Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)
1938-04-02 / 73. szám
8 DÉLMAT,yA»nPSZAG Szombat, 193ö. április Z Velőburgonya I Ug leher . I Kg I I « l kg ro/« . 1 kg Olllbaba NAGY ALBERT , . A tlllCr a 1 ler 7 tuier 7 uiier Val«rla (ér, l'oprl aplac. MAKÓ iv. 2. l'j héatulo- óra a makói városházán. Április elsejével a városházán életbeJépteUe a polgúrnicsti r j niiijusi hivatalos órái, amely reggel 7 órától délután 1 óráig tart. Taniiógyülcs Makón. A vármegyei Tanító Egyesület központi járáskörc április 8-án délelőtt 8 órai kezdetiéi u Deák Ferenc-uccui állami elemi kólában gyűlést, ez! kövelöleg pedagógiai szcv.náriumot tart. A járúskóri gyűlésen tiszlujitás is lesz. Nin<'s nyomok n kiszoruborl lólolvájoknuk. A k iszom bori sorozalos tokötések Agyében a nvomo< ús kétségtelenül megállupitollu azt, hogy az cli.ötölt állatokat a lettesek áthajtottak a román batáron Ez u körülmény adjn magyarázatát innak i*, hogy a hgnagyobb eréllyel folyó nyomozás se hozhatott ennél a megállapításnál több eredtpényt s a tettesek személyét illetőleg máig sincs több eredmény, inint »r, első napon: ,t lótól vájok román területről valók lehettek, akiknek v ajaki segítőtársuk volt Kiszomborúu. A vakmerő lökötés károsultjai a következők: Sándor Mihály Kör-ucca íi-l. szám alatt lakó gazda, akiiül 2 lovat és egy csikót vittek el. Kovács AnJrás Kör-ucou 22. szám alatti lakos, akitől egy lovat, Gazdag György Kör-uccu 21. szám alatti ;uzda egy lóval, Gréczi István Kör-ucca 8. izám alatti lakos egy lóval és MatuszVa Milálynó Kör uccu 18. szám alatti lakos, akitől 2 lovat és 2 csikót kötöttek el.. A lókötök annyira ki rültekintők voltak, hogy a járdát a Kör-uccáahol a lovakat végigvezették, szalmával szórlak fel, hogy a lovuk patáinak dobogása fel ne jresszc idő "előtt az uccu bélieket. A károsult zdák kára meghaladja o 8000 pengőt. A péntek] makói piac irat. \ pénteki hetipiacon váratlanul nagy emelkedés volt 1 csirke árúl.Qh, viszont a dugliagyma ára esett. Baromfipinc: tvíik 00-03. csirke 1tn_-1S0. liba és kacsa 120125. pulyka 70—80, tojás 00 fillér kilónkint. Zöld"gpiac: vöröshagyma 11-—2O.50, fokhagyma 1-8. v >Idség 70, répa 4—8, torma oO, apréiiagyma 80 pengő mázsánkint. Rendőri birek. Pcrecz István Késmárki -uccai ' ómü\esmester hamis ketpengöst szolgáltatott be rendőrségen, A meglehetősen primitív hamisítványt a hetipiacon kapta. — Bornemisza Imre l?üi i'sz-nrv i 6. szám alatti lakos feljelentést tett a ranóőrségen, ismeretlen tettes qllon, aki hét tyul,i;V ellopta. — Nagy István Bcrzsenyi-uccal nap•ámos ma feljelentette a rendörségen l'allagi ly>me Saikantyu-uccai napszámost azért, mert uc •••ai ablakait beverte. Anyakönyvi hir. Elhalt Szabó . Ki'm ínné Bagl Ifros öl éves (Ilosszu-ucca 82) ITT A TAVA/ZI Női is férfi ruhaszükségletét már most szerezze be! Legnagyobb választék női-, férji- és gyermek ruhák, kabátok, felöltökben Blau Ignátz nöl-, férlf- és gyermek ruha áruháza. KELEMENUCCA 5. TÁJÉKOZTATÓ ÁRAINK: , Női tav&ezi' kabátok divatszinekben 16— 1M31 ,Nöi divat kabátok, végig selyemmel bélelve 24.— P-tól Női modell tavaszi kabátok .10.— P-től Női teveszőr kabátok 24.— P-től Fórfi öltönyök divats7.inokbon 22.— P-től Férfi kangarn öltönyök 28.— P-től Férfi felöltők divatos mintákban 28.— P-tol Férfi tavaszi kabátok, selyem kiállítás 90.- P-től Burbury raglánok 36 — P-től Trenc Coat slavofa béléssel 24.— P-től Divat ós sport nadrágok 5.50 P-től Fin cs leányka tavasai kabátok 12.- P-től 9tf Tekints** meo árus kirakatainkat. A DEIMAGYARORSZÁG R E G É N Y £ NEGY NEGYED MAGYAR LÁS ZTŐ 83 Keresett szépen, de ebben a szörnyű drágaságban ki tud annyit keresni, hogy mindenre teljen belőle. Kenyérre is, ruhára is, hébe-hóba husru, vajra is. A/tén meg néhanapján csomagot is illett küldeni a frontra, Malinak őrmesternek, aki ugyan sohasem, írt róla, a cenzúra miatt nem tehette, de amikor itthon járt, szabadságon, kibökte egyszer, hogy bizony gyakran napokig nem látnak a katonák embernek való élelmet. Ilyenkor fagyökeret rágnak, hu már a halálbüntetés veszedelmével leólmozolt konzerveket is fölfaluttu velük a gyomrot marcangoló éhség. Matinéknc átöleli a három halványarcu gyereket és ahogy végiggondol ezeken a dolgokon, könny borítja el a szemét. Füle még a messzejáró vonat neszét lesi és csak másodszorra hallja meg, hogy szól hozza valaki. — Magának jő, szomszédasszony, — mondja Bnlintné, dr. Bálint Ferenc hadnagy ur felesége —, a maga omlíere már megjön és talán végképen itthon is maradhat. — Bárcsak így lehetne — sóhajtja amaz és új könny gördül végig az arcán. Hu körülnéz az ember az állomáson, a várakozó tömegben, meglepetten láthatja, hogy leginkább azok sírnak, akiknek örömet hoz a vonat. Akik nem várhatnak senkit, az özvegyek, az árvák, a messzesodródott foglyok hozzátartozói, mar sírni sem tudnak. Kiégette szemük minden könnyét a gyász, meg a bánat. Rózsika arca megpirosodik kicsit. Észreveszi, hogy a korlát mögött áll és égő szemmel néz rá Mezei Árpád. Összeszíjjazott könyvcsomó van a hóna alatt és haját, szép, hosszú, hullámos haját, játékosan borzolgatja a szél. Gebhardt Domonkos áll mellette. Most jöhettek az iskolából, ük is Matinék Mátyást várják. Matinéknc észreveszi, Kogy Rózsika szeme félre-félresiklik abból az irányból, ahonnan a vonatot várják. Követi a lánya tekintetét és meglátja Ő Is a két fiút, — Eredj már oda, hozzájuk Pisti, —- szól csöndesen a fiához —, hívd ide őket. hegyünk együtt valamennyien. A két fiú lángoló nrccul lép n csoporthoz. Maikan köszönnek és aztán némák maradnak. így várják Mutinák Mátyás sebesült őrmestert a Hold-uccniak. Heten. Néhány perc múlva ismét növekszik a számuk. Bálint Lili töri át magát a tömegen. Az ő kezében is könyvek vannak. Odasimul az anyjához és amint megcsókolja, barna, meleg szeme Domonkos felé villan. Régi szerelmek, ezek az elpusztíthatatlanok. Nem is lehet már tudni, hogy mikor kezdődtek. Talán még oblwin a rég elsülvecU világban, amelyet az öregebbek békének neveznek és csudálatos! meséket tudnak róla. A Hold-uccai udvar, meg a hűvös lépcsőház borította el hosszú-hosszú esztendőkkel ezelőtt rózsaszínű virággal fiatul szivüket. Most szorosan állnak a kis csoportban, egymást nézik és néha összeér u kezük. Mégis csak jó kicsikét, hogy háború van, -—r gondolják magukban —, most már ném olyan nagyon tilos a barátkozás.. Megállhatnak a lépcsőházban, üldögélhetnek egymás mellett az udvarban, a mogterebél vesédéit fák alatt, sőt Domonkost sem tiltják el az Ar. páddal való bajátko/.ástól. Mintha ez a véres háború kicsit közelebb vitte volna egymáshoz az embereket. Most már hallatszik valami abból az irányból, ahonnan a vonatot várják. Halk, fárudt zihálás és egyre erősbödő dübörgés. Pisti előre furakszik és u sínek közül kiáltja: — Jön már, mingyárt itt leszi A tömeg mozgolódni kezd és minden arc a lassan bekanyarodó vonat felé fonjuk A kocsik katonákkal vannak tele. Szabadságosokkal, hazatértekkel, felkötöttkani vagy, mankón bicegő sebesültekkel. És olyanokkal, akik igyekeznek vissza, u csatába. Ezeknek nagyon szomorú az arcuk, mintha aa elmúlt éjszakákat átvirrasztották volna. Civil csak kevés akad az utasok között. Az is inkább asszonyféle. Végre megáll a vonat. A vasutasok", meg a katonák alig tudják visszaszorítani az előre tolakodó tömeget. A kocsiajtók egymásután pattannak föl és az érkezők fürgén ugrálnak le a lépcsőkön. Némelyik óriási hátizsákkal, teljes hadi felszereléssel érke/ik. — Mátyás, Mátyási — sikoltja hirtelen Matinákné az egyik kocsi felé, amelynek ajtajában előbb egy hatalmas fehér turbón bukkan föl, majd a 'hozótartozó katona is, ukinek az arca mosolyogni igyekszik a vastag kötés alatt. Tényleg Matinék őmester az. Asszonya elbűvölten, mozdulatlanul nézi. Aztán odafut hozzá, vonszolja magával két kisebb gyerekét és nagy igyekezetében majd fellöki azokat, akik elébe kerülnek. Matinák őrmester is szivesebben ugrónál át mind a három vonotlépcsőt, hogy hamarabb köztük legyen, de a feje lüktetni kezd a kötés alatt. Ez a lüktetés figyelmezteti, hogy nem nagyon szabod heveskednie. Lassan, óvatosan mászik le a lépcsőn ea aztán mindenkit magához ölel, oki csak a közelébe ér. Hátizsákját, köpenyegét úgy adják le a kocsiból utána. Az egész ház ünnepélyesen fogadta. Aki nem volt kinn az állomáson, az vagy a ház! előtt várt rá, vagy a szélesre tárt ablakokban. És a szemek mind mosolyogtak ráj Mosolygott ő is, szivében jóleső melegségek áramlottak, pedig minden tagjában halálos fáradtságot érzett. Megviselte a hosszú ut, a vonat alaposan összerázta még mindig fájó agyvelejét. Néha a gyomra is émelygett. Gyakran meg kellett állnia, mert különben összeroskad. Hatalmas turbánja nem is keltett feltűnést az uccákon. Az emberek megszokták már ezt a látványt, talán unták is. Hiszen láthattak hasonlót éppen eleget. Még különbct> még borzalmasabbat is. Még a gyerekek: sem fordultak utána. így ment, turbánosan és bizonytalanul n felesége, meg a lányu között, A k«'*t kisebb kicsit elmaradt. A többiek pedig egy csoportba verődve követték. Bólintné számtalanszor elhatározta útközben, hogy odalép hozzá és az ura után kérdez, de nem merte megzavarni őket; a családot. Most, életében tálán először, irigyelte Matináknót és szerette is kicsit. Vagy csak az irigyelt örömet szerette benne. Ahogy elnéz.te őket, együtt az egész családot, teleszuladt könnyel a szeme. (l olyt. köv.)