Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-20 / 86. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szerda, 1938. április 20. Politikai napilap XIV. évfolyam 86. sz. Optimizmus nélkül? Amikor győri programját a miniszterelnök ür elmondta, a magyar gazdasági életnek minden tényezője helyeselte a kormány beruházási tervének célját, mértékét és forrását. Mindenki tisztában volt azzal, hogy a fegyverkezés terén haladnunk kell nekünk is, ha oz ország politikai súlyát meg akarjak tartani s vannak szociális kérdések, melyek áldozatkészség nélkül nem oldhatók meg. A honvédség felfegyverzésének és korsze ü felszerelésének kérdése egymagában véve is rokonszenvessé tette a miniszterelnöki programot s ha voltak is aggodalmak, melyek nemcsak a mindenképen helyes célt tekintették, hanem a magyar gazdasági élet teherviselőké pcsségét is mérlegelték. — nem volt sonki, aki a győri program végrehajtásával szembehelyezkedett volna. Azzal azonban mindenki tisztában volt, hogy ehhez a programhoz legalább olyan mertekben van szűkség optimizmusra, mint áldozatkészségre. Optimizmus kell ahhoz, hogy a magyar gazdasági élet nélkülözni tudja azt oz évi kétszáz millió pengőt, amit fninden terhének viselésén tul kell majd öt cven keresztül szolgáltatnia a kormány beruházási programja számára. Optimizmus kell ahhoz, hogy ilyen horribilis, bár szükséges megterhelés mellett a tőke ne vonuljon ki a termelésből s ne keresse a legkevesebb kockázat melletti elhelyezkedést. A tőke szívesen viseli a terheket is, ha az nem semmisiti meg rentábilitásnt. A tőkének azonban egészen külön természetrajza cs egészen külön moralitása van. S most természetesen nemcsak az ingó, hanem az ingatlan-tőkére js gondolunk, — mert a kettő között e tekintetben csak a mozgékonvság foka s a rugalmasság mértéke tesz különbséget. Optimizmus nélkül a t ő k o nem vállalkozik s megelégszik u kisebb haszonnal, ha nnnak megszerzése nem kockázatos, de inkább lemond minden haszonról, ha a haszonzserzés magát a tőkét veszélyeztetné. Ezek alapigazságai a gazdasági életnek s mindaddig, amig a tőke magántulajdonban van, addig felekezettől és nemzetiségtől függetlenül érvényesülnek ezek az alapigazságok mindenütt. Aki az optimizmust elveszi, az a tőke vállalkozási kedvét öli meg, ha pedig a tőke nem vállalkozik a termelésre, akkor nem keletkeznek olyan uj értékek, melyekből az államhatalom által megkívánt terhek fedezete előállhat. Azokat a javaslatokat, melvcket a kormány a beruházási program végrehajtása érdekében előterjesztett, mi most kizárólag ebből a szempontból vizsgáljuk s ennek vizsgálata alaoián állítjuk azt, hogy ezek a javaslatok éppenséggel nem voltak arra alkalmasak, hogy a javuló gazdasági élet.által kisugárzott optimizmust növeljék, vagy csak megtartsák. Mindenki helyesli azt a tervet, hogv megfelelő álláshoz juttussák a gazdasági életben is azt a fiatalságot, melyet kellő számban nem lehet már elhelyezni sem a közhivatalokban, sem az állam által kedvezményezett vállalatokban. A társadalmi egyensúly megteremtése azonban súlyos egyenlőtlenségek megteremtésével nem érhető el. Öt év alig lesz arra all almás. horrv .-r vezetésre való képességet kifejlessze azokban, akik most kerülnek ipari; vagy kereskedelmi vállalatokhoz. A részvényesek pénzüket csak azokra merik bizni, akiket nemcsak intakt jellemük, tanultságuk és iskolai végzettségük jegyez el az ipari, vagy kereskedelmi pályára, hanem egyrészt az a különleges diszpozíció, ami nélkül vérbeli kereskedő nincs s a tapasztalatokon kísérelt szakszerűség, ami biztonságot jelent a tőke tulajdonosai számára. Apáktól örökölt hagyomány s generációkon keresztül megszerzett érzék kell ahhoz, hogy akiben tudás, tehetség és ambíció van, az a kereskedői pályán boldogulni tudjon s bizalmat tudjon kelteni a maga részére azokban, akik pénzüket, esetleg egész vagyonukat rábízzák. Öt év alatt ezt megszerezni nem lehet. Öt év elég idő ahhoz, hogy a gyakornokból másodlevelező, vagy másodkönyveiő legyen nagy vállalatnál, de ahhoz nem elég, hogy azok vezetésére vállalkozzék, akik mellett addig tanulnia kellett. Nem lehet csudálkozni azon, hogy a tőzsde sokkal nagyobb áresést mutat, mint amilyen értékvesztés éggel u vagyonváltság jár. Az emberek elveszítették bizalmukat, de a bizalomnak elvesztése egyedül a tőzsde árfolyamain keresztül nagyobb kárt okozott a nemzeti vagyonban, mint amit vagyonváltságban és kölcsönben a kormány a válallatokra ki akar vetni. A magyar gazdasági élet nem olyan erős és nem olyan teherbíró, hogy az-egyensúly a kormány által tervbevett megteremtésének módjával kísérletezni lehetne. Mi most nem azokat siratjuk, akik a maguk egyensúlyi helyzetét lesznek kénytelenek feláldozni a konnány által tervbevett egyensúly megteremtése érdekében, mi a g a z d as á g i c 1 c t e g y o n s u 1 y á t féltjük annak az optimizmusnak megsemmisülésé tői, ami nem a győri programnak, hanem n program megvalósítására hivatott legelső rendelkezésnek nyomában járt. Az ország nemcsak a közrend biztosítását kéri a kormánytól, kér ezenfelül optimizmust is. Nem a saját érdekében, nem a „hisztéria" ellen kéri ezt, hanem azért, hogy a győri program a kormány várakozása szerint valósulhasson meg. Hegkezdődtek az olasz-francia tárgyalások Kedvező elöfeleK Közöíi íárgyalnaK a barátsági szerződés megújításáról — Franciaország elismeri az abesszin Qóditást, de ugyanolyan bizlosiiéKot Kér, mini Anglia Párts, április 19. Nagyszombaton aláírták Rómában az angol-olasz egyezményt, amelynek kedvező hatása máris mutatkozik; kedden megkezdődtek a francia—olasz tárgyalások. Blcndcl római francia ügyvivő megkezdte gróf Ciano olasz külügyminiszterrel azokat a tárgyalásokat, amelyeknek célja a franciaolasz kapcsolatok szabályozása és a két ország közötti légkör megjavítása. A megbeszélések kilátásait igen kedvezően itéli meg a francia sajtó,'A Matin szerint Franciaországnak joga van fcnntartásnélküli optimizmusra. Az a vélemény, hogy a tárgyalások mintegy tiz nap alatt befejezést nyernek. London szerint a francia—olasz tárgyaláson szóbakerül Tanger, Tunisz, a dsibuti-addíszabebai vasúti részvénvtőke, a Franciaországban élő olasz munkások sorsának, a fasisztaellenes olasz elemek franciaországi ellenőrzésének, a Földközi-tengeri erődítmények, a tengeri haderők egymáshoz való arányának és a Francia-Szoináliföld és Abesszínia közötti határmódositás kérdése is. * Londoni jelentés szerint ugv az angol, mint a külföldi közvélemény továbbra is történelmi fontosságú békemükenf Panánból . ,„„«..„.„. ..„.„.„..„..^ ........ hangok. Ezeket a Times annak tulajdonit ia, hogv az egvkori Földközi-tengeri feszültség óriási szolgálatokat tett Japánnak azzal, hogv Furónába kötötte lc az angol tengeri haderő jórészét. Részletes tanácskozás; pén'^Vn London, április 19. Mint. a Reuter Iroda értesül, Ciano gróf külügyminiszter közüllo Blondel francia ügyvivővel, Hogv Mussolini kedvezően fogadia azt a javaslatot, hogv haladéktalanul tárgyalások induljanak Franciaország. és Olaszország között. Az első találkozót leniekre tűzik ki. X megbeszélések fócclja az olasz-francia jóviszeny helyreállítása és kölcsönös megnemtámadási biztosíték nyújtása a Földközi-tengeren. Ciano gróf a mai percig tartó megbeszélés Borán a legmelegebb jóindulatot nyilvánította Franciaország iránt, paris Dduanoiuan blzfosiiehohot hír, mini Anaila Pár is, április 19. Az Ilavas Iroda jelenti Rómától: A két ország mértékadó köreinek véleménye szerint Franciaország ós Olaszország között sohasem voltak mélyreható ellentétek és most is arról van szó, hogy a két ország között helyreállítsák a kölcsönős bizalom. és barátság légkörét. A megbeszélések ki fognak teriedni a francia és olasz kapcsolatok egész területére. Francia részről előreláthatóan olvan irányban fognak megállapodásra gondolni, hogv bizonvos mértékben megerősíteni igyekezzenek azoka* a szerződéses kötelezettségeket, aiuelve+eh Olaszország az Óms-.őngól egyezmény köriében. már magára vállalt, igv például a Földközi-tengeri közlekedés, valamint a spanyolügy várható következményei kérdésében. Franciaország e kérdések tekintetében ugyanohmn biztosítékot szeretne kapni, mint. Anglia. Franciaország viszonzáskéocn elismerné Olasz, ország keletafrikai birodalmát, ugyanolyar fettételek mellett, mint Anglia. Jelenleg arra gondolnak, hogy a két kor-