Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-13 / 82. szám

DELMAGYARORSZAG Szerda, 1938. április 13. Politikai napilap XIV. évfolyam 82. sz. ü bírói tárgyalások nyilvánossága A sajtótörvénynek novelláris módosítása Szerint, ha ahhoz a törvényhozás hozzá fog jórulnj, a nyilvános bírói tárgyalások kikerülnek a sajtó hírszolgáltatásának unyagából. Eddig „azt vallottuk, hogy a bírói tárgyalások nyilvánossága — alkotmánybiztositék. A mi felfogásunk szerint minél több támadás éri az alkotmányt, annál nagyobb szüksége vun védelemre, — dcTkát a mi egyéni felfogásunkat nem kényszeríthetjük azokra, okik azt tartják, hogy minél több támadás érheti az alkotmányt, annál kevesebb értelme van annak, hogy azt védjék. A ~ birói tárgyalások nyilvánosságát nem az a 10—20 ember jelenti, oki hallgatóként jelen lehet s akik legtöbbször munkanélküli idejükben keresik maguknak ezt a szerény, de ingyen szórakozást. A nyilvánosság eddig a s a f t ó volt, de ez sem lesz már sokáig. A birósáe függetlenségének a birói eskün s a bíró lelkiismeretén kivül biztositéka volt a tárgyalások nyilvánossága. A biróság igyekezett mindig olyan ítéletet hozni, hogy az megfelelten a törvénv rendelkezéseinek, az erkölcsi felfogásnak, az igazság követelményeinek s a nemzet morális köztudatának. A biró, mióta az esküdtszéket eltörölték, sokszor került abba a helyzetbe, hogy politikai vonatkozású kérdésekben kelben álláspontot elfoglalnia s a törvény, amikor védi az államnak és az egyénnek érdekét, nem ad utmutatást arra, hogy aktuális politikai törekvések felett más is érvényesülhessen, mint a törvény szava és szelleme. A nemzeti közérzület igényét és parancsát soha nem téveszthette szem elől a biró, amig volt annak módia, hogy az egész nemzet rezonáljon a bírói ki'eientésekre. Attól félünk azonban, hogy a nyilvánosságnak ez a nagy rezonanciája némul el, ha a birói ítéletekről csak azok ve hetnek tudomást, akikre ez tartozik. Ha az ujságiró bizonyítja azt. hogy visszaélések történtek, hogv jogosulatlan módon Jogosulatlan magánérdek érvényesült á közérdek rovására, hogv bűncselekményt követett el az, akinek a bűncselekmények ebiáTitása lenne a kötelessége, akkor milyen érdeket véd a sajtó elnémitása. Csak annak érdekét védi, akit meg kell bélvegezni, csak annak tesz szolgálatot, akit a birói ítélet száműz a közéletből. Ezeknek az érdeke pddig nem igényelhet kíméletet. Nem tagadiuk, hogy a bűnvádi perrendtartásának a tárgyalások nyilvánosságát biztosító nem valamennyi rendelkezése bizonyult helyesnek. Magunk is azt tartjuk, hogy becsületsértési és rágalmazást ügyekben, amig a biróság a bizonyítást nem rendelte el, nem valók a nyilvánosságra a mellőzött bizonvitási indítványok. A vádlott uigyanis rágalmazhat és hazudhntik szabadon s bizonyítási indítványaival — aliquid semper haeret —, tönkre teheti tisztes polgárok becsületét és i ó h i r é t. Az újság, ha . híven közölte akár a leubecstelenebb szándékkal megszövegezett bizonyítási indítványt, b ü ntetlenül állhatott a rágalrhazó szolgálatára. Előfordult nem egyszer az is, hogy n rágalmazási ügy vádlottja csak azért terjesztette elő a legaljasabb valótlenságoktól hemzsegő bizonyítási indítványát, högy valamelyik lap • büntetlenül közölhesse le azokat az állításokat, melyeknek közlése egyébként legalább hat havi fogházzal járt. Indokoltnak tartja tehát o sajtószabadság legfanatikusabb hjve is azt, hogy amig a biróság a valódiság bizonyítását nem rendelte el, a ddig a bizonyítási indítványt a sajtóban büntetlenül közzétenni nc lehessen. Ha azonban a biróság elrendelte a bizonyítást, ha a biróság ugy Ítélte meg a vádbeli állításokat, hogy a közérdek előmozdítása okából volt rá szükség, vagy akár a jogos magánérdek kívánta meg a cikk közzétételét, akkor már — bizonyítás lefolytatását ne vorja el a törvény a nyilvánosság elől. A nyilvánosság — ezer példa van rá, — erkölcsi szabállyá teheti a biró szavát s a közélet normájává emelheti a birói kijelentést. A birói Ítéletnek a közéletet tisztító, az erkö'csi tavakat védő, a társadolmi békét szilárdító megállapításait csak a nyilvánosság teheti közkinccsé s csak a nyilvánosság emelheti ki a birói ítéletet a perek közötti jogvita szük keretéből s teheti a nemzet élő lelkiismeretévé. A birói ítéletet nem szabad megfosztani a nyilvánosság visszhangjától, mert a birói s/.ó ereje törik meg s a birói állásfoglalás erkölcsi tartalma, nemzetnevelő hatása torpan meg, ha nincs nyilvánosság, mely elvigye minden fülhöz és minden lelkiismerethez- A nemzet legnagyobb értékei fogyatkoznak meg, ha vitrintárgy lesz a birói ítélet, rpf'y • alkalmas volt a közvélemény irányítására, u törtető gőg letörésére s az üldözött ártatlanság felemelésére. Az újságíróknak talán kényelmesebb lesz, ha a tárgyalási tudósítások veszélyeivel nern kell számolniuk. De — nem olyan időket élünk, hogy a birói szó közkincseiről le tudion mondani ez a nemzet s el tudja magától vetni a független, pártokon és hatalmnkon fclülálló, minden ítéletéből az erkölcsöt sugárzó birói tevékenység nyilvánosságát. Bemutatkozott Daladier nemzetvédelmi kormánya M uj francia kormámi hü marad a dfmohrócfátioz, leniariin a szociális inrezmCRceket és felhívással fordul Franciaországhoz a szabadság, o haza és a béke megmentése érdekében — A kamara 370 szavazattal 3 ellen elfogadta a kormány Indffványáf Páris, április 12. Az u j francia kormány kedden mutatkozott be a parlamentnek. A "kamarában Daladier miniszterelnök, a szenátusban Chautemps helyettes miniszterelnök olvasta fel a kormány nyilatkozatát. A nyilatkozat a következő: — Egy nagy szabad országot nem mentheti meg más, csak saiát maga. A nemzetvédelmi kormány, amely most bemutatkozik önök elölt, elszánta magát arra. hogy ennek az üdvös akaratnak kifejezője légyen. A kormánv tagiainnk legnagyobb része résztveit abban a nagy népi megmozdulásban, amelv a demokráciának olvau veszélyes óráiban újból megerősítette a köztársaság védelmének közös akaratát és társadalmi igazságosság utáni oltliaWan vágvát Ezek a férfiak hűek maradtak az eszmei vílágossá"uMinz, cselekedeteikhez és tantételeikhez,-velük egvfttt azok őszüife és lovális köztársaságiak, akik a közelmuV'han iriból megerősítették azt az elhatározásukat, bogy műiden kizáró szellem nélkül e-yiWt dolgoznak a hatalmas nemzeti tömörüléssel. Ha*lan<tnk «zpmb»száHni a mostani idők félelmetes nchéjrsrrtP;_ Vft, valnmoimvien felhívást intézünk a parlamenthez és a nemzethez. a szabadság a h«za és a béke megmentése érdekében. — Körülöttünk és rajtunk kivül Európa átalakul, hatalmas népeket ui ideologiák hevítenek, államok tűnnek el és uj birodalmak szervezkednek. A nemzetvédelem ezért lépi tul a Katonai szervezet tervet. Valamennyi ^..^„yi, gazdasági, társadalmi, és politikai kérdés sorsa összefügg biztonságaink kérdésével. — Ma már nem lehet beszélni többé egymástól elválasztott különálló problémák sorozatáról. Ma csak egy ugyanazon probléma tornyosodik elénk: az ország üdve, mint egységes gránittömb jelenik meg előttünk. A nemzet védelme egészséges pénznemet követel, a pénzügyi viszonyok nem mutathatják a majdnem halálos aléltság jeleit. — A nemzetvédelem egyúttal élénk vérkeringési'!, gazdasági életet kövelel, amelynél a termelés irama nem lehet lassúbb, vagy nem állhat meg különösen az ország biztonsága érdekében dolgozó iparokban. A kormány ezért intézett bölcs és hazafias szellemtől áthatott felhívást a munkásokhoz és munkadókhoz. A munkásoknak számot kell vélniük azzal, ln-gy az üzemek megszállása az egész országban elhinti a nyugtalanság érzését, amelv avval a kockázattal iár, hogy még végzetesebb következményei lehetnek, mint valaha más nemzeteknél a szabadság rendszerében. A munkaadóknak jóhiszeműen kell alkalmazniok a szociális törvényeket, amelyeket ók maguk hirdettek ki és amelyeket véglegeseknek tekintettek. A kormány azonban ma csak a nemzet érdeket tartja szem előtt. Rövid időn belül biztosítani fog'a a fegyvergyárak munkáját, amelyre szükség van hazánk biztonsága érdé.«