Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-12 / 81. szám

Kedd, 1958. április 12. df. i.m &r;v4pnps7íg 7 11*52 in ház és mtívéízcr • HETI MŰSOR: Kedden délután: Júlia. Filléres helyárak. Kedden este: István király. Párutlanbérlet 36. Szerdán: István király. Bcrletszünet. Filléres helvárak. Csütörtökön délután: Julin. Filléres helyárak. Csütörtökön este: Jérasfaragó ember. Filléres kelyárak. Nagypénteken: Nincs előadás. Nagyszombaton este: Csárdás kis kalapom. Eredeti operettbemutató. Premierbérlet 43. —oOo— István k?rály Sik Sándor drámájának előadása Az ember beül a szniházba 1938 április derekán és nyugodtan várja az előadás kezdetét. A szinlapról azt olvassa, hogy Sik Sándor drámáját fogják játszani, amelynek különös aktualitást adott a Szent király halálának 900. évfordulója. A függöny felgördül és néhány pillanat múlva döbbenten érzi a néző, hogy a színpadon, a dráma meséjében, minden feszültségében is a Ma él, a Ma magyar problémái komorlanak és a Ma magyarja vergődik. Pedig nyilvánvaló, hogy Sik Sándor nem most, nem 1938 áprilisában álmodta és alkotta meg az István királyt, hiszen a darab már régen kész, első változatában már játszotta is évekkel ezelőtt a szegedi színház. * Az Istvánná tisztult Vajknak, az országépitő szent királynak a harca ez a költői lélekkel megalkotott és költői szépségekkel felékesített dráma, István király országépitő harca minden ellen, ami talán szép és hangulatos, mert ősi emlékek romantikája lengi körül, de végzetes veszedelem, mert vésztjóslóan morajlik körülötte a megujult világ, a második évezred történelmi akarata. István király nagysága éppen abban mutatkozott meg, hogy idejében felismerte ezt az akaratot és be akarta, be tudta fogni az örök magyarság szolgálatába. De közben meg kellett harcolnia azokkal, akik a legközelebb álltak a szivéhez, akiket a legjobban szeretett. És el kellett pusztítania mindent, ami a múlté volt és amit az elmúlt évszázadok regős emléke szentelt széppé. * Sik Sándor költői lelke te'cszlvódott István kivály emberfeletti nagyságával. És te'-eszivódott a korral is, amelyben történelmi alakjai éltek és amely minden nagy problémájával együtt talán éppen most, a kilencedik századfordulón tragikus hűséggel reinkarnálódik. A szentistváni drámáiba felejtkező néző melléből önkéntelenül szakad föl az ősi sóhajtás: vllol vagy István király...* * Amint fölgördül a függöny és István király cróntermében elhangzik az első dialógus, a dráma feszültsége rögtön megfogja a lelkekelt. Megfogja és fogva tartja az utolsó jelenetig, Gel'-ért püspöknek a halott király lehanyatló teste fölött tett kinyilatkoztatásáig, hogy »a király él!« És István kirláy, Boldogasszonynak fölajánlott birodalmának örök és éltető, fentartó és megtartó gondolatában. Abban a történelmi gondolatban, amely csudá'atosképen Árpád és Géza vérének, utódának ázsiai, turáni lelkében fogamzott meg és amely mégis jobban, hivebben jelentette Európát, az európai gondolatot, mint Bizánc. És azt jelenti ma is, üvöltöző szenvedélyeken és uj pogány mítoszokon keresztül is. * Sik Sándor drámája ezt érzékelteti minden szándékosság né'kül, a művé z legtisztább e-zközeive!. És ezért nagy dráma, ezért igaz költői múzsa. Irodalom a szó legtisztább, legnemesebb értelmében. * A szegedi színház sok jószándékkal igyekezett flzon, bogy ünneppé tegye az István kiiály előadását. És többé-kevésbé sikerült is. Ha hiányosságok mu'atkoztnk imitt-amott az előadás menetén és külsőségein, a szándék jóságát elvitatni nem lehet. Szalu5 István illúziót keltő István kib rály volt, Sármdssy Miklós sok erővel érzékeltette Vazul herceg lázadó pogányságát. Nagyon szép színészi teljesítményt adott Szilágyi Szabó Eszter Gyöngy szerepében, de kicsit meghökkentette a közönséget ragyogó fiatalságával, hiszen ősz hajú, halálra készülő István bátyja valamikor, nagyon régen játszópajtása volt. Veszslg Pál L eg regőse nyíltszíni tapsot kapott, meg is érdemelte. A többiek, Mihályt Mária, Fülöp Viola, Pethö Endre, Forgács Sándor, Zilahg János, Kurucz Ernő, Herczeg Vilmos, D. Kovács József és valamennyien becsületes jószándékkal igyekeztek megoldani a rájuk rótt feladatot. Azok, akik részesei voltak az előadásnak, lélekben mindenképen gazdagodva távozhattak a színházból. (m. I.) _oOo— A Szegedi Kepzőmüves Céh t. kiállítása Lelkes örömmel kisérjük a szegedi festőknek azt a valóban tavaszi seregszemléjét, amely a csak néhány nap előtt megalakult tiszla művészi célkitűzésű Szegedi Képzőmüves Céh rendezésében vasárnap nyilt meg az Iparcsarnok termeiben. Ennek a kiállításnak, ha más eredménye nem volda, — de van és nagyon is van — rendkívül jelentősége az a tény, hogy a sok meddő kísérlet után a művészetekre nézve e reménytelen, részvétlen és értetlen korban, amikor szinte a csodával határos a festő, a szobrász, a szellemi ember puszta mindennapi léte, — egymásra találtak a festők, végre közös táborba szálltak és a művészi munka épilő hitével közös egységben sorakoznak fel megvívni hősies harcukat a megértésért és a légkörért, amelyben van értéke a művészi munkának is és amely talán ad ínég lehetőséget a művészek eletének... A Szegedi Képzőmüves Céh szakított a régi hagyományokkal, itt maguk az alkotó munkások álltak össze, hogy művészetüket elvihessók a nyilvánosság elé. A megmozdulást szeretettel köszönti mindenki, aki a valószínűtlen csodák érzésével figyeli a szegedi festők küzdelmeit és aki helyet követel e barábár korban is a teremető szellem hivatásának. És a Képzőmüves Céh munkáját igazolja az indulás lelkes lázában megrendezett első kiállítás. Nemcsak tömöríteni sikerült a Szegeden dolgozó művészeket, dc a hitlel teljes kiállással megmozdítani is sikerült a már-már reményt veszteit festőket, sőt sikerült reményteljes — felfedezésekre is akadni. Majdnem teljes számban állottak kl a szegedi művészek erre a bemutatkozó seregszemlére, de ezenkívül válogatottan szép, legjobb anyagjukkal vonultak fel, szinte csakazértis a reménytelenség és értetlenség ellen. -*A kiállilás igy méltóan reprezentálja a szegedi művészeket és biztatást ad a jövőre: olyan művészek küzdenek e falak között, akiknek érdemes dolgozni és keresni a tiszta művészet felemelő útjait. A seregszemle jó képet ad a homályos kislakásokban és a verejtékes életben mindennapos küzdelmet vivo festők egyéniségéről, most valóban azokat a megvalósult álmokat hozták el, amelyek a művészi eszményeket megkülönböztetik a mindennapos megalkuvások szürkeségétől. Ila mégis van valami, aminél meg kell állanunk ennél a szép és kiválasztott dokumentációnál, az megint csak az lehet, amelyet most sem szabad elfelejtenünk, hogy a szegedi festők munkájában is többet és bátrabb lépéseket szeretnénk látni abban a vonalban, amely a korszerű, uj és haladó művészetet jelenti. A nehéz életben nehéz követni az uj eszmények bátor utjgit, tudjuk, dc nem szabad elhomályosulni hagyni a mindenkori célt: mai eszközökkel kifejezni az örök eszményit. Ha c megmozdulás sikerrel jár, nem kétséges, hogy cz az ut is megnyílik és könnyebben járhatóvá válik azok számára, akiknek tehetsége és tudása vitathatatlan, de akik elől elzárta eddig a korszerű haladás vonalai. Nemcsak a kiállilás avatott, Ízléses megrendezése és a mozgalom lelkes elindítása, dc az anvag összegyűjtése, egves egyéniségek uiracrtékclése, olykor szinte felfedezése elsősorban II o n t i G en á 1 Tibor, a kiváló művészettörténész és esztétikus érdeme, aki olyan milliőbcn és olyan rendszerezésben úllitotla a nyilvánosság elé a gazdag anyagot, hogy a tárlat egyenesen a meglepetés erejével hat a sokszor hevenyészett kiálliások szemlélőjére. Csaknem kétszáz alkotással vonul fel a seregszemlén huszonkét miivész. Mindjárt az első meglepetést Mihályi István gyűjteménye hozza, aki a sok küzdelem után rátalált mondanivalóinak őszinteségére .szinte a rejtekekből összegyűjtött képein. Finom lírája, színgazdagsága érzik egy alkonyati kerti képén, őszinte előadása az „Eső utáni napsütés"-bcn és festői ereje egy kitűnő önarc-képen. — Régen láttuk ilyen remek kollek| cióval a bársonyosan meleg Hódi Gézát, -a legszebb élményt idézi kék téli tája és még e halk ! finomságban is megragad az estiiangulat színeiben libacsoportjainak leheletszerű előadása. Tájain meleg költőisége dúdol egy érzékeny lélek hangszerein. Akvarelljei mellett feltűnik egy pompás női arcképe. — V i n k I e r László bemutatja egyéniségének és talentumának szinte egész fejlődését. Egy régebbi zsánercsoport mellett feltűnik érdekes uj manirja az arcképfestés markáns stílusában. Megragadó a Somogyi-telepi tmplom részére készített freskórészlete, a kompozíció mellett villogóan hangsúlyozó fehér és kék foltjai. Mindig érdekességet jglcntö kepei mellett is feltűnik néhány remek szénrajza, elsősorban egy virtuóz, a leguagyóbbakra emlékeztető vázlata: .,Pihenő a műteremben". De ezenkívül uj oldalról ls bemutatkozik néhány igen érdekes szobortanulmánnyak Stílusának összes változatait bemutatja D i n yn y é s Ferenc, a melegszürkében tartott nccarészletektől az éles sárga-piros és zöld pillanatokig, a rendkivül érdekes fantasztikus kísérletekig. —> Egészen uj oldalról ismerjük meg F ö 1 f ö 1 d y Mihály biztosan fejlődő művészetét, különösen egy bravúrosan előadott meleg lányportrcban és egy ezüstben tartott előkelő arcképében. Kollekciója: egyik eseménye a tárlatnak. Igen érdekesek D i n ynyés Jenő szinte sziníalszcrü színsorozatig Par o b c k Alajosnál feltűnik egy részlcteiBou művészien megkomponált drámai Golgothája és néhány szürkésbarna jelenete. Határozott, uj fejlődés felé indul. Nagy, megnyerő anyaggal jelentkezik P f e i f f c r Elek, néhány gopdos portréja .mellett kiállította egy mély Benczur-másolalát cs egy sorozat friss tájképet. — örömmel találkoztunk ismét Teracsváry József vásznaival, igen hatásosak temperaszerü olasz tájai, különösen egy szép amalfii részlete. Nagy figyelemmel várjuk értékes tehetségének uj munkáit. — Uj festőt ismertünk meg Répássy Kurucz Gyulában, akinek érdekes hangulatai és színvázlatai egyéniségét dicsérik. Szőke Győző két világos képén rajzoló készségét dicsérjük, nagyon szép kollekciót mutatott be a kiforrott stilusu TV 1 a sics Károly, meglepően szép egy vihar előtti nagy égtanulmánya, bársonyosan puha falusi kertje. Gyűjteménye, egy meleg kedélyű festő talentumát idézi. Ujabb érdekes munkákkal jelentkezik Tápai Lajos, akinek talentumával csal? legutóbb találkoztunk. Szürkésbarna jelenetei melleit figyelmet kelt szinkisérlete egy önarcképen. Vidáman színesek Kopasz Márta sokszor méltatott illusztrációi, ismét feltűnést kelt Bordás Ferenc erős tehetsége néhánv pompás fametszetén és nagyon gondos, clmélvült munka Bita Margit fafestése. Várnay Marianne két művészien modern, artisztikus és célszerű terve ujahö szén sikert hoz fantáziában gazdag épitőmüvészete részére. A szobrászok között feltűnik VigH Fcrenó széles egvségre törekvő „Olvasó nő"-je, valamint Dinnyés Éva síkokra tagolt tanulmánva, kecsesen előkelő női aktia és több tehetséges portréja. Temesvárv Józsefné egv sorozat finom, színekben gazdag, formában művészi kerámiája méltán egészíti ki a szép és változatos kiállítást. amely — hisszük —, uj utak felé viszi a szegedi művészek munkáját, n tiszta művészi célolj és hittel vállalt feladatok teljesítése felé. * A kiállítási vasárnap délelőtt nyitották rnc" űnnepélves külsőségek között. A Szegedi Kénzömfives Céh nevében G e n a 1 Tibor üdvözölte a megjelenteket, majd dr. Pálfy György kuiturtanácsnok mondott megnyitót, amelyben vázolta st magyar képzőművészet hivatását és jelentö-técéÉ a történelmi küzdelmekben és a mai súlyos időkben. A verniszázs közönsége nagy tetszéssel fogadta a megnyitó beszédet. A kiállítás április 21-ig marad nyitva. —oQp— A színházt iroda hírei Régen volt olyan forró irodalmi és művészi siker a szegedi színházban, mint hétfőn este, araikor a nagyszámú közönség a legnagyobb elragadtatással juttatta kifejezésre elismerését Sik Sándor történelmi drámájának, az „István király nak értékei és az előadás iránt. „Istváu király'1 szerda estig kerül színre a prciníer szereposztásában. Ma délután a ,. Julla" megy filléres helyárák kai, „Csárdás kis kalapom". A színház húsvét ünnepére állította be az idei szezon utolsó operettprcinicrjét, a „Csárdás kis kalapom"-at. Az operettujdonság humorban, ötletben, romantikában és zenébeu egyaránt szenzációs. Premier szombaton. „Vasa" vasárnap délután 3 órakor, .,Júlia* hétfőn délután 6 órakor kerül szinre lillércs heiy-. árakkal.