Délmagyarország, 1938. március (14. évfolyam, 47-71. szám)
1938-03-23 / 65. szám
A ro— d é i matiyapods/ág Szerda. 1938. március A DÉLMAGYARORSZAG R Í O É N Y Í NEGY NEGYED ; R T A MAGYAR LÁSZLÓ J8 n. NEGYED T. A hadnagy ur átvette a század parancsnokságot. Erősen dobogott a szive, amikor megtudta, hogy rajta a sor, mert a szádadben ő a rangidős tiszt, jvoroknny százados két nappal ezelőtt elesett. Holtteste most is ott fekszik még a drótsövények előtt. Az oroszok gyilkos pergőtüzében vezette rohamra a századát. Elsőnek ugrott ki a lövészárokból és kúszott át a havas drótsövények körött. Ott megvárta, amíg az emberek utolérik, aztán két marokra fogva a puskáját fölugrott, kiáltott valamit és rohanni kezdett nz oroszok felé. Alig tett néhány lépést, hirtelen megállt, kezéből kiesett a puska és eltűnt a friss hóban, aztán ő is mellé hanyatlott. Körülötte percek alatt pirosra festette a havat a vér. A század megtorpant, a katonák szivét jeges marokkal szorította össze a hirtelen támadt, kijózanító félelem, hiszen Koroknay százados'úrról oz a legenda járta, hogy nem fogja a golyó. Elnémult a poroncsosztó s/áj, mindenki búvóhelyet keresett és menekült a fütyülő, zizegő golyózápor elöl vissza, a fedezékbe. Az oroszok a telefőnt is szétlőtték már és a hóba, jégbe szorult század elszigetelten, hozzáférhetetlenül vesztegolt a pokolfrontnak ezen a szakaszán. Arra gondolni sem lehetett, hogy jelentse parancsnokának halálát és utasítást kérjen a továbbiakra. Az orosz ágyuk szakadatlanul bömböltek és s/órták n halálmagot a lövészárok köré. Még szerencse, hogv a csontkeményre fagyott föld biztos fedezéket nvujtott. Koroknay százados is a saját szakállára adta ki a parancsot a rohamra. Gondolta, hogy így kiszabadíthatja századát a halálos egérfogóból. Most ott fekszik szegény, a drót előtt, némán, mozdulatlanul, keményre fagyott testtel. Az éjszaka egészen elborította a hó, csak sejteni lehet testének körvonalait. Matinák szakaszvezető ugvan gondolt rá, hogy éjszaka kimászik az állásból és behozza valahogy, de az orosz reflektorok egyetlen pillanatra sem hunyták le komisz szemüket, mozdulni sem lehetett tőlük. A golyó, a gránát, a srannell pedig hullott, záporozott szakadatlanul. — Átveszem a századparancsnokságot, -mondta reggel Balassa hadnagy ur, a ?ápadfképü filo/opter, aki a legfergetegesebb pergőtüzben is Horatius ódáit olvasgatta és közben kegyetlenül köhögött. Ez a köhögés talán még oz ágyuk örökös ugatásánál, a gránátok szörnyű vonitásánál is szörnyűségesebb, kibbhatatlannbb volt. A bakiik, különösen az idősebbek, fejcsóválva hallgatták és hu lehetett, bújtak előle. Miért nem meirv haza az' ilyen, mérgelődött Kispéter Péter, a század legöregebb. őszbaiuszu vitéze —, otthon komótosabbun kiköhöghetné magából az életet. . De Balassa hadnagy ur nem ment haza. Nem akart hazamenni. Igaz, hogy éppen most bajosan mehetett volna, hiszen ahhoz, hogy mehessen, szabadság kellene, szabadságot csak az ezredkommandó adhat, oda pedig legfeljebb akkor juthatna el, ha szárnya nőne cs láthatatlanná tudna változni. — Átveszem a századparancsnokságot, — suttogta köhögésbe csukló hangon Balassa hadnagy ur, de a következő pillanatban Horatius kicsúszott a kezéből és szétnyílva terült el a lövészárok fenekén. Amint lehajolt érte, fuldoklási roham fogta el és rázni kezdte egész testét a köhögés. — Nézd csak, komám, vérzik, — mutatott rá Kispéter Péter és a katonák irtózva látták, hogy Bulassa hadnagy ur erőtlenül nyúlik el a földre esett könyv mellett, görcsösen vonagló szájából pedig minden egyes köhögésnél vérbuborékok tajtékzanak elő. Megfogták szelíden, becipelték az alacsony fedezékbe, felélesztették a kis dobkályhában a tüzet. A félig eszméletlen tisztet mindenféle holmival takargatták le, teát főztek és azzal melengették. A sok kemény, görcsösrücskös kéz szelíd szeretettel babusgatta. — Átveszem a század parancsnokságot, — . suttogta később ismét Balassa hadnagy ur, de a hangja már olyan gyönge volt, hogy csak Matinák szakaszvezető hallotta meg, aki ott állt a forrótestü beteg feje mellett. — Szólni kéne Mezej hadnagy urnák, -fontoskodott Kispéter Péter —, ugy látom, nem éri már meg szegény a reggelt. Mezei hadnagy ur a szomszédos fedezékben fagyoskodott, amikor rányitotta Matinák őrmester a lécekből, rongyokból összetákolt ajtót. — Hadnagy urnák alázuttal jelentem, — mondta csöndesen —, Balassa hadnagy ur egészen oda van. Mezei elsápadt. Gyorsan begombolta bekecsét és indult beteglátogatóba. Már tudta, hogy most rajta a sor. Koroknay ott fekszik a hó alatt, holtan. Balassa a maga külön csatáját vivja most a halállal. Szívesen átengedné ugyan a dicsőséget, a századparancsnokság rangját dr. Bá'int Ferencnek, a hadapródnak, de az csak alig egy hete érkezett, a helyzetet sem ismeri még, hiszen uj ember a fronton. Aztán meg a szolgálati szabályzat is ugy rendelkezik, hogy mindig a raneidős tisztnek kell átvennie a parancsnokságot és tartania, viselnie mindaddig, amig a felsőbbsée másképen nem intézkedik. Dobogó szívvel ül Balassa ágva mellé. Nézte a beteg lázrózsás arcát, néha valami pisz. ko§ ronggyal letörölte homlokáról a véreiteket és gondolkozott, hogy mit tegyen, hogvan fogjon hozzá a parancsnoksághoz. Hiába, nem tanulta még ki a parancsolás művészetét. Nem szokhnttu meg az önállóságot. his/.on soha életében nem volt még önálló. Miivon kár. hogy hallgatott a feleségére Veteménymagvak műtrágya és permetezósxerek k a i Nagy Albertnél Valérla*t«r. Paprlkaplac és megmaradt könyvelőnek a Textilnél, ahelyett, hogy átvette volna a Vőneki-üzletet. Igaz, hogy csak néhány hónapig fönökösködhetett volna, mert akkor kitört a háború és neki, mint tartahikos hadnagynak azonnal jelentkeznie kellett. De talán oz a néhány hónap is elég lett volna, hogy valami gyakorlatot szerezzen a porancsolásból, az önálló, a felelősségteljes intézkedés tudományából. Elméletileg nagyon szép dolog ez a parancsolás, de a gyakorlat Ugészcn más. (Folyt, köv.) Az Alföld legnagyobb táblaüveg raktára: Körösi Géza SZEGED. Mérei-ucca 9b. számTelefon: 19-57. RÁDIÓ Szerda. mArclus Állandó leadások Budapestről hétköznapokon. 0.45: Torna. 7.20: Étrend. 10: Hirek. 12: Déli harangszó, időjárásjelentés. 12,40: Hirek. 1320: Időjelzés, időjárásjelentés 14.40: Hirek. étrend, élelmiszerárak. 16.15: Időjelzés, ídöjárásjelentés. BUDAPEST 1. 12.05: Pertis Pali és cigányzenekara. 13.30: Hanglemezek. 15.20: Közvetítés a Mezőgazdasági kiállításról. 16.15: A rádió diákfélórnjn. 17: Marjai Erzsébet énekel. 17.30: Párisi tavaszi divat. (Felolvasás), 18: Beszkárt-zenekar. 19.15: V magyar—görög világbajnoki labdarugó selejtező mérkőzés. (Felolvasás). 19.30: A rádió szalonzenekara. 20.10: A Vajda János Társaíág „Szegcili Est"-je a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. Beszédet mond Pálfy József polgármester. 21.40: Magyarországi török emlékek. (Felolvasás). 22: Időjárásjelentés. Majd a mezőgazdasági kiállítás díjazásainak eredményei. 22.25: Cigányzene. 23: llirek francia cs olasz nyelven. 23.10: Tánclemezek. BUPAPEST II. 18.30: Olasz nyelvoktatás. 19: Hanglemezek. 20 óra 15: A rádió szalonzenekara. KÜLFÖLD. Berlin. 19.10: Balettzenu. 21.30: Roswaenge1 emezek. Boroszló.. 19.30: Tarka lemezek. 22 óra 30: Könnyű és tánczene, szólistákkal. Deutschlandsender. 21.30: Zciélö órák. Droitwich. 21: Szimfonikus hangverseny. 24.15: Tánczene. Frankfurt. 22.30: Könnyű és tánczene. Lipcse. 19.10: Táncest. 21.30: Fusba.nler Tóni hegedül. London Reg. 21: Varieté. 21: Vonósnégyes lemezek Luxemburg. 22: Ventura-lemezck. 23.05: Olasz cs frqncia könynvü zene. Milánó. 17.15: • Tánczene. Miinchéi. 19.10: Tiroli bangképek zenével. 28.15: Kivánságliangversony. Radio Paris. 21-30: Sztaniszlav zongoraművész. 23.30: Tánclemezek. Róma. 21: Bianchi: Proserprina, háromfeivonásos opera a Sealából. Stras&burg. 19.30: Az olasz orgona és csembaló tocattáról. 21.90: Bach, Huvdn ós Beethoven-müvek. Stuttgart. 18: Citerakeltös gitárral. Varsó. Chopin-müvek zongorán. Féláru utazási igazolvány a Mezőgazdasági Kiállításra. (Érvényes március 17-től április 3-ig) a DéTmaqyarország kiadóhivatalában kapható