Délmagyarország, 1938. március (14. évfolyam, 47-71. szám)

1938-03-19 / 62. szám

n DÉL MAGVA DR»NC7ÁCR Szombat, 1938. március 19. Kerékpárosok! BlaörcndU kerékpárokat engedményes ár* m" nn "Ulre adom' G"mikal *» alUatrészeke Árban kaphat Szántó Sándornál Sie-ert. Ki** D. nVota fin u. t Budapesti értéktőzsde zárlat. A tegnapi ideges­ség után kedvező hangulatban, szilárd irányzattal nyitott a tőzsde. Az európai helyzet nyugodt meg­ítélése következtében a kényszereladások roeg­z&ntek és a kontremin sürgős fedezései nyomán a kereslet megélénkült. Már nyitáskor i tegjapi arves^toségek nagy része megtérült. A tőzsdeidő ésrthbi folyamán, mivel Prágából is javuló biro­két jelentettek, a kereslet fokozódott s a részvé­nyek még magasabb árfolyamokon cseréltek gaz­dát. Zárlat előtt a napi játékosok nyereségbizto­•itó eladásai miatt az általános árszint kissé1 sókként. A tőzsde barátságos irányzattal, ánve­reséggcl zárt. Magyar Nemzeti Bank 167.50, Ma­tyar Általános Kőszén 375, C.aiz 2260, Egyesült Izzó 165.5, Szegedi krnderfonógyár 46. Zürichi devizazárlat. Páris 13.275, London 21 62 nctiiToIcad, Ncwyork 4.36, Brüsszel 73 325. Milánó 12.925, Amszterdam 210.875, Bérli© 171.90, Prági 15.25, Varsó 82.20, Belgrád 10, Athén 3.95, Baka­rest 3.25. Maevar Nemzeti Bank hivatalos valutaárfolya­mai. Angol font 16.75—16.95, belga 56.75—57.35, cseh korona 11.00—11.70. dán korona 7505—75.85, dinár 715—7 70, dollár 33726—.311 20, svéd korona 86.55—87 45. kanadai dollár .132 00 -337:00. fran­cia frank 10.15—10.65, hollandi frt 186.60-188.60, lenevcl zloty 60.00—61.40. leu 2.50—2 80. leva 3.60 -4 00. líra 16 90—17.90. (500 és 1000 lirás bank­jegyek kivételével3 német márka —.—, norvég ko­rona 81.50—8510. osztrák schilling —.—, svájci frank 77.10 —78.130. Budapesti terménytőzsde zárlat. A készáru pia­con búzában az irányzat jól tartott volt A rozs iizleíleien tartott. A tnkarniánycikkck piacán szin­tén tartott az irányzat, csak a szokvány zab árá­ba 1 mutatkozott kisebb olcsóbbodás. A különféle termények piacán nem történt változás. A határ­idős piacon élénkebb kereslet következtében 9 fil­lérrel megjavult a májusi rozs árfolyama, a ten­geri változatlan maradt. Budapesti terménvtőz«de hivatalo* árie<rvzése; Buza Uszít, felsőtiszai 77 kg-os 20.55 —20.95, 78 kg-os 20.85—21 25, 79-es 21.10-2145, 80kg-os 21.25 —21-55, fejérmegyei, dunántúli, duintiszai 77 kg-os 20.55-20.85, 78 kg-os 20.85-21.15, 79 kg-os 21.10— 2135ö 80 kg os 21.25-21.15. Bozs pestvidéki 1890 19.20, sörárpa kiváló 19.00—19.50, zab I. 10.00— 10.30, te.igcri tiszántúli 12.75—12.85. Oikngói terménytőzsde zárlat. Buza szilárd. Máj. 88 egynyolcad, jul. 85 háromnyolcad—egyne­gyed, szept 85 hétnyolcad—háromnegyed. Te igeri jól tartolt. Máj. 60 egynyolcad, jul. 61.75, szept 62.75. Hozs szilárd. Máj. 69, jul. 66 ötnyolcad, szep­temberre 65 ötnyolcad. Szeged sz. kir. város I. fokú közigazgatási hatósága. Hirdetmény A DÉLMAGYARORSZÁG A m. kir. földművelésügyi miniszter ur az „ex­tra majnnga" minőségű raffia eladási árát az 19.38. évre 10 600—1938. 1/2. sz. F. M. rendeletével a következőképpen állapította meg. 1. 25 q. vagy ennél nagyobb tételbe..© történő vá­sárlás esetében ©b Budapest q-kint 141 P. 2. 1—25 q-As tételben történő vásárlás eseten ab Budapest q-kint 151 P. 3. 1 q-nát kisebb tételben történő vásárlás ese­tén ab Budapest q-kint 156.60 P 4. 1 q-nál kisebb tételben történő vásárlás eső­iéi vidéken bárhold 161.60 P. 5. Vidéki kiskereskedő ár bálabontás esetéu 170 P. A megállapított árakban a fázisadó, va'amint az összes szállítási költségek is bennfoglaltatnak, tehát azokhoz további költséaeket semmilyen ci­men sem sz íbad hozzászámítani. Szeged, 1938 március 3. I)r. Rőth s. k.. t. tanácsnok. NEGY NEGYED ! R T A MAGYAR LÁSZLÓ 24 \ . " .' Csak a gyerekek aludtak. Árpád az ebéd­lőben, a díványon, Anikó a hálószobában, az ágyak előtt terpeszkedő heverőn, Lehel, a legkisebb, a tízesztendős vakarcs, a fal mel­lett, a hálós gyerekágyban. Egyenletes léleg­zésük muzsikája volt ez egyedüli enyhítő körülmény ebben a nyomasztó hőségben. Csak Árpád sóhajtott föl néha. Talán a köny­nyelmüen elajándékozott norbomeoról álmo­dó, vagy pedig Matinák Rózsika mosolygó kék szeme villant rá az álmok függönyén keresztül. De Mezei Vilmos nyitott szemmel bámult a semmibe. Érezte, hoigy a felesége sem al­szik, talán a sem tudja becsukni a szemét, néha nyugtalanul hánykolódik a dult ágy­ban. De nem szól hozzá, nem árulja el, hogy ébren van. Sajnálja az asszonyt, hiszen any­nyit kínlódik, vergődik szegény a gyerekek­kel, meg a háztartás ezer gondjával. — Ez férfidolog, — gondolja magában Mezei —, nekem kell megoldani. A napokban ugyan beszélt róla. De csak ugy, mellékesen említette, mint valami na­gyon távoli, nagyon valószínűtlen lehetőse­get. Azóta nem tud aludni. Mindig számol­gat magában. Latolgatja az eshetőségeket. Mert nagy dologról van szó. Arról,- hogy most talán véget lehetne vetni a rabszolga­sorsnak, talán szabadulni lehetne tőle. Ott­hagyhatná a Textilt és átvehetné azt a kis rőfösüzletet, amely a Piac-tér közvetlen kö­zelében vergődik néhány esztendő óta, de tulajdonosának élhetetlensége miatt sehogy­sem tud boldogulni. Vőneki, az élhetetlen üzlettulajdonos, fogta meg a napokban és félig tréfásan, félig komolyan fölajánlotta neki az üzletet. — Nézze, Mezei ur, — mondta —, maga nagyszerű szakember, a maga kezében aranybánya lenne ez az üzlet. Nem is kelle­ne sok pénz hozzá. Csak annyi, amennyiből az adósságokat kifizetné. Vagy talán még annyi sem .Ha maga vállalná át őket, a hite­lezők nyugodtabban várnának, mert tudnák, hogy jó kezekben van a pénzük. Hitele is nagyobb lenne, hiszen nagyszerű összekötte­téseket szerzett a Textilnél. Vegye át a bol­tot. Társuljon velem. Nagyon kedvező föl­tételeket szabnék. Megelégednék a haszon harminc százalékával. Mert én, egymagam­ban nem boldogulok vele. Mezei eleinte nem vette komolyan ezt az ajánlatot. Eszébe jutott, hogy önállósíthat­ná magát. De az elrönnent szó, Vőneki sza­va, fészket rakott a fülébe és ott duruzsolt egvre erősebben, egyre követelőbben. A régebbi hasznos ügyeskedések emlékei elevenedtek föl a lelkében. A suba alatt le­bonyolított önálló üzletecskék. Amikor az önállóság gyönyörűséges izgalmát kóstol­gatta. Egysz.er, éppen Anikó hatodik szüle­tésnapjára készülődtek, véletlenül megtudta, hogy a szomszéd városkában csőd fenyegeti a Textil egyik üzletfelét. A megijedt kis vi­déki rőfös kapkodott fühöz-fához, minden­képen talpon szeretett volna maradni. De a hitelezők egyre jobban szorították. A Textil, a legnagyobb hitelező, őt küldte át terep­szemlére. Amikor átvizsgálta a könyveket, rögtön látta, hogy nem is olyan súlyos a helyzet. Eleinte tréfából ijesztgetni kezdte a i kétségbeesett kereskedőt. Megjátseotta a j könyörtelen hitelezőt, az életnek és halálnak 1 oz urát. A kínjában verejtékező boltos ri­mánkodott, kegyelemért könyörgött. Aztán behúzta a kis holt mögötti szobába, óvato­san bezárta az ajtót és kijelentette, hogy ál­dozni is hajlandó, ha Mezei ur olyan infor­mációt ad a Textil igazgatójának, hogy azok hozzájárulnak a halasztáshoz. Néhány hó­napról van szó, addig lebonyolódik a szezon, befolyhatnak a kinlevőségek és rendezni tudja a számláját. Ha még valami hitelt is kaphatna... Mezei eleinte tiltakozott, de aztán meg­érezte az üzletet. Gondolta: nem károsít meg senkit, egész veszélytelen a helyzet és a kis boltos is talpra áll, ha időt nyer. Megegyez­tek. Anikó pedig gyönyörű ébenfa zongorát kapott hatodik születésnapjára. Mindenki jól járt, a kis rőfös megszabadult a csődtől, a Textil megkapta követelését, Anikó pedig gyönyörűen halad a zongorán. Igaz, hogy a zongora ára nem futotta ki teljesen abból a honoráriumból, de azóta már letörlesztették. Ha akkor nem mer önállóan cselekedni, mosl talán nincs zongora a lakásban... Ma ismét találkozott Vőnekivel. Reggol történt, a Piac-tér sarkán. — Jó reggelt. Mezei ur — köszöntött rá messziről a kereskedő. — Hát gortdolkozott-e az ajánlatomon? — Tréfának vettem.' — Pedig, higyje el, nem volt tréfa. Nincs nekem most tréfálkozáshoz való kedvem. Nagyon belefáradtam már ebbe a meddő küzdelembe. Nem birom tovább. Ha maga nem áll kötélnek, hát keresek más valakit. Most már megelégednék huszonöt százalé­kos részesedéssel is. — Félek én az ilyen társas viszonytól. — Ezen is lehet segíteni. Fölbecsültetjűk az üzlet értékét és olyan szerződést kötünk, hogy ha a becsérték bizonyos részét kifizeti nekem, megszabadulhat tőlem. — Mennyi lenne az a bizonyos rész. (Folyt, köv.) szegedi zen átvételére i agilis megfázható céget, vagy egyént ko­ros fővárosi vállalat, ol ismert márkája terjesztésére. Ajánlatokat eddigi működés megjelölésével „oxistoncia" jeligére c lap kiadóhivatalába kérünk. tttnhfói előadásokra leauek a Délroagprorszőg 'eervicodában.

Next

/
Thumbnails
Contents