Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-17 / 85. szám

4 ÍJ DTFF MIR,V»LJOD57Í(F} Vasárnap. 1958 április T7. r«> et oyttoWe*permetezők gyUmdlc»krlík Keritésfonat minden gazdatagl lel»»ereie»ck t» wcnzAmak Kerékpár és motorkerékpárok nagy « AlaMieUban icg icíol ben BRUCKNER VAIUOVARBAN jegyében lehet és kell megvalósítani. A lényeg az, hogy szilárdabbá kell lenni az ember számára az életet. Meg kell szüntetni a lelkekre vészesen nehezedő bizonytalanság érétét és a nyugtalanságot. Erezze mindenki, hogy beletartozik egy emberséges és igazsága társadalom szilárd tartós szerkezetébe, imcly nem ejti cl akkor sem, ba munkaerői megfogyatkoznak, ba betegség sodorja ki a munka rendjéből, vagy nagy gazdasági krizi-ok bénítják a uiunka irányát. Ugyanezzel a lélekkel cs meleg megértéssel kell az ifjúság ijesztően komoly kérdését is megoldani- A nemzetnek meg kell találnia a módot arra, hogy sokezer fiatal tagjának munkaerejét, munkakészsógét bekapcsolja a nemzeti termelésbe. Nem engedhetjük meg magunknak azt a, bűnös luxust, hogy éppen a legfriscbb és legtöretlcncbb erőket kárhoztassuk tétlenségre, amelyben megsorvadnak a lelkek is. Ezeket a magyar jövő küszöbén álló tömegeket szét kell oszlani a mmika területén és uc engedjük meg, hogy ezek csak egyes munkaágakban torlódjanak össze. Ezek a feladatok jelentik a keresztény, szociális és gazdasági programot, legsürgősebb kérdéseit. Megoldásuk feltétlenül szükséges és halaszthatatlan. Erre a nemzeti munkára egyesülnie kell minden komoly, a felelősségét érző, a nemzet jövőjére gondoló magyar embernek. Nem felforgatásra, régi értékek kegyetlen cl vesztegetésére, a múlttal való szakításra, egészen bizonytalan, ki nem próbált irányok megrohanására van szükség, hanem a nemzet nagy szeretetétől átmclegitett, a közérdeket soha szem előtt nem tévesztő, a magyar múltba szervcsen kapcsolódó alkotó és épitő munkára, amellyel meg lehet teremteni a becsületes magyar emberek igazi nemzeti egységét. Deszka karltéstias, B«D«I<IHOI Epületfa aamtslo»Aru, •WRWTM L«M«I Léc karó osi'op BACH Párlat krt. 39 Volt Somló telep. Telefon 11—26Makón találták meg az alfóldi magyar városépítés mintáját A mezőgazdaság' városok rendezése és fósilása lekiníelében miníavárossá fejlesztik Makói (A Délmapyariir&zdg makói tudósítójától.) A nemrég megjelent városrendezési törvény és annak végrehajtási rendelete előtérbe állította és komoly lebotőségekkel biztosította i vidéki városok fejlesztésének problémáját. A nagyjelentőségű és a cél érdekében valóban komoly lehel őségoket. adó törvény és rendelet alapján. egyelőro még csak előkészítő munka folyik, amelyben jelentős szerepe van a Mérnök és Építész Egylet városrendezési tanácsán.-'k, aniciv a városrendezési problémák tokintébeu tauáeeadó szerve « belügyminisztériumnak. A Mérnök és Építész Egylet városrendezési tanácsának egyik tagja Birbauer Virgil építészmérnök országjáró útjában legutóbb Makón töltött nébánv napot s ennek a kiváló szakembernek máké' tanulmánvutia valószínűleg már a közel lövőben nagv jelentőségű következményekkel jár és örvendetes eredményeket jelent a város számára. A Délmaamrorszáq makói munkatársának n'+a'rria volt megismerni Rlrbni'er Virgil megállapttáanri és íezrovételeit a makói vároefeilO^tM") ij -n,p7i,j flZok" rói a messzemenő s nagyjelentőségű tervekről, íjnelvck megállapítása alapján készültek s nmei vek a legközelebbi időbeu az illetékes ténvezők elé kei-ülnck. Birhaeur Vinril megállapítása szerint Makó települési ós építkezési vi«zonva{ az alföldi magyar városépítés legki tünébb és legtisztább példá'át adiák, annyira, hogy Makón latja a 'ehetőséget a „minta alföldi város" megcsinálására. Makón látszik Tegiobban, legvilágosabban, hogv az alföldi város több toleD-egvsógből tevődik östíZe ós egyáltalán nem hasonlít a nyugati városokhoz. Minden alföldi városnak jellegzetessége. hogy van eerv vároe; központja, anielv megfelel a íivuga" városoknak, -körül Pedig, szinte külön falvaknak minősíthető r'-t/ek belyozkedaek el, tehát a helyes vámeecit•'•«iPek is ehhez a szerkezethez kell igazodnia. Makón cz a sajátos magvar alföldi vároefajta ezintc tökélotoa tisztaságban és valódiságban alakult ki. Most, amikor a városrendezési törvény módot ad arra, hogv a városok kiépítését egységesen szabályozzák, megvan a lehetőség arra, hogv a magyar alföldi varost mintaszerűen szabályozzák és építsék ki 0 erro a mintaszerű alföldi magvar város kiépitétére elsősorban és legjobban, mondhatjuk páratlanul legalkalmasabb éppen Makó városa. A városrendezési törvény előírásai szerint elsősorban ki kell jelölni a városnak azon részeit, amelyeknek egységes kiképzést kell nyerniök. Eszerint Makón meg kell húzni a belső város határát, a®elyon belől a fejlesztés csak a városiasság jegyében folyhat. Makón a belső városias magnak települősi szerkezete is egyedülállóan tökéletes. A városba .befüló utak egv háromszögű főteret képeznek ki, ami olyan természetes és tökéletes megoldás, hogy azt legfeljebb a betorkoló utak torkolatának megtisztításával tovább feűeszteni szabad. Ez az a terület, amelyen belől forszírozni kell a, városiaseág minden berendezkedését, megfelelő utburkoláe, csatornázás, parkosítással, viszont ezen n területen kivül, a külső részeken másfajta továbbfejlesztést* kell folytatni. Téliesen indokolatlan ée hibás volna az a törekvés, hogv a külső részekből is olyan városrészt csináljanak, mint a belső rész, v.igv vedig a nyugati városok. A külső részeken a különösen szélea uccukban \an olyan városépítési fantázia, amely módot ég irányt ad arra, hogv csőszön különös alföldi városként lehessen kialakítani. Nevezetesen kijelölendők a közlekedési fővonalak és azokon egy aránylag keskeny utkövczH megoldja a forgalmat, az ucca többi részét pedig fásítással ós növényzettel lohot egészségessé és városiassá alakítani. E részeken semmi szükség nincs arra, hogv fedett csatornák épüljenek, ezeken a voualakon minden követelményt kiclógit az úttest két oldalán féloldalas csatorna, amelynek a házak felé eső oldalát gyep ós növényzet erősiti meg. az ucca többi területo pedig fával, bokrokkal, gvepszőnycgecl és virággal fejleszthető városiassá. E tekintetben Birbauer Virgil idézte az Aszyki ós északnyugati európai városoknak azt a példáját, hogy hasonlóan széles uccá'kon a városok tolepitik a növónvzetet, dg a háztulajdonosok. vagv podig az Iskolás gvermpkek gondozására bizzák azokat e «z a megoldás mindenütt kitűnő eredménnvol iárt, Nagv elismeréssel szólott Birbauer Virgil Makó város eddig? s az alföldi városok közölt mintaszerű fásításáról, amelv eddig is igeu figyelemreméltó megoldásokat valósított meg. Itegiobb példaként idézte a Vásárbclyi-uecát, ahol az utat szegélvező gvönvörü nvárf»«or mögött gömbakácokkal ültették tolo több sorban az úttest ós & házak közötti területet. A külső városrészekben hz aránvlag nagy telkek b«zto«it'ák azl, hogy különállóan énül, ionek a házak lakórészei és a gazdaság részei. A város'asság és higiénia megköveteli, hogy n lakórészek itt is varosa?a«ak legyenek r c tekintetben a jelenlegi makói parasztház formák szem előtt tartásával n modem énitészet kitűnő háztípusokat produkál, amiknek cgvöntetű alkalmarásával pprószen külön.leyeg városi képet lehetne formálni. Érdekos példa és bizonv«ág erro. hogv Berettvóu if»lun az Fekhardt-fólo akc:ő kancsán összeállott egv építész társaság, aiuclv megtervez to az ideális parasztházat, amelvet nagv sikerrel fel is épitettek. Ennek az ideál'* para«z+bZn-r>ák a beosztásához egv iól épitelt. ujabbfa'ta makói Díi'-asztház beosztását vették alánul a tervezők. B'rbacur Virgil érdekes cs értékes megállapításairól és cszlcleleivől a k(jZel lövőben nvilvános előadást, szándékozik tartani Malién, hogv a város vezetőinek ős közönségének figyelmébe _ ajáulja a városfejlesztés helyes szemoontjait s egyben lielyi támogatást is biztosítson annak az elgondolásának és tervezetének. liogv a knrmánv hathatósan segítse elő Maóknak az alfökli magvar miníavárossá . való fejlesztését és kiépítését. (s. av.) Mefropole Tiszta szobáit. Szollá árait. Flayelmés Kitolná'á* legkitűnőbb é-letelt Telefon : 153-959. Uáhócz -ui 53. 4 kl -jé É