Délmagyarország, 1938. március (14. évfolyam, 47-71. szám)

1938-03-20 / 63. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Wát nap, 1938. március 20. Egy tér halálára VESE-, HÓLYAG és természetes GYÓGYSZERE a világhírű EPEBAJOK SIILVATOR-FORRflS gyógyvize Könnyű — Vasmentes - .ó Izű Kérdéssé meg orvosátt Mindenült kapható ! Lerakat Szegeden: Davtner Péter Fia cégnél 'A tér ott állt a Franziskaner-Gasse végén, amerre már az árkádok kezdődnek és a bolthajtások alatt a Dóm barokkhomlokzata látszik, az ablakokban körül mosolygó fráterek néztek le a fürdőző uccára az augusztusi napfényben. A tér ott sütkérezett a Festspielhaus görög homloka előtt és szclidcn, sőt büszkén dobogott a város szivében, tüiő autók és érkező utasok nemzetközi fényében, JJélután hatkor az öreg vár és a fenséges sziklák magasságából a napfény sugarai zubogtak a térre, beborítva ezt a várost, ezeket az uccákat, ezt a szimbolizáló teret a Játék nagy misztériumának drámai és fenséges csodájával, mintegy tenger, amely ráborul a partokra. A t é r szinte maga a város volt ezeken a nyarakon és ezekei az estéken, — a város volt, amely a maga köveivel és zenéjével, a maga természeti csodáival és szellemi tradícióival, a természeti csodáival és szellemi traclólval, a maga igéző kulisszáival és művészetének örök eniberi játékaival ide hivta és vonzotta országok és határok utasait. A tér ott állt büszkén és sütkérezve, — az árkádok mögött már fölhangzott egekből és mélységekből a játék döbbenetes orkesztere és a Fcstsplelhausban már Toscanlnl varázslatában hangolni kezdtek a dobok és hegedűk. És a tér szélén egy percre megálltak a tiinö autók és érkező utasok; a szürke úttest fölött ott állt egy pirosbetüs tábla a büszke város hivalkodó dicsőségével; Mai Relnhardt P1 a t e. Most olvasom: véget ér a város hivalkodása. EItávoltiják a táblákat, megszülik a Reinhardttér Salzburgban. Egy tér meghal, ennyi az egész, — néhány sor nekrologot sem érdemel, nem nagy dolog ez a halál, annyi halott és annyi temetés között. Megszűnt egy tér, eltűnik néhány hálával hivalkodó tábla és az árkádok fölött, a szelid fráterek ablakai fölött továb ömlik és zuhog az augusztusi napféiy, egy öreg vár és a szürke sziklák kupolája alól. A holttestek e hosszú sorában egy halottal több — és aki még beszélni és búcsúzni sem tud; élettelen test, aki most szürkén és rövidéi eltávozik. Valóban nem nagy dolog e hosszú temetési menetben. Szobrok és uccanevck sorsa; hívságos történelem, politikai mcteorologia, — napok és napfoltok néhány névben és néhány arcélbcn az ucca hangos elete fölött. Szobrok és uccanevck: nem világot átjáró érlelő szelek, ncm életet és értelmet hozó melegtengeri áramlatok, nem rimek és nem kaledrálisok, nem világot formáló roppant épületek, — csak néhány mázsa anyag, csak büszke hivalkodás, vagy hálás emlékezet, szobrok és uccanevck — — do sorsukból és életükből meg lehet formálni nöháay fejezetet a kalandok korából, ami az emberi történelem. (Mert a történelem kalandokból és korszakokból, gondolatokból és alkotásokból áll. A kalan]ok és korok tűnnek, a gondolatok és szellemek élnek az időben. És köziben kicserélnek néhány szobrot és uccnnevet). 'A tér olt állt Salzburgban busz év előtt ís és száz év elölt ls. csak akkor nem Max BrinliardtT'latz-nak hivtúk. Akkor a Salzach csodálatos völgye, ."i természet római színjátéka és talál Mozart mosolygó emléke hívta Ide az öreg uccák. barokk falak és finom hangulatok közé az Európában bandukoló utast, fis voltak aztán tények és voltak emlékek, amelyek a földrajzi és turisztikai vándorlásokat összekapcsolták a szellem útjaival... Adottságokban és alkotásokban az európai utak kö/.potitja lett ez a város, holott az. ódon falak, az esti hangulatok és a természet himnikus ajándékai mit sem változtak ... Voltak hetek, amikor élő központja volt ez a város a szellemi és a társadalmi Európának — és ezzel a nágicses vonzással hivalkodott a város, amikor a Franziskaner-Gasse végén fölszögezte a táblákat: Reinhardt-tér. És husz év előtt Max Reinhardt professzor ur nem ezt a teret figyelte meg és nem e z t a teret választotta ki a maga számára, hanem egy másik és nem is uj elkcresztelésre váró teret, egy örök négyszöget a barokk árkádok között: a Dóm-teret. Ahogy egy nyári csavargásban, bollog pihenőbn és vig hegymászásban, rövid nadrágban és zöld szalagos kalappal elérkezett a Schloss Leopoldskron tavához és ahogy innen a hercegi parkból lené' zett a városra, amely körül a nap játszadozott zuhogó alpesi sugaraival a Hohensalzburg és a Mőnchberg kulisszáinak kövein, ahogy a mozarti dallamokban a Salzach ezüstös vonala siklott és ahogy az alkonyati araayfürdő döbbenetes sugárzással ráömlött a falakra, — ahogy Leopoldskron bokrai közül nézte ezt a festői csodát, ezt az Í6teni festészetet a Mirabellgarten távoli zöld karjaiban; kiválasztotta ezt a teret az árkádok és a márványfüggönyők között. — holott még nem volt az övé a Schloss Leopoldskron hercegi kertje és még nem is láthatta ezt a. névtelen kis teret, a Franziskaner-Gasse végén. Nem hívságos büszkeségek és nem kastélyos reménységek, nem szobrok és ucca .aevek hivták' és érlelték ezt a vakmerő választást; csak egv művész iltasult meg a táj és a kép vörös boránál, ahogy megrészegedik a költő a természet és történelem ilyen királyi nászánál. Husz év előtt még nem volt a Schloss Leopoldskron ura és nem gondolhatott arra, bogy -a hercegérseki város, a mozarti város Max Reiihardttérrel köszöni meg vakmerő és költői álmait. Az álmok hajóján ahogy felfedezte ezt az égi és isteni festészetet, ahogy a magasban a park lombjai között megérezte ezt a szerenesés szellemi és európai központot, — -aem e z t a teret választotta ki magának, amelynek falairól most eltávolítják a táblákat. És a Dóm-téren husz év óta zeng a szó, a legősibb és legkereszlényibb misztérium, mint egy Jupiter-szimfónia. A Jcdcrmann akárkit és mindenkit idehívott, hogy egy döbbenetes óra templomi fenségében mindenki szive megtelje a -az alázat érzésével és a költészet énekével, A tér mellett azóta felépült a Festspielhaus birodalma, ahol a legnémctcbb zene tárult kt a legnemzetközibb tömegnek Toscanini másvilági crescendóiban. És a sziklák alatt, a Felsenreitschule udvarán felépült minden német gondolat Universuma, Goethe örök szelleme: a Faust világa. Volt-e nagyobb és megdöbbentőbb színjátéka az emberi rendezésnek — a költészet és a színjátszás Cireus Maximus-a —, mint egy óra fenséges csönd és megtisztító rádöbbencs a Jedermann orgonáiban. Ahol ember és értelem rádöbben a lét és a küzdelem legmélyebb valóságára, ahol minden bivság és önzés kitárul ,.A gazdag ember haláláról szóló játék" végső akkordjaiban. Ahogy a nap rázuhog a Jedcrman.i könnyelmű örömérc és ahogy összeomlik és meghal vele együtt a márványon és a pódiumon. Ahogy a környező falok peremén megszólal a Leroldok kórusa, ahogy egy láthatatlan orgona csendül fel a Dóm falai mögül és egy láthat ítlan kórus szól a mélységekből, ahogy hegyek. íalak egek, tornyok, meszsziségek', poklok és angyalok kiáltják messzire és végtelenül nz ember. Akárki nevét... A misztérium beteljesül és a néző ott marad kinyílt szivével a fojtogató csöndbe i, rádöbbent életével. A művész látta meg ezt a porret, ezt a képet és ezt a hatást, ahogy megittasult álmainak hajóján a Schloss Leopoldskron bokrai közül lenézett a városra és a természet s történelem égi festészetében az örök játék és az őrök értelem számára megtalálta ezt a teret. És most egy parányi és jelentéktelen tér halálánál elvonul a kor győztes csapata, — szobrok és uccanevck sorsa kisért: ami ncm az emberi szellem és az őrök művészet sorsa, — eltűnik egy tér, a halottasmenetek e korában ncm nagy dolog ez a gyors és rövid temetés, még csak nekrologot sem érdemel, — de tűnő sorsokból és változó győzelmekből meg lehef formálni néhány kurta és száraz fejezetet a dicsőséges emberi történelemből. Vér György. ÉN IS CSAK HALLOTTAM, hogy B o r b á s Ferencet, a kitűnő szegcdi grafikusművészt nemsokára az orvostudományok doktorává avatják a szegedi egyetemei, azután Olaszországba megy hosszabb tanulmányútra ... hogy egy csinos fiatal leány hetekkel ezelőtt Angliába került egy bárói családim társalkodónői rangban, Szegedre irott leveleiben közli, hogy havonta 20 angol fontot kap és magyaros kézimunkáit külön megfizeti az előkelő angol család. Jelenleg a tengerparton levő villájukban tartózkodnak . . . hogy Szőri Józsefné Boga Teri „Hálóhuzó" cimü gyönyörű szobrát a szegedi Vasutas Sportklub céljaira ajánlotta fel örökös vándordíjként. A szobrot már át is adta a városnak, ahol örömmel fogadták al ériékes, szép munkát... hogy a „Józsefek" közül a legtöbb virágot és ajándékot a kedves, fiatal tisztviselő kapta, akinek szobája szombat este olyan volt, mint egy ünnepelt primadonna öltözője a legforróbb sikerű premier után... hogy a válóper, amelyről az elmúlt hetekben sok szó esett, még sem indul meg, a házastársak között megtörtént a kimagya rázkódás és emuk megfelelően ismét szent ai béke... hogy a temperamentumos fiatal férj egy családi viszály után feljelentette apósát a bíróságon feltűnően durva becsületsértés elmén és esak a család többi tagjainak erélyes fellépésére volt hajlandó panaszát viszszavonni, azt is azzal a kikötéssel, ha a® após — bocsánatot kér tőle... hogy Lantos Ica, a szegcdi színház volt szubrettje, aki legutóbb Budapesten az „Antoinette," cimü operettben lépett frl Alpár Gittával együtt, hir szerint egyik csehszlovákiai társulathoz szerződött... bogy Muráti fiili az elmúlt napokban Szegeden járt, szüleit látogatta meg és cz a látogatása állítólag összefüggésben van —• közeli házasságával. Hir szerint egy fiatal arisztokrata lesz a férje a szegedi származású kitűnő művésznőnek ... hogy Mezey Mária nagysikerű vendégszereplése után sem távozott el Szegedről, n}ég legalább két hétig pihen a szülővárosában és gyógykezelteti magát Szegeden dr. Korányi, 'András egyetemi adju aktus felügyelete mellett... M • 4 mm • A Szép és kellemes kerthelyiségében esténként és ünnepnapokon KETTcR ettermei Lakatos Flóris • " ,, .. .... ... ... . 0 ^^ Kiismert jó konyha. Fajborok. Droher sörök Buda. XI. kcr.a Horthy MiMOS-Ut 48 SZám. Szegediek: óllandó találkozó helve