Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-17 / 85. szám

Vasátnap, 1938 április 17. DÉLMAGYARORSZÁG Szeged uszósporlja Irla dr. Wanié András délkertilcti uszókapitány A magyar uszósportLan az utóbbi öt év alatt érdekes változások észlelhetők. Az országos vidéki úszósport ugyanis mindinkább elveszti vezető szerepét, mert nem tud lépést tartani azokkal az adottságokkal, amelyekkel a budapesti egyesületek és ezen keresztül a fővárosi versenyzők rendelkeznek. Nagy rcszc van ebben annak a körülménynek, hogy a fővárosban egymás után épülnek a pompásabbnál pompásabb uszodák, amelyek nagy számban termelik ki a fővárosi úszósport "számára a kész versenyzőket. A margitszigeti fedett uszoda szintén hatalmas lendületet adott az úszósport fejlődésének, mert a régi 25 méteres Rudas- uszoda versenyek rendezésére nem volt alkalmas, már pedig minden sportágban a fejlődésnek egyetlen alapja és egyben a legjobb edzés is: a versenyzés. Ilogy a téli edzéseknek milyen jelentősége van a versenyeredmények szempontjából, arra elég rámutalni azzal, hogy olyan városban, ahol fedett uszoda nincsen, illetőleg a versenyzők télen nem gyakorolhatnak, ott egy percen belüli százas gyorsúszó alig-alig akad, mert a mai időkben nemzetközi viszonylatban s jelentős eredményt csak ott lehet produkálni, ahol a versenyző ősszel az edzését nem szakítja meg, sőt még a téli hónapok alatt is, lia lehetőség van rá, versenyeken is elindul. Ez az oka annak, bogy a szegedi úszósport körülbelül 6—8 cv óta stagnál, inert abból az egy-két kimagaslóbb eredményből, amit egyes versenyzők alkalmasint elérlek, nem lehet általános következtetéseket levonni, mivel egy ország, vagy egy város uszósportjának sznvonalát csupán az átlag eredményeken keresztül lehet értékelni, amely átlagba a kimagaslóbb eredmények éppen ugy bele olvadnak, mint a leggyengébbek. Ezért lenne égető szükség arra a szegedi úszósport fejlődésének szempontjából, hogy itt minél hamarabb fedett uszoda épüljön. Azt hiszem, nem sokat tévedek, ha azt állítom, hogy Szeged természeti és anyagi adottságainak figyelembe vételével elsősorban az uszósportra van predesztinálva. Ezen véleményemet azzal próbálom megokolni, hogy egyrészt "Szegeden a többi sportágnak megfelelő otthont létesíteni igeu körülményes dolog, — gondolok itt elsősorban a fulballpálvák füvesítésére, amely a nagy szárazság miatt szinte lehetetlen —, a korcsolyázó sportra, amely a bizonytalan keménységű telek cs a műjégpálya nagv áldozatokat kívánó megépítése nélkül szintén c>ak gyermekcipőkben jár, — az atlétikai pályákra, amelyek vagy nehezen megközelíthetők, vagy az edzés lehetőségek vannak megnehezítve, mint például az egyedüli alkalmasnak látszó pályánál, a vasutas-stadionnál, ahol megtörtént, hogy atlétikai versenyen a diszkosz és gerelydebást el kellett hagyni, mivel a vezetőség nem engedte meg a futballpálya talajúi „feldúlni", — gondolok az evezésre, amely Szegeden 10 évvel ezelőtt érthetetlen okbói megszűnt és az arra hivatott tényezők nem akarnak róla tudni többe és gondolok a nagyobb anyagi áldozatokat megkívánó sportágakra. mind a lennisz, a motorversenyzés, lovas sportok stb., stb. A fentebb elmondottak alapján tehát Szeged városnak eminens érdeke fűződik ahhoz, hogy fedett uszoda megteremtésével kihasználja azt az egyetlen sportágat, amelyhez a megfelelő alap, sőt szerénytelenség nélkül megmondhatom, hogy a megfelelő iskola is rendelkezésre áll, mert amely egyesület, illetőleg város képes évenkint egy-egy kimagasló tehetséget felszínre dobni, az képes arra is, hogy nagyobb tömegek bevonásával és az edzés lehetőségeknek felfokozásával, a teli versenyek rendezésével, olyan kitűnő átlagot teremisen, amely mint ezelőtt tiz évvel, éppen úgy ma is alkalmas lenne arra. hogy Európa uszóspoi íjában előkelő helyet foglaljon el. A vizipólósportban is ugyanez a helyzet. Itt a Szegedi Uszó Egyesület csapata az, amely tehetségek dolgában sohasem szűkölködött, mert nemcsak az egyesület csapata képviselt mindenkor az uszóevadok befejezésekor komoly játékerőt, — amikorra ugyanis megfelelő edzéssel rendelkezett már —, de képes volt még arra is, hogy a fővárosi csapatokat nagyszámú utánpótlással lássQn el. Nem vitás, hogy a vidéki uszósportnak nem lelict az a hivatása hogy áldozatos munkával a fővárosnak csak utánpótlást neveljen, mert munkája alapján rászolgált arra is, hogy részesüljön mindazon előnyökben és kiváltságokban, amelyben a fővárosi egyesülelek és ezen keresztül a fővárosi versenyzők részesülnek. Ma már ugyanis a sportban olyan óriási munka szükséges ahhoz, hogy valaki lépést tudjon tartani az első vonalbeliekkel, amelyre normális körülmények közölt az emberek szinte képtelenek. A versenyekre az előkészületek annyi időt vontak el a sportolók polgári foglalkozásból, hogy ott, ahol a hivatalfőnökök, vagy esetleg a közvetlen tisztviselőtársak nem segítenének a versenyzőknek az által, hogy sportolási lehetőségeiket megkönnyítsék, olt senki sem tud magának annyi időt szakítani, hogy a nagy eredmények elérésére szükséges időt igénylő edzéseit keresztül vihesse. Ezért van az, hogy ma már a vállalati egyesületek, a vállalati csapatok mind nagyobb és nagyobb számban jelentkeznek a sport terén, ezzel is dokumentálva azt a tényt, hogy csak a legkedvezőbb körülmények alkalmasak klassziseredmények elérésére. Szegeden sajnos, sem közületek, sem olyan nagyobb arányú vállalatok nincsenek, ahol a sportszempontokát elsősorban szem elölt tartva a sportembereket elhelyezni lehelne. Már pedig ilyen körülmények között csak nagyon kevés sportember rendelkezik azokkal az anyagi és egyéb körülményekkel, amelyek mellett mindazokat a célokat megvalósíthatja, amelyet magának a sport terén kitűzött. Igy vezet tehát az ut el ahhoz a felfogáshoz, hogy a vidék végeredményben a mai Viszonyok között az országos uszósportnak, dc más sportoknak is csak alapot tud építeni, mert a további fejlődéshez szükséges körülmények a vidéken fel nem lelhetők. Ezért lenne kívánatos dolog, a magyar sportnak az a decentralizálása, amelyet a vidéki sport már évek óta sürget és amelynek első feltétele az, hogy a vidék fogjon hozzá a saját erejéből is ahhoz, hogy ebből a másodrendű, alantas szerepéből kinőve megteremtse azokat a feltételeket, amelyekkel egyedül, a saját maga számára is figyelemre méltó eredményeket tud kivívni. 37 Mai citromos kMramm, arcvlzc.i, krémek, olajok, pndcrek Szeplő eltani rénvvédő szerek. aeiier mm kozmetikai intézete Szeged. Dugonics-tér II.. I. em. Telefon 26—02. Arcápolás. Szénséedr blk, szemölcsök, szőrszálak végleges eltávolítása. Fénykezelés. ranilvánv.ik kikénzése. Olcsó bőrtef«—-d Gyermekkori szépséghibák Általában gyermekeknél kevés szépséghibát lehet találni, dc még igy is sok félreértés és mulasztás történik. Sok későbbi szépséghibát, keserűséget éa szemrehányást kerülhetünk cl, ha a bőrt a l»gfiatalabb kortól kezdve kellő védelemben és ápolásban részesítjük. A gyermekkorban előforduló bőrelváltozásokat részben veleszületett hajlandóság, részben táplálkozási zavarok, de igen gyakran a helytelen bőrápolás idézheti elő. A legfontosabb ezen ártalmak elkerülésére a kis gyermekek bőrének tisztántartása. Gyakran kell őket füröszteni, tulzsirozott szappannal mosni, a hajlatokat enyhe krémmel, vagy olajjal bekenni, szükség szerint hintöporozni. A tisztaság a legjobb védelmet nyújtja a bőrkiütésekkel szemben. X jól ápolt tiszta gyermeknél ritkábban fordulnak! elő fertőző természetű bőrkiütések is, melyek sokszor helyrehozhatatlan nyomokat hagynak magukt után. A gyermek arcbőre általában a serdülő korig' száraz, de már sokszor a 10—12 éves leánygyermek arcán mitesszerek, pattanások is előfordulnak, E mindennapos szépséghiba ellen ajánlatos a gyakori, me'eg vziben, kénes szappannal való mosakodás. Makacsabb esetekben az ilyen bőrt mégis szakszerűen kell kezelni, nehogy a bőr jóvátehetetlenül elromoljon. A veleszületett gyermekkori szépréghibákat, mint például az anyajegyekeí, lencséket, stb., lehetőleg a serdülőkor beállta c'.őtt kell rer.dbehozatni, mert ebben az időszakban a bőr a legszebben gyógyul. A később keletkező kozmetikai hibák! közül gyakoriak a gyermekeknél a kemény szemölcsök, melyeket nem szabad házilag savakkal, vagy lúgokkal maratni, mert utánna nyomok maradnak vissza. Kisebb gyermekeknél gyakoriak a szeplők Is, de itt ilyenkor felesleges radikálisabb eszközökhöz nyúlni, mert erek a későbbi korban halványodnak: és akkor is ráérünk kezeltetni. Ugyancsak nem kell törődni a gyermek testét boritó pehelyszőrzettel sem, mert a serkülő korig elvesztik azt, de hal erőszakos ulon távolítjuk el azokat, ugy megbocsólhatatlan károkat okoznak. Reiter Oszkúrné, KOZMETIKÁI ÜZENETEK. Szomorú asszony. Feltétlenül végeztessen ránc-4 talanitó eljárást. Vitáminpakolások sigetcr.ek ezen a bajon. Vidéki előfizető neje. Már most Hozassa rend bei leányának arcbőrét, mert később nehezebb kvte segíteni. Egyenlőre ne használjon semtuiiéla krémet, mert ezzel csak ront a dolgon. //. Olga 21. Forduljon szakorvoshoz, Makó 24. Miután bőre zsíros, nem szabad még zsírozni. Zsírtalanító, tisztító arcvizet használjon és púder alá krémpótlót, amihez nagyszerűen tapad a púder. N. K. 1. Mossa tovább, mint eddig hetenként. 2. Valószínű, hogy valamely be'sö k'vá'asztásu inirigyzavar okozza. 3. Oly régi folyamatnak latjuk soraiból, hogy csak szakkezelés:el szabadulhat meg tö'e. Régi előfizető. Forduljon tanácsért előbb háziorvosához. Szőke asszony. Nem pótolja, inert az csali tisztításra való, a má-ik pedig táplálja a sej leket. IHitőház esílclmeszerszállito RttzváiQtársQság Ilona ucca 16 20. SZEGED Telefon :1M9. d