágyságot visszaállítani, folytatta a fel4 irat, éppen ugv nem lehet vallásfelekezetünk tagjait sem egyenlő jogaitól anélkül megfosztani, hogy rést no törjünk a nemzeti lét fennmaradása legfontosabb biztositékának, az alkotmánynak a bástyáin. A különbség fclekczcticskcdő szellemet fog teremteni, ami sok kérdésnél háttérbe fogja szorítani az ügy érdemét és egyetlen döntő szempont marad, hogy az illető milyen vallású. A memorandum hivatkozik az emberiség szent parancsaira. A javaslat nem számolt azzal — hangoztatja —, hogy az emberek között jók és rosszak, erényesek és bűnösök, tehetségesek és tehetségtelenek, gyengék és erősek és nem vallásfelekezetek szerint oszlanak meg. Mi lehet igazságtalanabb, mint a lakosok ©gvrészéro csak terheket, róni. az álladalom jótéteményeiből pedig őket kizárni. A továbbiak során hivatkozik a memorandum arra, hogv Pannóniában már a magyar honfoglalás elött hatszáz évvel éltek izraeliták. Ezek résztvettek Árpád honfoglalásában, a tatárdulta ország helyreállításában és a •török hódoltság alóli felszabadítás munkájában. Arra a vádra vonatkozólag, hogy a zsidóság felekezeti arányszámát meghaladó mértékben vett reszt az iparban és a kereskedelemben, h.orignztatia a memorandum, hogy másfoglalkozásból csaknem teljesen kiszorult. Hivatkozik a memorandum a világháború 10 ezer izraelita vallású hősi halottjára, a kommunisták által meggyilkolt 30 vértanura. Ezután ezeket mondja a memorandum: — Nem! A magyar zsidóság e-t nem érdemelte meg! Mást érdemelnek azok a zsidóyallásu magyarok, akik közül a világháborúban Mária Terézia rendjelet kaptak, hatan a Lipótrend lovagkeresztjét és akik közül tízezren halálukkal pecsételték meg a haza iránti hűségüket. A memorandum ezzel a mondattal végző* dik: — Bárhogyan is alakuljon jövőnk, bárhova is űzzön, vagv verjen a eors keze, egy bizonyos, hogy csecsemőink bölcsődala. aggastyánjaink utolsó sóhaja az lesz; Isten áldd meg a magyartl Szeged sz. kir. város polgármesterétől. 14.543—1938. I. sz. Hirdetmény. , A m. kir. gazdasági felügyelőség arról értesit, hogy a szarvasmarhatenyésztés fejlesztése érdekében megindított: tehenek külemi törzskönyvezését a törzskönyvező bizottság folyó évi áprilisi hó .*" 22. és 23. napjain fogja megtartani éa pedig: 1933 április hó 22-én délelőtt fél 7 órakor « Bodomi városi gazdaságban; 1938 április 22-én délelőtt 8 órakor a Röszkel gazdasági népiskolánál; 1933 április hó 22-én délelőtt 9 órakor a Nagyszéksó i Gazdakör épü'ete c'ő'.t; 1938 április hó 22-én délelőtt 10 órakor at Kossuth-kutnál; 1933 április hó 22-én délelőtt 11 órakor az alsóközponti gazdasági népiskola előtt; 1938 április hó 22-én déli 12 órakor a Királyhalmi Várostanyán; 1938 április hó 23-án délelőtt 8 órakor Vetr<S Lajos fehértói tanyáján; 1933 április hó 23-án délelőtt 9 órakor Szatymazon a Báló-féle vendéglő dőtt; 1938 április hó 23-én délelőtt 10 órakor Felsőközponton az elöljárósági épület előtt; 1938 április hó 23-án délután 1 órakor a Kistelek, maisai és csongelci hajtóut kereszteződésénél az utkaparó ház előtt. Felhívom a tehéntartó gazdaközönséget, hogy amennyiben teheneiket törzskönyveztetni óhajtják, azokat a fent közölt helyeken vezessék a bizottság elé. A törzskönyvezésre alkalmasnak talált tehenek után darabonkint 3 P törzskönyvezési dijat kell a vizsgálat alkalmával lefizetni. A már előzőleg törzskönyvezett tehenek után a folyó évre esedékes 3 P dijat szintén ezen vizsgálat alkalmával kelt lefizetni. Felhívom mindazon gazdákat, akiknek teheneiJi az elmúlt évben már törzskönyvezve lettek, bogy ozokat borjaikkal együtt vezessék a bízott-ág elé. a borjuk tetoválása céljából annál La inkább, mert ujabb törzskönyvezés csak folyó évi szeptember hónapban fog tartatni. Szeged, 1938 április 12-én. Dr. Pálfy József polgármester. j<