Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-17 / 85. szám

Vasárnap, 1038 április T7. DÉLMAGYARORSZAG 39 A DÉLMAGYARORSZÁG R l G É N Y E NEGY NEGYED J R T A MAGYAR LÁSZLÓ 43 ' — Ez azí — kiáltott diadalmasan a szeplős. — Látják hölgyeim és uraim, ez az a kérdés, amely ott ég millió és millió félrevezetett, becsapott férfiszívben. Ez a kérdés űzi el az éjszakák nyugalmát, keseríti meg azokat a koldusfalatokat is, amelyek megmaradtak még a háborús rombolás és pusztulás után. Melyik az Íróasztalom, mi a munkaköröm? Millió és millió elrongyolt testű férfiember kiáltja ma bele ezt a kérdést a bűnös társadalom lelkiismeretébe, de ez a lelkiismeret süket még ma is, nem hallja, mert nem akarja meghallani. Nem ad választ rá, nem mutatja meg az elrabolt íróasztalok és az elorzott munkahelyek rejtekét. Köszönjük önnek, dr. Bálint Ferenc testvérünk, elvtársunk, hogy ilyen tömören, ilyen világosan adta meg a választ, az egyetlen igaz, lehetséges választ égető problémáinkra és ilyen nyiltan, férfiasan, ilyen katonás határozottsággal mutatta meg nekünk, tétovázóknak, nz irányt, amely felé el kell indulnunk, a célt, amelyet el kell érnünk. Ez az irány pedig a szocializmus utja, a cél a szociálizmus célja, íróasztalt és munkakört kell adnunk, kikényszeritenünk a korhadt polgári társadalomból minden ember számára. Éppen ezért javaslom, határozzuk el, hogy megalakítjuk a városi alkalmazottak szakszervezetét és nz elnöki tisztséget ajánljuk fel az arra legméltóbb elvtársunknak, dr. Bálint Ferenc aljegyzőnek. Mindenki éljenzett, de Bálint csak" nnnak örült, hogy a szeplős végre feláll az asztal mellől, odalép hozzá és felszólítja, hogy foglalja el az elnöki széket, amely történetesen Bálint régi, kopott széke volt a régi íróasztala mögött. Leült a székre, rendezgetni kezdte az íróasztal aktarengetegét, lefújta a cigarettahamut porcellántintatartója tálcájáról és szerette volna, ha ezek az emberek végre magára hagyják, hogy illendőképen örvendezhessen a régi szobának, amelybe végre mégiscsak visszatérhetett. De senki sem mozlult. Ott állt az embergyürü az asztal körül, sőt egyre ujabb és ujabb arcok bukkantak fel és lassankint zsúfolásig megtelt az egész szoba. Nagy volt a lárma, ismét össze-vissza beszélt mindenki. Nevek hangzottak, ismerősök és ismeretlenek, a végén kiderült, hogy hirtelen megválasztották az újonnan alakított szakszervezet egész tisztikarát. A titkári tisztséget a szeplős nyerte el. Aztán elhatározták, hogy most azonnal küldöttségileg jelentik be a polgármesternek a szakszervezet megalakulását, aztán ugyanaz a küldöttség látogatást tesz a szociáldemokrata párt hivatalos helyiségében, a munkásotthonban és ott is bejelenti o megalakulást. A küldöttséget termésetesen dr. Bálint Ferenc elnöknek kell vezetnie. A folyosón, amig a küldöttség tagjai a polgármesteri hivatal felé igyekeztek, Bálint súgva megkérdezte a szeplőstől, hogy mit is •alakítottak ök meg tulajdonképen és fiút kell bejelentenie a polgármesternek. . — Egyetlen mondatban közölje a polgármesterrel, — oktatta ki a szeplős —, hogy a városi tisztviselők felismerve a helyzetet ^ és megértve az idők szellemét, megalakították a városi alkalmazottak szakszervezetét és^ testületileg beléptek a szociáldemokrata pártba. — Fölismerve a helyzetet és megértve az idők' szellemét..: — ismételgette Bálint, aki aztán odabenn, a polgármester csudálkozó arca előtt, hiba nélkül fölmondta az egymondatos leckét. Körülbelül ugy érezte magát, mint valamikor, ötödikes gimnazista korában, amikor az Odysseia tiz bemagolt sorát hadarta el. Egyetlen kukket sem értett belőle. De azért bevágta és hibátlanul fölmondta ! |i; Dr. Bálint Ferenc leszerelt hadnagyból igy lett elnök, akinek ezernyi dolga akadt uj minőségében. El kellett járnia a munkásotthonba, részt kellett vennie az összvezetőségi üléseken, beszédeket kellett tartania, szóval, akár tetszett, akár nem, munkálkodnia kellett az uj társadalmi rend kialakításán, amelynek eljövetelében annyira biztos volt mindenki. Becsülettel végezte a dolgát itt is, mint minden poszton, ahová az élet sodorta. Elnökölt, szónokolt, beszélt — és ezt mély meggyőződéssel tette — arról a töméntelen szenvedésről, amelyen a háború keresztülhajszolta a magyar dolgozó milliókat, beszélt arról is, hogy most, amikor minden régi, békebeli ólom recsegve omlott össze, a romhalmazok között tévelygő tömegek nem tudják megérteni, mi volt az ok, amely a háború őrületébe kényszeritette a népeket. Beszélt arról is, hogy a háború poklából kiszabadult népnek több joga van élni, embermódra élni, mint amennyi a háború előtti generációnak volt, nem azért, mert megharcolt, mert vérzett érte, hanem azért, mert a háborúban fölnyilt és látóvá vált a szeme. Látja embervoltát és követeli, emberi jogait. Néha azért elfogta a bizonytalanság. Nem tudta megérteni, hogy miért válik lassan bűnné nz a háromszínű zászló, amely végre, a háború halálával fölrepülhetett szabadon a magyar firmamentumra és letaszíthatta onnan a sárga-fekete császári lobogót. Bálint Ferenc csöndesszavu, szerény ember volt. szívesen hallgatták. mert megértették és nem volt senki féltékeny rá. Tudták", hogy magasabbrendű ambiciói nincsenek, hogy készségesen tolja azoknak a szekerét, akik magasabbra, többre vágynak. Igy történt, hogy néhány Nhónap múlva, amikor hire jött, hogy Pesten vörösre vált a világ és kikiáltották a tanácsköztársaságot, ő is megszavazta a helyi rezsimváltozást, ismét egyike volt azoknak, akik a városi tisztviselők szakszervezetének küldöttségét elvezették a polgármesterhez és a forradalmi kormány főispánjához, felszólították őket helyük elhagyására, azután pedig ő is részt vett azon a munkástanácsi ülésen, amely háromtagú direktóriumot delególt a város élére az elcsapott polgári vezetőség helyett. A direktórium egyik tagja természetesen a szeplős ügyvéd volt. A lakodalom nem sokóig tartott, néhány hónap múlva elmenekült a direktórium két tagja, a harmadik, a szeplős, már korábban visszavonult és a változáskor vakítóan fehér színekben pompázva, jelentkezett a városházán, hogy kezébe vegye és irányítsa nz igazoltatást, a tisztogatási munkát. Az első, akit az igazoló választmány elé idéztetett és akire kimondotta az állásvesztést, természetesen dr. Bálint Ferenc volt. Szegénynek a börtönőr kézbesítette ki a fegyelmi végzést, mert le is tartóztatták és jó pár hónapba telt, amig kiszabadult. A törvényszéki főtárgyaláson nngynehezon sikerült beigazolnia, hogy a véletlen sodorta ö szakszervezet élére és az elnöki tisztségbe egyenesen a frontról került, mór pedig a fronton, — mielőtt elbocsájtották őket —, nem kaptak tájékoztatót az itthoni dolgokról: 2. A' diktatúra alatt különben megváltozott a Hold-uccai helyzet is. A házban Matinák vette ót a parancsnokságot. A négy lakó, Gr bhardt Péter javaslatára, egyhangúlag Matinák Mátyást választotta meg házibizalmivá. Kire másra eshetett volna a választás, hiszen Matinák őstagja volt a szociáldemokrata pártnak —, sőt, még a háború előtt, vezetőségi tagja is, — régi, kipróbált megbízható szocialista, akinek a párttagsági igazolványa aranyfedezetü nemesvalutának számított ezekben az időkben. Igazi nemeslevélnek; aminek hasznát vehette az is, aki az árnyékában húzódhatott meg, tehát a többi lakó ís: (Folyt, köv.) ROTH HAJIIIOIT FADIITORGYÁR Szeged, Plars ítr 13. sz. Telelőn: 16-36. Készít hajlított széket, fotelt, minden kivitelben. Zongoraszék, zsurasztal, zsurkocsi stb. Tenniszütők elsőrendű kivitelben. STERN ÉS ROTH ócskavas és fémkereskedők Mars-tér 1. Telefon: 20-66 Használt gépek vétele és eladása.