Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-02 / 73. szám

8 DÉLMAT,yA»nPSZAG Szombat, 193ö. április Z Velőburgonya I Ug leher . I Kg I I « l kg ro/« . 1 kg Olllbaba NAGY ALBERT , . A tlllCr a 1 ler 7 tuier 7 uiier Val«rla (ér, l'oprl aplac. MAKÓ iv. 2. l'j héatulo- óra a makói városházán. Április elsejével a városházán életbeJépteUe a polgúrnics­ti r j niiijusi hivatalos órái, amely reggel 7 órá­tól délután 1 óráig tart. Taniiógyülcs Makón. A vármegyei Tanító Egye­sület központi járáskörc április 8-án délelőtt 8 órai kezdetiéi u Deák Ferenc-uccui állami elemi kólában gyűlést, ez! kövelöleg pedagógiai szc­v.náriumot tart. A járúskóri gyűlésen tiszlujitás is lesz. Nin<'s nyomok n kiszoruborl lólolvájoknuk. A k iszom bori sorozalos tokötések Agyében a nvomo­< ús kétségtelenül megállupitollu azt, hogy az cl­i.ötölt állatokat a lettesek áthajtottak a román batáron Ez u körülmény adjn magyarázatát in­nak i*, hogy a hgnagyobb eréllyel folyó nyomo­zás se hozhatott ennél a megállapításnál több eredtpényt s a tettesek személyét illetőleg máig sincs több eredmény, inint »r, első napon: ,t lótól ­vájok román területről valók lehettek, akiknek v ajaki segítőtársuk volt Kiszomborúu. A vakme­rő lökötés károsultjai a következők: Sándor Mihály Kör-ucca íi-l. szám alatt lakó gazda, aki­iül 2 lovat és egy csikót vittek el. Kovács An­Jrás Kör-ucou 22. szám alatti lakos, akitől egy lovat, Gazdag György Kör-uccu 21. szám alatti ;uzda egy lóval, Gréczi István Kör-ucca 8. izám alatti lakos egy lóval és MatuszVa Mi­lálynó Kör uccu 18. szám alatti lakos, akitől 2 lo­vat és 2 csikót kötöttek el.. A lókötök annyira ki rültekintők voltak, hogy a járdát a Kör-uccá­ahol a lovakat végigvezették, szalmával szór­lak fel, hogy a lovuk patáinak dobogása fel ne jresszc idő "előtt az uccu bélieket. A károsult zdák kára meghaladja o 8000 pengőt. A péntek] makói piac irat. \ pénteki hetipia­con váratlanul nagy emelkedés volt 1 csirke árú­l.Qh, viszont a dugliagyma ára esett. Baromfipinc: tvíik 00-03. csirke 1tn_-1S0. liba és kacsa 120­125. pulyka 70—80, tojás 00 fillér kilónkint. Zöld­"gpiac: vöröshagyma 11-—2O.50, fokhagyma 1-8. v >Idség 70, répa 4—8, torma oO, apréiiagyma 80 pengő mázsánkint. Rendőri birek. Pcrecz István Késmárki -uccai ' ómü\esmester hamis ketpengöst szolgáltatott be rendőrségen, A meglehetősen primitív hamisít­ványt a hetipiacon kapta. — Bornemisza Imre l?ü­i i'sz-nrv i 6. szám alatti lakos feljelentést tett a ranóőrségen, ismeretlen tettes qllon, aki hét tyul­,i;V ellopta. — Nagy István Bcrzsenyi-uccal nap­•ámos ma feljelentette a rendörségen l'allagi ly>me Saikantyu-uccai napszámost azért, mert uc •••ai ablakait beverte. Anyakönyvi hir. Elhalt Szabó . Ki'm ínné Bagl Ifros öl éves (Ilosszu-ucca 82) ITT A TAVA/ZI Női is férfi ruhaszükségletét már most szerezze be! Legnagyobb választék női-, férji- és gyermek ruhák, kabátok, felöltök­ben Blau Ignátz nöl-, férlf- és gyermek ruha áruháza. KELEMENUCCA 5. TÁJÉKOZTATÓ ÁRAINK: , Női tav&ezi' kabátok divat­szinekben 16— 1M31 ,Nöi divat kabátok, végig selyem­mel bélelve 24.— P-tól Női modell tavaszi kabátok .10.— P-től Női teveszőr kabátok 24.— P-től Fórfi öltönyök divats7.inokbon 22.— P-től Férfi kangarn öltönyök 28.— P-től Férfi felöltők divatos minták­ban 28.— P-tol Férfi tavaszi kabátok, selyem ki­állítás 90.- P-től Burbury raglánok 36 — P-től Trenc Coat slavofa béléssel 24.— P-től Divat ós sport nadrágok 5.50 P-től Fin cs leányka tavasai kabátok 12.- P-től 9tf Tekints** meo árus kirakatainkat. A DEIMAGYARORSZÁG R E G É N Y £ NEGY NEGYED MAGYAR LÁS ZTŐ 83 Keresett szépen, de ebben a szörnyű drá­gaságban ki tud annyit keresni, hogy min­denre teljen belőle. Kenyérre is, ruhára is, hébe-hóba husru, vajra is. A/tén meg néha­napján csomagot is illett küldeni a frontra, Malinak őrmesternek, aki ugyan sohasem, írt róla, a cenzúra miatt nem tehette, de amikor itthon járt, szabadságon, kibökte egyszer, hogy bizony gyakran napokig nem látnak a katonák embernek való élelmet. Ilyenkor fagyökeret rágnak, hu már a halál­büntetés veszedelmével leólmozolt konzerve­ket is fölfaluttu velük a gyomrot marcango­ló éhség. Matinéknc átöleli a három halványarcu gyereket és ahogy végiggondol ezeken a dolgokon, könny borítja el a szemét. Füle még a messzejáró vonat neszét lesi és csak másodszorra hallja meg, hogy szól hozza valaki. — Magának jő, szomszédasszony, — mondja Bnlintné, dr. Bálint Ferenc had­nagy ur felesége —, a maga omlíere már megjön és talán végképen itthon is marad­hat. — Bárcsak így lehetne — sóhajtja amaz és új könny gördül végig az arcán. Hu körülnéz az ember az állomáson, a várakozó tömegben, meglepetten láthatja, hogy leginkább azok sírnak, akiknek örömet hoz a vonat. Akik nem várhatnak senkit, az özvegyek, az árvák, a messzesodródott foglyok hozzátartozói, mar sírni sem tud­nak. Kiégette szemük minden könnyét a gyász, meg a bánat. Rózsika arca megpirosodik kicsit. Észre­veszi, hogy a korlát mögött áll és égő szem­mel néz rá Mezei Árpád. Összeszíjjazott könyvcsomó van a hóna alatt és haját, szép, hosszú, hullámos haját, játékosan bor­zolgatja a szél. Gebhardt Domonkos áll mellette. Most jöhettek az iskolából, ük is Matinék Mátyást várják. Matinéknc észreveszi, Kogy Rózsika sze­me félre-félresiklik abból az irányból, ahon­nan a vonatot várják. Követi a lánya tekin­tetét és meglátja Ő Is a két fiút, — Eredj már oda, hozzájuk Pisti, —- szól csöndesen a fiához —, hívd ide őket. he­gyünk együtt valamennyien. A két fiú lángoló nrccul lép n csoporthoz. Maikan köszönnek és aztán némák marad­nak. így várják Mutinák Mátyás sebesült őr­mestert a Hold-uccniak. Heten. Néhány perc múlva ismét növekszik a számuk. Bálint Lili töri át magát a tömegen. Az ő kezében is könyvek vannak. Odasimul az anyjához és amint megcsókolja, barna, meleg szeme Domonkos felé villan. Régi szerelmek, ezek az elpusztíthatatla­nok. Nem is lehet már tudni, hogy mikor kezdődtek. Talán még oblwin a rég elsülvecU világban, amelyet az öregebbek békének neveznek és csudálatos! meséket tudnak róla. A Hold-uccai udvar, meg a hűvös lépcső­ház borította el hosszú-hosszú esztendőkkel ezelőtt rózsaszínű virággal fiatul szivüket. Most szorosan állnak a kis csoportban, egy­mást nézik és néha összeér u kezük. Mégis csak jó kicsikét, hogy háború van, -—r gon­dolják magukban —, most már ném olyan nagyon tilos a barátkozás.. Megállhatnak a lépcsőházban, üldögélhetnek egymás mel­lett az udvarban, a mogterebél vesédéit fák alatt, sőt Domonkost sem tiltják el az Ar­. páddal való bajátko/.ástól. Mintha ez a vé­res háború kicsit közelebb vitte volna egy­máshoz az embereket. Most már hallatszik valami abból az irányból, ahonnan a vonatot várják. Halk, fárudt zihálás és egyre erősbödő dübörgés. Pisti előre furakszik és u sínek közül ki­áltja: — Jön már, mingyárt itt leszi A tömeg mozgolódni kezd és minden arc a lassan bekanyarodó vonat felé fonjuk A kocsik katonákkal vannak tele. Szabad­ságosokkal, hazatértekkel, felkötöttkani vagy, mankón bicegő sebesültekkel. És olyanok­kal, akik igyekeznek vissza, u csatába. Ezek­nek nagyon szomorú az arcuk, mintha aa elmúlt éjszakákat átvirrasztották volna. Ci­vil csak kevés akad az utasok között. Az is inkább asszonyféle. Végre megáll a vonat. A vasutasok", meg a katonák alig tudják visszaszorítani az elő­re tolakodó tömeget. A kocsiajtók egymás­után pattannak föl és az érkezők fürgén ug­rálnak le a lépcsőkön. Némelyik óriási háti­zsákkal, teljes hadi felszereléssel érke/ik. — Mátyás, Mátyási — sikoltja hirtelen Matinákné az egyik kocsi felé, amelynek aj­tajában előbb egy hatalmas fehér turbón bukkan föl, majd a 'hozótartozó katona is, ukinek az arca mosolyogni igyekszik a vas­tag kötés alatt. Tényleg Matinék őmester az. Asszonya elbűvölten, mozdulatlanul nézi. Aztán oda­fut hozzá, vonszolja magával két kisebb gye­rekét és nagy igyekezetében majd fellöki azokat, akik elébe kerülnek. Matinák őrmester is szivesebben ugrónál át mind a három vonotlépcsőt, hogy hama­rabb köztük legyen, de a feje lüktetni kezd a kötés alatt. Ez a lüktetés figyelmezteti, hogy nem nagyon szabod heveskednie. Lassan, óvatosan mászik le a lépcsőn ea aztán mindenkit magához ölel, oki csak a közelébe ér. Hátizsákját, köpenyegét úgy adják le a kocsiból utána. Az egész ház ünnepélyesen fogadta. Aki nem volt kinn az állomáson, az vagy a ház! előtt várt rá, vagy a szélesre tárt ablakok­ban. És a szemek mind mosolyogtak ráj Mosolygott ő is, szivében jóleső melegsé­gek áramlottak, pedig minden tagjában ha­lálos fáradtságot érzett. Megviselte a hosszú ut, a vonat alaposan összerázta még min­dig fájó agyvelejét. Néha a gyomra is émely­gett. Gyakran meg kellett állnia, mert különben összeroskad. Hatalmas turbánja nem is keltett feltűnést az uccákon. Az emberek megszokták már ezt a látványt, talán unták is. Hiszen láthat­tak hasonlót éppen eleget. Még különbct> még borzalmasabbat is. Még a gyerekek: sem fordultak utána. így ment, turbánosan és bizonytalanul n felesége, meg a lányu között, A k«'*t kisebb kicsit elmaradt. A többiek pedig egy cso­portba verődve követték. Bólintné számtalanszor elhatározta útköz­ben, hogy odalép hozzá és az ura után kér­dez, de nem merte megzavarni őket; a csa­ládot. Most, életében tálán először, irigyel­te Matináknót és szerette is kicsit. Vagy csak az irigyelt örömet szerette benne. Ahogy elnéz.te őket, együtt az egész csalá­dot, teleszuladt könnyel a szeme. (l olyt. köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents