Délmagyarország, 1938. március (14. évfolyam, 47-71. szám)

1938-03-06 / 52. szám

16 DÉLMAGYARORSZÁG Vasárnap, T938. március (5. A DÉLMAGYARORSZÁG R E G É N Y I NEGY NEGYED J R T A MAGYAR LÁSZLÓ 16 Bálint Ferkó tisztaszivü paraszt maradt mindvégig, szivében parasztálmok, parasztvágyak éltek. Sok gyerek, tele éléskamra, nyugalmas, biztonságos élet cs kis föld, szőlő, gyümölcsös, fehér tanyaház arra az időre, amikor majd elérkezik a nyugalombavonulás ideje. Nem szégyelte sohasem paraszti származását, de nem is dicsekedett vele. Így volt, változtatni nem lehetne rajta, aztán meg, ha maga köre nézett, csupa ilyen paraszti sorból kinőtt urat láthatott. A várost különben is ezek az emberek tartották meg, fejlesztették a maguk csöndes, komóios módján. Hozzánőttek a városhoz, mint a fűzfa a parthoz, csak nagyritkán szakadt le egyik-másik róla és került el idegen vidékre, ott aztán vagy boldogult, vagy elkallódott. Mivel pedig Kossuth apánk a szabadságharc alatt megfordult ebben a poros városban is, még beszédet is tartott a Fő-téren, hát az is természetes, hogy ebbe a városba képviselői martdátumért csak Kossuth Lajos nevével lehetett bekopogtatni. Még a kormánypárti jelöltek is Kossuth nevével jöttek és győztek is, ha a függetlenségi jelölt nem tudta túldicsérni a turini remetét. A benszülöttek tehát nem is nézhették jó szemmel ennek a Privlnszky-gyerekriek az ugrabugrálását. De azért vigyázni kell rá, jóban van a főispánnal, legalább is fitogtatja ezt, minduntalan hivatkozik rá. Tud mindent,-amit őméltósága mondott, tett, vagy akart és tagadhatatlan, hogy információi a legtöbbször hclytállóaknak is bizonyultak. — A szeptemberi közgyűlésen lesz a választás, — szólt később, elkomolyodott hangon dr. Bálint Ferenc •—, addig van idő, bőven. Nincs más hátra, végig kell látogatni mindenkit. Azért hoztam magammal a névsort, hogy idehaza kidolgozzuk a csatatervet, Az asztal közben leszedték, rátérhették a plüssteritőt, Ferkó most azon teregette ki az Írásokat. Ez is törvénysértés volt, az asszonyi törvény megsértése. A törvény pedig ugy szólt, hogy a kényes plüssteritőre semmit sem szabad tenni. Dc ki törődne ilyenkor ezekkel a törvényekkel. Háború van, kivételes törvények uralkodnak és nem árthat meg a plüssteritőnek sem, ha egyszer Írások kerülnek rája, vagy bizony meg rp is könyököl az ember. Érezte ezt Lilike jól, nem ís tiltakozott a törvénysértés ellen. Nagy gonddal sorravettek a neveket, latolgatták, hogy kiben, mi lakik? Aztán megállapították a látogatások sorrendjét. Senki sem maradhat ki, mert abból sértődés lenne, a sértődésből pedig biztos szoyazatveszte— Nézze szivem, — bökött az egyik' megjelölt névre Lilike —, nem rokona ez a Goldgruber Miksa Mezei Vilmosnak. Mezei felesége, ugy tudom, Goldgruber-ldny. — Miért kérdi? — Mert ha rokonuk, akkor talán meg lehetne kérni őket, hogy szóljanek neki. — A Mezeiéknek? — Háborúba kezdünk', mindenkivel szövetkezni kell, még velük is. — Hiszen alig ismerem őket. Éppen hogy köszönünk egymásnak. — A győzelem kedvéért most barátkozzunk össze velük kicsit. Tudja, Ferkó, nagyon jól, hogy ki nem állhatom Mezeinót és csak a maga kívánságát teljesítettem, amikor gyerekágyas volt és meglátogattam. De most én is azt mondom, hogy ellenszenv ide, ellenszenv odá, barátkozni kell velük. Természetesen csak akkor, ha tényleg rokonuk az a Goldgruber. — Igaza van, szivem, nagyszerű asszony maga. Utána fogok járni. Nem is tudja, hogy milyen befolyásos városatya az a Goldgruber. Régi virilis. Elnöke a kereskedők egyesületének. Vezetőségi tagja a szabadelvű pártnak. A zsidók vakon mennek utána. De jó lenne, ha tényleg rokonuk lenne. Aztán meg nagyon kedves, nagyon előzékeny fiu ez a Mezei is. Mindig előre köszön olyan alázattal, mintha én lennék a polgármester. Sokszor összetalálkozom vele reggel a lépcsőházban. Mindig előreenged a kapun és « gyerekek egészsége után érdeklődik. Nem is tudom miért bántam vele eddig olyan hűvösen. Miért éreztem tolakodásnak az udvariaskodésát. — Mezei egészen rendes ember —, tette hozzá Lilike T—, csak az asszony utálatos. Néha olyan fölfuvalkodott, mint valami páva. Azt varja, hogy cn köszönjek neki előre, Ezt ugyan várhatja. LItóvégre ..: — Utóvégre? — Utóvégre maga mégis csak több, mefl mint tb. aljegyző is. Ő pedig kereskedősegéd. — Könyvelő. — Az mindegy. Maga köztisztviselő, aa pedig — zsidó. — Zsidó, zsidó, attól egészen rendes em* ber lehet. — Az ember igen, de az asszony.., — Mondja már meg, mi baja azzal a szerencsétlen asszonnyal? — Csak az, hogy ütélatosan flancol. Az egész háznak tudni kell, amikor őnagysága színházba megy, amikor uj estéJyi ruhát varrat magának', amikor egy tiszt a kapuig kiféri. Aztán meg mindenben majmol minket. Ha Lilikének világoskék ruhát csinálok, biztos, hogy ő is világoskék ruhát csinál a maga kölykinek. Ha kocsin tolom ki öcsit az uccára, biztos, hogy ő is kocsin tolja utánam a maga porontyát. És észrevette nzt is, hogy ha mi szültünk, egész biztos, hogy ők is szültek utánunk. Tudom, hqgy most is ugy van ... És Lilike szeme teleszaladt könnyei. Ferkó fölkapta a fejét. Csudálkozva né' zett a feleségére, aztán félretolta a plüssteritőn az Írásokat, puhán, szelíden megfogta nz asszony húzódozó kezét, oda szorította i» bajuszához. • — Hát nem is mondta, kedves .., Az asszonyszemek könnyét gyorsan fölszikkasztota a mosolygás. — Latja Ferkó, már csak ezért is kell, hogy magát válasszák meg aljegyzővé. — Meg is választanak, majd meglátja." Ét éppen ezért még ma délután meglátogatom a Textilben Mezei Vilmos urat. Maga pedig csinálja ugy a dolgot, hogy találkozzék Mezeinével. — Igy lesz Ferkó. Majd barátságos leszoH hozzá. Megkérdezem tőle, hogy kinél var* ratta a legújabb toalettjét. (Folyt, köv.) Meghívó A Szegedi Szállodások, Kávésok, Vendéglősök, és Korcsmárosok Ipartársulatának Szikvzigyárszövetkezete 1038. évi március hó 23-án délután 4 órakor a gyár hivatalos helyiségében, Mérey* ucca 18/b. rendes közgyűlést tart, melyre a részjegytulajdonosokat tisztelettel megjjivja 1 1 az Igazgatóság. ' Tárgysorozat: ' '' 1. Jegyzőkönyv hite'esitésére két tag kiküldése. 2. Igazgatósági jelentés az 1937. üzletévről. 3. Felűgyelöbizottság jelentése. 4. Mérleg-számla és üzleteredmény-szamla be. mutatása, javaslat a nyereség felosztására vonatkozólag. 5. Az igazgatóság részére a felmentvény megadása. 6. A felűgyelöbizottság részére a felmentvén^ megadása. 7. Esetleges indítványok. Indítványok a közgyűlés előtt 3 nappal a szövetkezet hivatalos helyiségében írásban adandók be, a később' beadottak nem tárgyalhatók. A közgyűlésen a szavazást csak az a rés^'e* gyes gyakorolhatja, ki részjegyeit a közgyűlés előtt legalább 3 nappal a szövetkezet irodájában letétbe helyezi. A zárszámadások a hivatalos orax alait a szövetkezet irodájában. Mérey-ucca 13/b. megtekinthelök. II UJ KÖNYVEK IV. Somerset Maugham: Örök szolgaság — Cronin: Itéztábla a k ipn alatt Mayse Grc,q: Urihólgv állást keres — Ida llurst Világjáró gépirókisasszony. — Vaszqri Gábor: Amiről a férjek álmodoznak Vaszari Gábor: Kelten Párizs ellen — 1hans Habé: Hárman a határon át — .. Dekobra: A szerelem vámszedői Zsigrny Julianna: Csillagos ég — Barabás Pál. Kétezerpengós m férfi. — Winchester- Pipogya fráter. — fínxler. • 1 Törvényen k'viil. — Chnrteris: Kines a tenger alatt. — Abbat~ Az. áldozat a gyilkos. — f>omi7 nik. Hármak hatalma. — Wetnerf—Wiljon: 'Párffurkarmok. — Flóberts: A Ii'0-Grandei száműzött IV. Mac l.eod Home: Cluy Rallard bosszúja v Jlf. GoldSchnudt: Krisztina svécf királynő. DEIMAGYAROR/ZAG KÖLC/ÖNKÖNYVTAR II