Délmagyarország, 1938. március (14. évfolyam, 47-71. szám)

1938-03-03 / 49. szám

DÉLMAGYARORSZAG Csütörtök, 1938. március 3. Politikai napilap XIV. évfolyam 49. sz. Ervek, nem voksok! Az egyik magyar kereskedelmi szaklap március elsején megjelent száma Borne­misza Géza kereskedelmi miniszter ur nyilatkozatát közli a kereskedők képesitésé­nek kérdéséről. A nyilatkozat szerint a ke­reskedelem . képesítéshez kötésének problé­mája komolyan fcglalkoztatju a kormányt. „A kérdéssel kapcsolatosan — mondja a minisz­ter, — kérdést intéztünk az érdekeltségekhez, azonban mi nem azt kértük, — hangsú­lyozza a miniszteri nyilatkozat, — hogy s z a ­vaztassák meg tagjaikat a kereskedelem képesítése mellett, vagy a képesités ellen, ha­nem azt kívántuk, hogy komoly, szak­szerű és tárgyilagos kritikákkal könnyítsék meg a döntést. Több helyen félreértették intenciónkat és szavazást produkáltak kritika, illetve szakvélemény he­lyett-" Semmi kétség nem lehet aziránt, hogy a szegedi kamara minapi teljes ülése — félre­értette fi miniszteri intenciót A kereskedelmi miniszter ur abszolút korrektséggel arra kérte a7. érdekeltségeket, hogy hozzászólásai!,kai, javaslataikkal, érveikkel és szempontjaik megvilágításéval legyenek a kereskedelmi kormánv segítségére a helyes elhatározó.- ki­alakításában s megállapíthatjuk azt is, hogy e kereskedelmi kormány intenciójának a ka­mera olrökrége akkor felelt meg, amikor rész­letes és m e ggvőzően indokolt elobo­tárumóban foglalt állást a kereskedelem sza­badsága m el 1 e 11. Ehhez az állásfoglalás­hoz ez elfogulatlanságon felül tárgyismeret­re, tudósra s az eldöntendő kérdés minden részletének teljes ismeretére volt szükség, közgazdasági műveltség s teljes és minden irányú tájékozódottsóg nélkül ebben a kérdés­ben álláspontot lehet elfoglalni, de álláspon­tot i n d o k o 1 n i nem lehet. Amit a kama­ra elnöksége tett, az nemcsak a kereskede­lem érdekének s ennél fogva a kama­ra gondjaira bizott kereskedők érdekének fe­lelt meg. banem a miniszter kívánságának >s, mert a miniszter rcm süketnéma sza­vazatokat, hanem beszélő, sőt meggyőző indokokat kért az érdekképviseletektől. Dehát — szavazni könnyebb, mint indokolni, a szavazáshoz sokszor nem kell más, mint a jobb kar felemelése s amióta a jobbkar felemelése politikai meggyőződést, társadalmi felfogóst és történelmi szemléletet is kifejez, azóta sokkal többször fordul elő, hogy a jobb kéznek ugyanezzel a lendületé­vel többségre jutnak olyan indítványok is, melyeket nem az értelem emelkedettsége, csa k a jobbkar emelkedettsége tud elfogad­tatni. A miniszter érezve a felelősség súlyát, é r­veket kért,' szempontokat, melyeket mérlegelni lehet, javaslatokat, melyeket tekintetbe kel! venni, indítványokat, melyeket a döntésnél figyelmen kivül hagyni nem lehet s ehelyett a szegedi kamara teljes ülésétől csak voksokat kapott. S amikpT most a kereskedelmi miniszter ur egymással szembeállítja a kamara elnökségének érvek­ben gazdag s meggyőző hangú felterjesztését a teljes ülés indok- és gondolatnélküli szava­zatával, varjón mi fog reá nagyobb hatást tenni: a jóhiszemű, derék, de politikai szem­pontok útvesztőibe tévedt iparosság indoko­lás néküli szavazata, vagy pedig a kamara vezetőségének színvonalas s teljes tájékozó­dottsággal, a megfejtendő probléma tökéle­tes ismeretével készült felterjesztése? A kereskedelmi miniszter maga m o n ­dottitéleteta szegedi kamara kereskedő­és kereskedelemellenes határozatáról, amikor kijelentette, hogy félreértették szán­dékát azok, akik csak szavaznak, vagy sza­vaztatnak abban a kérdésben, melyben ér­vek merkőzesg döntheti csak el a vi­tát. A szegedi kamara eddig az iparosok és kereskedők érdekvédelme volt s ezt a hiva­tását csak ugy tudta betölteni, ha védett bir­tokként óvta munkakörét a pártpolitika vad­vizei ellen. Mély sajnálattal állapítottuk meg, hogy az újonnan alakult kamara legelső ülé­sén a pártpolitikai elfogultság irányában ki­siklás történt s a magunk megállapítását most a kereskedelmi miniszter nyilatkozató emeli jogerőre. Mi már rámutattunk arra, hogy mi­lyen megbékithetetlen ellentét volt a polgár­mesteri szavak megtapsolása s a kereskedelem szabadsága ellen hozott határozat között s most maga a kereskedelmi miniszter ur je­lenti ki. hogy félreértették a buzgó szavazó és még buzgóbb szavaztató urak a miniszterük intenciójót. Amin Bornemisza Géza miniszter urnák s az egész kereskedelmi minisztériumnak gondolkozni kell, aminek eldöntéséhez a leghivatottabbak is csak lelik i ismeretesen hosszú előkészítés utón mernek hozzáfogni, azt a szegedi iparkamara szavazó tagjai pilla­natokig tartó gondolkodás nél­k ü 1 döntötték el s szinte a kabátjuk ujjúból rázták ki azt az állásfoglalást, amire a keres­kedelem gyakorlati és elméleti tudósai csak hosszú előkészületek és beható tanulmányo­zások után tudják magukat elszánni. Mór pe­dig csak — politikai elfogultság nevelheti ki azt a bátorságot, ami ehhez szükséges. S ha más bizonyíték nem volna, ez is elég volna annak igazolására, hogy nem a kereskedelem érdeke, hanem a pártpolitika elfogultsága győzött ebben a kérdésben. S ha az iparka­marát a kereskedők és iparosok érdekképvi­seleteként akarják megőrizni, akkor nem a'n­kithatiák át politikai élharcosok erődítmé­nyévé. « Befejeződött az angol-olasz tárgyalások londoni előkészítése Lord Perlh részletes utasításokkal fér vissza Rámába — 4 tárgyalá­sok irányáról egyelőre nem nyilatkoznak Londonban Közzétették a Fehér könyvel Anglia fegyverkezésének további foko­zásáról London, március 2. A szerdai miniszterta­nács napirendjén szerepelt azoknak az utasí­tásoknak jóváhagyása, amelyeket a római an­gol nagykövet visz magával Rómába és ame­lyek körvonalazzák Anglia magatartását az an­gol-olasz megbeszélések során. Hivatalos kö­rökben nem hajlandók nyilatkozni az angol nagykövetnek adandó utasítások tarfalmáról. Parlamenti körökben ugy tudják, hogy lord Perth igen részletes és terjedelmes utasí­tásokat kapott. Az angol-olasz megbeszélések várható ered­ménye tekintetében parlamenti körökben még nincs határozot­tan kialakult vélemény, de ál­talában az a felfogás, hogy a megbeszélések jóakaratú nvl­fotkozat kiadására vezetnek, amelv tul menne az 1937. évi januári uri megállapodás ke­retein és tanúbizonyságot tenne a két állam kölcsönös jóakaratáról. 10 rd Perth „Az angol korntánv elismeri az olasz hormanyi Abesszínia tényleges kormányának'* London, március 2. A legfelsőbb biróság szer­dán u jból tárgyalta H a i 1 é Szelassziének. a volt né­gusnak perét, amelyben a ká­beltársaság 10 ezer font ster­linget követel a volt uralkodó­tól rádiótáviratszolgálat költ­ségeinek megtérítéseként. A biróság a legutóbbi tár­e yaláson a külügyi hivatallói­ért felvilágosítást egy perdön­tő jogi kérdés tekintetében, 3 mai tárgyaláson felolvasták 3 külügyi hivatalnak következő közlését: -r Az angol kormány elismeri az olasz kor­mányt egész Abesszínia tényléges kormányá­nak. IL/ilé Szelassrié Fehér könyv a fegyverkezésről London, március 2. A kormány szerdán tette közzé a Fehér Könyvet, amelyben ismerteti az angol fegyverkezés eddigi eredményeit A Fe­hér Könyv a következő alapelveket tartalmaz­za: 1. Az angol felfegyvcrkezcs szilárdító hatást gyakorol a nemzetközi bizonytalanságok mos­tani állapotában. 2. A költségek töként attól függnek, milyen sikerrel járnak Anglia erőfeszítései, amelyek­nek célja a megnyugvás a nemzetközi ügyek­ben. 3. A költségek az 5 éves időtartam alatt meg fog iák hatadni az eredetileg előirányzott 1500 millió fontot. A hároui fegyvernem költ­sége az 1938—39. évben 343 millió 250 ezer font lesz, de az 1939—10 pénzügyi évben valószínű­leg ezt'az összeget meg fogja haladni, tekintet­tel a nemzetközi viszonyokra. A Fehér Könyv ezután a következő részlete­ket közli: Tengeri haderő: 1938. január 1. éta 341.014 tonna űrtartalmú hadibajók állanak épité* alatt. 1938. áprilisától 1939. májújáig 60 uj ha-

Next

/
Thumbnails
Contents