Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-21 / 87. szám

DELM AGYAKORSZAG IS Ai Ifi .li Vl'i^í •ívN'éjI 1 it\ 7 itnítl-? !!«í . i Csütörtök, 1938. április 21. Politikai napilap XIV. évfolyam 87. sz. Shvoy Kálmán Bennünket a született rosszindulat, nz ösztönös felreértés, sok mindennel vádplhot meg, csak azzal nem, hogy személyi kultuszt üzünk. Ellenzéki pártállásunk és ellenzéki hűségünk sokkal többször teszi kötelességünkké azt, hogy személyekre és érdelekre tekintet nélkül szolgáljuk a közérdeket, mint azt, hogy magasztaljuk a hatalmon ievőket. A hízelgés se kenyerünk, se természetünk, se kedvtelésünk s ha most mégis megállunk annál a beszédnél, amit Szeged város egységes párti képviselője mondott a politikai helyzet ismertetésében s magasztaljuk ennek a beszédnek bölcsességét, megfontoltságát, várost és nemzetet szolgáló határozottságát, akkor csak er érdem elismerése ritkán végezhető, de miniig szívesen végzett kötelességének teszünk eleget. Shvoy Kálmán neve és tevékenysége össze van forrva a renddel és békével. Már 18—20 évvel ezelőtt, — nem fogjuk elfelejteni soha, — Szalay József és Shvoy Kálmán védték meg ennek a városnak békességét azokkal a turbulens elemekkel szemben, akik magánvállalkozásuknak és szórakozásuknak tekintették az államhatalom gyakorlását. Shvoy Kálmánrak a béke és jogrend megőrzése akkor sem volt hivatali kötelessége s mégis elvégezte azt, amit mások elmulasztottak, mert jogérzete, alkotinánytisztelete, városszeretet© s a közrend intézményeihez és eszközeihez makacs ragaszkodása nem tűrhette el, hogy anarchiába fulladjon u felelőtlenség ott, ahol karját, vagy szavát felemelheti. Ennek. a városnak mérgezett közszelleme, a nagyiparszerüen kákán csomót keresők, a nagy cselekedetek apró árnyékaiban hűsölök, a hiúság vásárának regálebérlői. akik nem képesek elismerni mások életének hasznosságát, mások gondolkodásának emelkedettségét, m ások cselekedeteinek tisztaságát és bátorságát, sunyi óvatossággal támadhatják azt a munkát, amit Shvoy Kálmán végzett cs végez a város békéje érdekében, — azok azonban, akikot a tiszta szándók elismerése és megbecsülése füz össze minden pártkeretnél szorosabbra, soha nem fogják engedni, hogy homályba vesszen az a munka, amit Shvoy Kálmán végez ezért a városért s ennek a városnak békességéért. S a beszéd, amit kedden este tartott a politikai helyzetről, ujabb tett volt ennek a missziójának betöltésében. Amit Shvov Kálmán mondott, azt kötelessége igaznak tartani mindenkinek, akit nem a gyűlölet rángat s nem a vak szenvedély taszít. S h v oy Kálmán azt mondotta, hogy ebben az országban a keresztény szellemnek kell győzedelmeskednie. Senki nincs, aki mást akarhat. De ebben az országban a keresztény szellemet Glattfelder Gyulák, Emszt Sándorok, Makray Lajosok, a Páter Schneiderek képviselik, nem pedig, — bocsánatot kérünk az egy mondatban történő felenrlitésért, — nz uszító ég .gyűlölködő röpiratok pénzelői és tapsolói. A keresztény szellem a szeretetb ől fakad, nem a romboló gyűlölet szennyéből s nem a fojtpgató türelmetlenség öleléséből. Jó kereszténynek cs jó zsidónak nem lehet más kívánsága és imádsátra, csak az, A francia államtanács lelárgQalta a római tárgyaláson anyagát Májusban aláírják az olasz-francia barátsági egyezményt Paris, április 20. A francia fővárosban az az általános vélemény, bogy kedvező előjelek között indultak meg a francia-olasz tárgyalások. A sajtó hangoztatja, hogy gróf Ciano es Blondel róai ügyvivő között igen szívélyes légkörben folyt le a tegnapi megbeszélik Biztosra lehet vonni a lapok vélemé Dyo szerint, hogy a tárgyalások május folyamán végleges befejezést nyernek. % Államtanács Párisban Pdris, április 20. A francia kormány szerdán államtanácsot tartott, amelyen Bonnet külügyminiszter részletesen ismertette a külpolitikai helyzetet, kitért a'z aiiffol-olusz megegyezésre ós utalt azokra a lehel ősegekre, amelyekot a megegyezés a francia diplomáéin számára foltárt. Ismertette továbbá a franciaolasz megbeszéléseket. . . A Liberté jelentése 6Zorint az államtanács Bonnet expozéja után részletesen megvitatta a francia-olasz megbeszélések munkatervét, az esetleges engedmények határait ég a francia kívánalmakat. Gróf Ciano londoni útja Rómg, április 20. Jól értesült körökben tozokknl a hírekkel kapcsolatban, auielyok szerint Ciano gróf külügyminiszter rövidesen Londonba utazik, .kijelentették, hogy egyelőre semmit sem tudnak- az olasz külügyminiszter londoni utazásáról. Erről csak az angol-olasz egyezmény hatályba lépése- után lehet szó. Nem kerülhet sor ősz előtt gróf Ciano lvngyélorásági látogatására sem. legyen oz az ország keresztény, intézményeiben és szellemében egyaránt s ne a kegyetlen pogányság hittéritői diadalmaskodjanak felette, Krisztus evangéliuma s ne a gyűlölet antikrisztüsának tanjtása győzedelmeskedjék. Ha a kormány javaslataival szemben megszólal az aggodalom, ha a nemzet féltése más utat tanácsol, nem azt, amelyiket programja megvalósításában a kormány választott, ha Vannak, akik ugy látják, hogy pánikhangulatban nem lehet teremteni s optimizmus nélkül nem lehet senkit áldozatok hozására bimi, akkor ez az aggodalom, ez a belátás, a nemzeteknek s a magyar gazdasági életnek ez a féltése nem egy felekezetnek érdekvédelme, hanem az egész nemzeté. Igaza van Shvoy Kálmánnak abban is: zsidókérdés nincs, magyar kérdés van s nem tesznek jó szolgálatot azok, akik a magyar élet négy problémáiról a figyelmet a zsidókérdésnek kormányzati problémává emelésével akarják elterelni. A magyar nemzet nagy problémáit könnyű ideig-óráig a legkisebb ellenállás irányába terelni, de mi lesz, ha az úgynevezett zsidókérdést megoldják s a többi nagy, sorsdöntő probléma megoldatlan marad? Könnyebb lesz az élet, tisztább lesz a közszellem, arányosabb és igazságosabb lesz a teherviselés, ha csak a zsidóvallásu igazgatók fizetését csökkentik, de a más felekezethez tartozókét nem, ha a földprobléma megoldatlan marad, ha a hitbizományok fejedelemségei- mellett ott nyomorognak továbbra is a földéhes és kenyéréhes szegény magyarok? ' Súlyos kérdések, nehéz problémák állnak a kormány előtt, de nem volt még ország, amelyik a szociális problémákat a „zsidókérdés" megoldásával fel tudta volna göngyölíteni. A kormány által választott, megoldás a szociális nyomort nem enyhíteni, hanem fokozni fogja. Kenyeret elveszíteni nagyobb szenvedés, mint kenyérhoz nem jutni, mert az. egyiket enyhíti a remény, a másikat fokozza a reménytelenség. S ezenfelül: milyen munkahelyeket és milyen fizetéseket tudnak, majd biztosítani ozoVa vállalatok,'melyele nz elboesájtott alkalmazottak végkielégítését, vagy nyugdiját kénytelenek lesznek viselni azokon a ternekén kivül, melyeket n beruházási program materiális vonatkozásában s o kormány politikája a félelemérzés és bizonytalanság mázsáiban fog rájuk rakni. És mégis b i z n i kell. B i z n i kell azoknak a tisztult szellemű emberek segítségében, akiket nem az ucca hangulata, nem a jelszavak mámora és mákonya, hanem a n e m z e t érdekeinek mérlegelése vezet. B i z n i kell abban, hogy a bölcseség és felelősségérzés meg fogja találni azt az utat. amelyik nem a szélsőségesek szakadéka, hanem a nemzet komoly, nagy érdekeinek védelme feló vezet. Csak arra volna szükség, hogy Shvoy Kálmánnak hangját és figyelmeztetését szivükre vegyék azok, akik ezért a törvényjavaslatért a felelősséget vállalják. Csak az kellene, hogy az az emberszerető, humánus, emelkedett szellemű, igaz keresztény felfogás, aminek Shvoy Kálmán Szegeden tegnap hangot adott, uirá legyen a kormányzati politika felett is. Ez a béke és humanizmus programja, — legyen ez a szegedi program. Mert ez a béke és ez a humanizmus nem szentimentumok, nem romantikus érzelgősséget termékei, hanem a nemzet érdekeinek védelme és szolgálata. Se a nemzet lelki egvsége, se u gazdasági élet, ami az egész győri program fölépitésére és hordozására hivatott, nem birja el a győri programon tul ennek a törvényjavaslatnak terheit. A z anyagi terheket elbírnánk, de nem Bir j u k el a lelki terheket. A léleknek ezt a válságát csak az a komolyság, érettség, felelősségérzés, bölcsesség cs nagyvonaluság, oz a kereszténv szellem oldhat}fi még, aminek Shvoy Kálmán adott messzéhangzó szavaiban kifejezést. A város polgársága hálásan köszöni a 'tiszta értelemnek és tiszta szándéknak azt a vigasztalását, amivel Shvoy Kálmán ajándékozta meg n szorongattatások óráiban. éi m