Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-17 / 85. szám

12 DÉLMA<~»YAoop<7Af; Vasárnap. T03fi éprilis 17. Krómozás, nikkelezés Frischmannál! Tarlós, olcsó, •tép! «r. Jósíka-u. 13. Telefon 32 84. senkinek és semminek érezze magát. Politizáljunk — igenis — gondolkozva, nem esak a pillanatnyi eseményektől megriasztva, hanem felmérve a problémákat, gazdasági érdekeinket, szükségleteinket, emberségünket. Ne csak akkor figyeljünk a politika első soraiba állítottak vagy odatolakodottak munkájára, amikor a kis műhelyt, boltot, exisztemiát már a tetőig elborította "z áradás, hanem akkor amikor a gátak épité«e folyik. Ki épit és milyen célzattal, mit akar megmenteni az elöntéstől: a korlátlan nagybirtokot, a szociális kötelességeit nem teljesítő nagytőkét, a háború kétes dicsőségét vagy emberséges életét, kenyerét, békéjét, szabadságát? Igy tette föl a kérdést a történelem, ez fejeződik ki a mai politikai eseményekben is- Politizáljunk, bölcsen és helyesen, hogv az iszapot nc a mi földjeinkre hordja a romboló áradat. Márkás n közismert elsőrendű minőségben KflF, Henneíeld, Margó már P 48.~tól kézíve. 12 havi részletfizetésre is. S z á Sz.éehenvi tér 11. n t ó n á 1 /Yifosi bérház. Hogyan lehelne üdülőteleppé varázsolni ÚJSZEGEDET Buöcz Béla főkapilónyhelyeííes és Ugi Géza plébános Újszeged kívánságairól, vágyairól, lehetőségeiről és követelményeiről (A Délmagy irorszdy munkatársától.) Néhány jclkej ember már évek óta azon fáradozik, hogy Újszegedet Szeged parádicsomkertjévé varázsolja, azzá tegye, aminek ennek a természeti szépségekben .bővelkedő istenáldotta városrésznek lennie kell. Dr. Buócz Béla rendőrfökapitányhelyettes és Ugi Géza ujszegedi plébános a legfőbb »élharcosai« annak a küzdelemnek, amelyet ennek a városrésznek a lakossága folytat Újszeged továtbfejflesztés óért. Először Buócz Béla főkapilányhelyelíesl Kérdeztük meg, aki maga is ujszegedi lakos és jól ismeri ennek a városrésznek minden bujját-baját, minden problémáját. — Újszegednek valóban vannak problémái — mor.dja Buócz főkapitány —, csak hát a problémák megvalósítása nagyon problematikus mert mindenhez pénz. kell. Ahhoz, hogy üdülőtelepet 1 , léle. itíünk, meg kell teremteni az előfeltételeket. Utak létesítése, portalanítás, csatornd-.ás, világítás és az ujszegedi liget felszabadítása a vasárnapi közönség egyrészétől, ezek Újszeged továbbfejlesztésének a legégetőbb kérdései. Mi, akik Újszegeden élünk, látjuk, hogy hétköznapokon a liget nincs kihasználva. A lakosság nagyobb része munkában van, nem ér rá sétálásra, vasárnap volna az az idö, amikor az emberek kimenőének pihenni, szórakozni Újszegedre. Vasárnap délután azonban a liget élvezetét megakadályozza a bakakorzó. Olyan tömegek mozognak ilyenkor az általuk felvert hatalmas porfelhőben, hogy itt plhtenés, szórakozás lehetetlenség. Véleményem szerint ezt a k.rdéit könnyen meg lehetne oldani. Ott van a k'.ii szrá atlan , < . Y. „ "„ Káilt/mijjk. . <, Ezt, mint ív'pllejitet helyre, lehetne hozni, parkosítani kellene a város néhány holdas területét és akkor oda lehetne telepíteni a gyermekjátszótéren elhelyezett vurstlit, amely épfen Visárnap teszi leheleteimé a gyermekeknek a játszadozást. Ha a vu -tlí; elhnrcolkodna, automatikusan elmenne vele együtt az 4 ttimég is, mely azt látogatja és a legfőbb akadálya a vasárnap délután pihenést kereső városi lakosság nyugalmának. Ha a város ebbe btaotnegy, egy nagy lépéssel uiár előre megyünk. .— A másik kérdés, ami összefügg ezzel, as ujszegedi liget porlalanifda. Rendbe kellene hozni a ligetet környező utakat, főként a Népkert-sort, amely teljesen el van hanyagolva. A posta és a régi szerb-bánáti internátus közötti gyalogjárót valamikor olyan kockakövekkel kövezték ki, amelyek az uttestek burkolására valók. Én ezt a mai világban, amikor a költségek leszorítása a cél, luxinak tartom és az elgondolásom az volna, hogy a különben is elhanyagolt állapotban lévő, javításra szoruló gyalogutról a város szedje fel a köveket és burkolja be vele a Népkert-sor kocsiutját. Nagyban emelné Újszeged és a liget szépségét, ha ezeket a környező uccékat, mint a Népkert-sort és a Temesvári, körutat ugyanugy kiképeznék virágágyakkal, mint a Boldogasszony-sugárutat. >— A távolabbi probléma, amely gyökeres rendezést hozhatna, az lenne, ha a város mindazokat a területeket, amelyek mint hosszúlejáratú bérletek vannak kiadva és amelyeken lakóházak, értékes virágkertészetek, gyümölcsösök vamiak telepítve, örökáron eladná a jelenlegi bérlöknek és az igy kapott összegeket kizárólag Újszeged foilessctésére fordítanák. Ezzel meg lehetne oldani a csatornázás és világítás kérdését is. Tudom, lesznek, akik ezt a tervet ellenezni fogják és azzal érvelnek, hogy a városnak a Főfasorx-a, a Jobb- és Balfasorra a liget megngyobbitósa érdekében szüksége lesz. Ez nem áll, mert a liget mai állapotában is megfelelő, ha a vasárnapi közönséget kitelepítjük, másrészt tekintetbe kell venni, hogy a meglévő épületek nemzeti vagyont képeznek, amelyeket nem lehet lerombolni, ha nincs rá feltétlenül szükség. Sőt azt kell előmozdítani, hogy ezek a házak örök tulajdonba átmenjenek, igy a tulajdonos több gondot fordítana rá és uj villák is épülnének. A város szempontjából azonban csak akkor volna értékes cz a tranzakció, ha egy összegben megkapná a meg']váltási árat és nem kellene hiteiben eszközölni a szükséges beruházásokat. Ezt a műveletet csakis vgg töke-ii d -kcitséggcl lehetne lebonyolítani hoszs szu'tejárátu kölcsön formájában, mert a bérlök legnagyobb rcsze nem tudná készpénzben megfizetni a megváltási árat, A magánvállalkozók felfedeznék a: idcgcrtjo-yalomban rejlő lehetőségeket és penUószerii villákat építenének, esetleg turistaszállót is kellene létesíteni. Igen fontos lenne, hogy a hidvámokat teljesen eltörölje a város, 'mart atidia lehetetlenség, hogy Újszeged forga'mát fellendítsük és az idegenekkel is megkedveltessük. A iHirübb autóbuszjáratok i.s emelnék a forgalmat. A többi már részletkérdés, a gyermekjátszótér felszerelése, az állatkert kibövi* tése, piac létesítése már későbbi teendő. — Mindenesetre nem szabad elfelejtenünk egy pillanatra sem — fejezte bc nyilatkozatát a fő* kapitányhelyettes —, hogy Újszeged predesztinálj va van az üdü ötelsprc. Egészen más a klímája, mint a hidon innen. Nem olyan szélsőséges aa időjárás, mint Szegeden, télen nem olyan hideg, nyáron nem annyira meleg és nem is szeles, ami azzal magyarázható, hogy mélyebben fekszik, mint Szeged. Mindez alkalmassá teszi az üdliilü* telep céljára, csak fel kell karol ni ezt a célt. Ugi Géza plébános Újszegednek több problémáját tárta fel nyilatkozat tában. Nagyon fontosnak tartaná Újszeged magas-* nyomása vízvezetékkel va'ó cUd ását éi a csatornázást, mert cnélkül sohasem lesz Újszegedből kertváros. Sürgős a Bérkert-ucca kikövezése, amire ígéretet kaptak, hogy még az idén megindul a kövezési munka. Ebben segítségére volt a lakost* ságnak vitéz Slwotj Kálmán országgyűlési képvi* selő is. A József főherceg-telep és a Rokkant-telep végre köves utat kap, legalább a mentőautó meg tudja majd közelíteni a telepeket. Nagyőri fontos lenne a te'epi óvoda megépítése, ami azért vált ak uálissá, mert a József főherceg-telepen van a legtöbb gyerek. Az ujszegedi Csanádi-uccai óvoda a kendergyár napközi otthonának fc á.litásá* val teljesen elnéptelenedett, alig tudnak 10—12 gyermeket összeszedni, a telepen pedig nincseh dióda és az iskolát is a telep legtávolabbi részéra építették, ahol már nem fejlődik tovább. Kivá* na'03 lenne, ha a Casándi-uccai óvoda épületét cl* adná a város és helyébe a telepen építene. Egymá; u án sorolja fel Ugi plébános a meg-* o'.dásra váró problémákat. A Szőregi-ut lakossága azt kéri, hogy világítsák ki az utat legalább ai Árpád-otthonig cs szikelfék a gyalogjárót, mert a mostani állapot él'Jvcszcdelcmnul jár. Meg kell javítani a vízellátást és a vlldgddst az égési vonalon. A Gazdasági-telepen sincsenek uccai villanylámpák), pedig a házakba be van vezetve a villany. Ha idegenforgalmat akarunk, meg kell építeni a turistaszállót, mert nem remélhetjük, hogy a kiül* földiek visszatérnek Újszegedre, ahol olyan kevés a komfortos szoba, pedig ma már a legkisebb fürdőn is megtalálja a nyaraló vendég a legfel* jesebb komfortot. A barlangkápolna további ki* képzése szépen halad. A polgármester tartja igé* rétét, hogy mint a város legkedvesebb emlékműi* vének a gondját viseli. Tápay Antal szobrász* művésznek és Gulácsy Béla városi fökertésznekl állandóan az emlékművön van a szeme, hogy minél szebbé varázsolják. Mo-t hálaadó emlék!db-* lá"skákat állítanak fel a kápolna területén, az el* sőt maga Prílfy polgármester állítja fel. Fclhivja a figyelmet a városi fökertészet jobb dotálásának! szükségérc, hogy Újszegednek, mint kertvárosnak a kertészeti kiképzése minél látványosabb leheti* scn. Akik tehetik, azt kéri, villaszerűm épitkezze-* nek Újszegeden, az egységes építkezésre különben a március 1-én életbe lépett uj szabályrendelet is köteted az épittetöket. Végül a strandot is szóba hozta Ugi plébános. A postától felfelé a strandhoz vezető utat sürgősen ki ke!l követ nit ha a strandot fejleszteni akarják. Ez az ut na* gvon forgalmas, ha por vau, nem látják egy* mást sem a jármüvek a portól, ha pedig fellocsol* ják az utat, a jármű megcsúszik és könnyen válhatik halálos balesetek okozójává. — A közös bajok összefogásra keszto'ik Uj;* szeged lakosságát — mondja befejezésül a plcbá* nos. örvendetesen szép társadalmi békében élünk, egy uton já-unk, hogy mindent kivívjunk Újszeged részére cs a város hatóságánál elérjük kérd* mcink teljesítését.