Délmagyarország, 1938. március (14. évfolyam, 47-71. szám)

1938-03-27 / 68. szám

"Vasárnap, TF>38. március 27. D É L M A C, Y A P O P c 7 Á G II szombati minisztertanács Budapest, március 26 A kormány tagjai szombaton délelőtt Darányi Kálmán miniszterelnök elnökletével minisztertanácsot tartottak. A folyó adminisztratív ügyek tárgyalása során M a r s c h a 11 Ferenc földművelésügyi miniszter beszámolt az országos mezőgazdasági kiállítás első három napjának a mult év eredményeit is meghaladó forgalmáról. Mikecz ödön igazságügyminiszter ismertette ezután a sajtóval kapcsolatos törvényhozási intézkedések alapelveit, majd Reménvi Schneller Lajos pénzügyminiszter előadásában behatóan foglalkozott a minisztertanács Tavaszi újdonságok gyík. klqyó és krokodil cipők, anqolsarku uccai cipők, minden dlvatszlnben nagy váVaszték HA-HA-nál Szened Ke'emen ucca 12. - B. B. C. és Kalász azzal a törvényjavaslattal, amely az egymilliárdos program végrehajtására, a belső kölcsön lebonyolítására és a beruházási pograiu©ra vonatkozik. A minisztertanács délután '3 órakor ért véget. A szegedi ügyvédi kamara nagyjelentőségű állásfoglalása a numerus clausus ellen Nagy többséggel a szabad ügyvédség melled foglal! állási a hamara pénteki közgyűlése (A Délmagyarorszdg munhatárrd'ól.) A szegedi ügyvédi kamara pénteken tartotta meg évi közgyűlését a kamara székházában. A közgyűlés iránt BELVÁROSI MOZI . minden nap Te a csa<t pináli Laiuivi Főszereplők: Rózsahegyi, Turay, Ráday, Vaszgry, Juhász. Ma 3, 5, 7, 9 KORZÓ MOZI mindennap Eggerm m:ria fis Jan Kienura első együttes filmje SZERETLEK Egy müvészpár szerelmének története, rendezte Bolváry Géza. Partnereik Paul Kemp, Theo Lingen, Sima Oszkár, R. Roinanovszky. A szezon kimagasló művészi eseménye. nagy érdeklődés nyilvánult meg, mert a fiatalabb ügyvédek egy csoportja a vidéken is nagy, de sikertelen agitációt fejtett ki a zártszám. kérelmezése -érdekében. A közgyűlésen a szcyech és vidéki ügyvédek nagy számban jelentek meg. Dr. Széli Gyula elnök megállapította, hogy a kamara 503 tagja közül 201-nek van közgyűlési tag ági jo. gosultsága és hogy a megjelentek szamára való tekintettel a közgyűlés határozalképets. Ezután megnyitó beszédében részletesen foglalkozott az ügyvédi összeférhetetlenség kérdésével, ismertetve annak a külföldi ügyvédi rendtartásaikban foglalt szabályozását és a magyar ügyvédig méltóságának és tekintélyének az összeférhetét'enség kérdésében való megóvása történelmi fejlődését. Majd az ügyvédi -Artszám kérdésére tért át és közölte, hogy a budapesti ügyvédi kamara• leveszi napirendjéről a zá tsrám kérdését, meri annak nem egyes kamarák kéré é-e részlegesen, hanem országos és egységes rendezését kivánja. Ezu'án a köznem ád kenyeret? Vagy megfojtsam Tisza Pistát, amiért háborút csinált? öljek? Mi? Mit tegyek? Éjt-nap dolgozom, gürcölök abban a tetves irodában, rongyokban járok, sehova nem megyek, a cipőmből a zsinórt kihúzom, csakhogy nektek legyen és nincs kenyér és ilt álltok bőgve, hogy nincs! Hát keressetek, majd lesz! Ne mindent az én nyomorult erőmtől várjatok! Az könnyű, az semmi, egész nap itthon heverni, várni a készet, hogy az a vén bolond majd megkeresi! Más család ahány, annyifelé dolgozik! Anyám megvonaglott. — Van szived — sirt fel hangosan — kiereszteni a szádon, hogy készre várok? Van? Hisz egész nap dolgozom, mint az igavonó barom, egy rendes ruháin nincs, már templomba se járhatok! A konyhában magam mosom a követ, durabonkint adogatom el a szalvétáimat, lopolt rozsot hozok hordok literenkint a kofaasszonyhoz, hogy valamit haraphassatok, a koesisnénak ágyhuzalot varrok kiló lisztekéri! Hát mit csinó'jak? Hiszen ha én nem lennék, a rongy sem állna meg rajtatoki Apám érre még jobban megbőszült s nagy sötét folt gvulladt ki a homlokán. — Itt az úrfi, — mutatott rám az úrfi keressen! Menjen el kuhíkolni a téglagyárhoz, vagy kötözzön napszámban szőlőt, keres munkást az uradalom, vagv zsákolion a malomba, ő is kibírja, elég erős! Va«v esinálion akármi fenét, mert nem tűröm, jegyezzétek meg, ncm tűröm, hógy itt ingyen lopja a napol! — Az úrfi tar.nl! — véde'mezett -anyám. — Hát ne tannlion! Menjen dolgozni! Az dn bőrömre ne uraskodjék! — Uraskodni — kacagott keserűen anvám. Hiszen nem mer szegénvke az uccára menni a barátai kö/é, olvan a cinöie. gunváía! — Nc védd! — kiabált anám egészen megbőszülve. tlevis te rontottad el! Sohasem engedted bántani! Most ugy iárkál itt. mint egv herceg! csak Escbrevágis a kezét és lenézi az embert! A taknyos! Nekem dolgozz —, mert egy percig sem tűrlek meg! — Mi vagy te? — sikított akkor felugorva anyám. — Ki vagy te, hogy itt törvényt ülsz felettünk? Családapának akkor van szava, akkor van joga Ítélkezni, ha el tudja tartani tisztességesen a családját! Tudod te? Nyomorgunk melletted! A kocsisék osirkét zabálnak s nekünk nincs kenyerünk! Ilyen ember mer kiabálni? Verni az asztalt? Parancsolgatni? Te! — állt eléje. Tc! Szegény apám akkor már égig lobogott. — Hát menjetek el! Ahánvan vagytok — üvöltött féktelenül —, annyi felé! Ha itt nyomorogtok. Menjetek ki a házamból! Csináljátok magatok! Pakkoljatok! Íín nem tartok itt senkit! Nem hivők vissza senkii! Mit gvötörlök? Mit nyúztok? Menjetek! Utállak benneteket! A szeme rémségesen villogott, az arca rángatózott. olyan volt, mint a tébolyult Levágta az asztali lámpát a földre, bogy millió felé törött, magara kapkodta a kabáliát. becsapta az ajlöt — Gyilkosok! — harsogta őrjöngve: Gvilkosok! Ilven csúnya veszekedés támadt. Pedig szerették ám egvmást. Csak bál a szegénv emberek azzal könnvitenek magukon, hoav egvmást marták. Anvánk ijedt szemekkel meredt ránk. aztán leroskadt a székre s vékony, nyivó sírással sirt. Azlán megtörölte a szemét. — összecsomagolunk gverekok — mondta dacosan. összeszedtük a motyúnkat s elmegyünk. Emellett az ember mellett egv napig sem maradunk tovább. Az ulolsó szolgálónak jobb dolga van. Cselédnek megvek el. fiaim, ugv tartalak el benneteket, de erí a rémséget már pem lehet elviselni tovább! Ne féli. tanulhatsz Snnvikám — mondta nekem — és ne féli — babn«<»aim b"7i»ö szeretettel az öcsémet —. lesz kenyér, kisfiúm Ehetsz Nem kell laskál sütnötök. Felállt, szedegette ki -a szekrényből kevés kis holmikat, rakosgatta össze. gyűlés a beterjesztett, 1937. évi zárszámadást egész terjedelmében elfogadta és a felmentvényt megadta. A közgyűlés ezutáu az ügyvédi zártszdm kérdésének tárgyalására tért át. Dr. Kerseh Fercna titkár ismertette a választmány javaslatát, mely szerin* a szegedi ügyvédi kamara a szabad ügyvédkodés elvi d'fdspontján áll, amennyiben azonban akár a budapesti ügyvédi kamara, akár több vidéki kamara, akár különösen valamely szomszédos kamara kérelmére a zártszám bevezetése az illető kamarák területére elrendaétetnék, ugy a szegedi kamara is kéri saját területére a zártszám elrendelését, ezen felül a javaslat bizonyos kedvezményeket kért a már bejegyzett ügy véd jelö 'tek, valamint az ügyvédi szülők gyermekei részére. Ezzel a javaslattal szemben dr. beh"l Pál kamarai főügyész azt a javaslatot terje ztettc c'ő, hogy ' a közgyűlés ne kérje semmiféle vonati hozásban a zdrtszám elrendelésé' és vegye le napirendjéről a kérdést. 1— Az ügyvédség szcl'emével ellenkezik a korlátozd:ok rendszeresítése — folytatta dr. Lehel Pál indítványa indokolásában —, amelyek valójában jogfosztást eredményeznek. Az intellektuális életpályák egyifzén sem merült jel komoly kívánalomként a zári létszám behozatala, holott aj orvosi és mérnöki kar is éppen olyan vá'sdgos helyzetben van, mint az ügyvédi kar, amelynek elsősorban hivatása az emberi szabadságjogok hirdetése és védelme. Az indivány végül azt fejtegeti, hogy a zárt számnak egy emberöltő előtt nem lenne érezhető hatása, a zárt szám antiszociális is, mert nem törődik a Iciviil maradók sorsárai, de hiába is volna minden korlá'ozás, mert a szabadságvágyat nem lehet kiirtani az emberi lélekből. Ezért is kén a közgyü est, vesse el a zárt számot, Dr. Hajdú Béla a választmányi javaslat eifogaA sorsjeggyel 700.000 pengőt lehet nyerni VW PET0 íőárusitónál.