Délmagyarország, 1938. március (14. évfolyam, 47-71. szám)

1938-03-19 / 62. szám

4 DÉLMXGYARÖRSZXCí Szombat, 1938. március 19. Kltünö flekken-esíék minden szombaton a hírneves Janik-féle vendéglőben. (Szent István-tér). Marosvásárhelyi módra készült ízletes flekken és vargabéles, kitűnő fajborok. Az urt közönség találkozó helye. Két külön terem. Szives pártfogást kér marosvásárhelyi BARABÁS SÁNDOR vendéglős.juságot. Ha a magángazdaságban körülnézünk. azt látjuk, olyan emberek töltenek be vezető felelős pozíciót, akik szinte analfabéták, ugyanokkor diplomás fiatalemberek állástalanul szaladgálnak. — Legújabban a kereskedőimet képesítéshez akarják kötni. Hogy ez helyes-e, vagy sem, azt eldöntik majd az illetékesek, dc itt felmerül a kérdés, liogv voltakéven mire képesítenek a gyakorlati középiskolák, amelyeket a törvényjavaslat életre akar hívni? Krompaszky Miksa a magvar iskola fejlődéstörténetét, ismertette, majd hangoztatta, hogv az ifjúságot minden tantárgv oktatásánál nacionalista szempontokkal kell átitatni és demokratikus szellemben kell nevelni. Krompaszkv beszedő után Komis Gvula elnö jelentette, hogv Lányi Márton, mint a közjogi bizottság előadója kiván szólani. — Van szerencsém beterjeszteni a közjogi bizottság jelentését az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tár. ayában — jelentette Lányi Márton. Vroppcr Sándor: Mi van az egymillió jogfosztottal? DuHti Jenő: Csakhogy ezt is megértük! (A Délniagyarország munkatársától.) A budapesti Vajda János irodalmi társaság i jövő héten rendezi meg „Szegcdi cst"-jct a Zeneakadémián. A műsorból és a meghívók szövegéből meglepetéssel értesültek a szegediek, hogy — Szeged alig szerepel majd ezen a szegcdi teleti, bevezetői mond dr. Pólfy József polgármester és előadást tart S i k Sándor. Csaknem teljes mértékben leszorulták érről a rádióközvclitésre is váró műsorról azok, akik aktiv munkásai Szeged szellemi cs irodalmi életének. Nyilvánvaló, hogy a Szegedi Est műsorának Összeállítására az az együttes vállalkozott, amely évekkel ezelőtt a -„Szegedi Fiatalok Művészi Kollégiuma"-kcnl működött, de amelynek tagjai az egyetemi évek titán elszakadtak ettől a várostól, ahová az egyetemi studiumok kötötték őket. Ez a társaság tula jdonképen már évekkel ezelőtt megszűnt, miután sikerült megfelelő pozíciókat biztosítania tagjai szár mára. Ennek ellenére még mindig őrzik egyesek fennállásának, létezésének látszatát és valószínűleg ez a látszat tévesztette meg a Vajda János társaságot, amikor a hajdani kollégium tagjaira bizta a Szegedi Est műsorának összeállítását. Budapesti irodalmi körökben is feltűnt, hogy n Szegedi Est-nek nevezett kiállás programjából kimaradtak azok, akik Pálfy polgármester és Sik Sándor melleit joggal reprezentálbatnák Szeged irodalmi életét. Ebben a raüsrrban nem jut szóhoz ,sőt nevének és munkáinak megemlítéséhez sem Berezeli A, Vuoly, az első magyar szabadtéri misztérium a Fekete Mária országosan is elismert költője, számos modern dráma, regény és egy sereg verseskönyv költője, akinek neve már régen teljesen egybeforrt a város nevével. Hasonló mellőzés éri dr Bálint Sándort, a szegedi Apponyi Gvörgv gróf szólalt fel ezután a kultuszminiszteri javaslathoz. Reméli, hogy a iavaslat nyomán életképes iskolatípus születik meg. Az iskolai képzettség képesítést ad, dc nem jogosítványt, nálunk azonbau ez a felfogás uralkodik, hogv a diploma egyben utalvány is a köz által fenntartott állásokra. Ez a felfogás az oka az intellektuális pályák felé való mértéktelen tódulásnak. Miután a líceumban nyert. érettségi csak képesítést jelent, ez kedvező hatással lesz azzal a mármár országos bajjal szemben, hogy a diplomát mindenki elhelyezkedési jogosítványnak tekinti. — Nem kétséges — folytatta —, hogy ilyen erős nacionalista hullámok között fokozott mértékben kell erős'teui a nemzeti öntudatot. Kisebbségeink nyelvi jogait az iskolákban is legmesszebbmenő módon respektáljuk, mert ugyanakkor ezt a nevelést meg kell tölteni azzal a magyar nemzeti szellemmel, amely nálunk az® állampolgári öntudatban jelentkezik legeredményesebben. Csak a nemzeti szeU lemii állampolgári öntudat lehet komoly államfenntartó tényező. Az állampolgári hűség és a saját nemzetiséghoz való ragaszkodás érzése feltétlenül megférnek egymással. Mi egyenesen támogatjuk a kisebbségek kulturális életének iogos megnyilvánulásait. De másrészről hangsúlyozni kell, hogy azok, akik n magyar földből a magvar állam védelme alatt a magyar állampolgári jogok teljesen egyenrangú élevezetábén élnek és prosperálnak, — a nemzetiségükhöz való ragaszkodás mellett éppen saiát nemzetiségük legkiválóbb tulajdonságáról: a hűségről ég becsületességről tesznek tanúságot, ha 'jó magyar állampolgárok maradnak. Ki ülés két órakor fejeződött be. egyelem kiváló magántanárát, az ország egyik kiváló etnográfusát, akinek ullörő és nagyszabású vallasnéprajzi munkája nem-égen jelent meg a Szent István Társulat kiadásában és keltett mind irodalmi, mind tudományos körökben méltó feltűnést és aki a legkomolyabb irodalmi és tudományos folyóiratok munkatársa. Kirekesztették a szegedi estből Bordás Ferencet, a fiatal müvészgeneráció reprezentatív tehetségű grafikusai, akinek munkái általános elismerést kelteitek a külföldi művészkörökben is. És nem jutattak szerephez a Szegcdi Est keretei között azok sem, akik az aktív szegedi irodalmi mozgalom, a Magyar Téka köré csoportosultak és akik ér*tékes önálló alkotásaik egész sorával küzdenek nz irodalmi és a szellemi docenlralizáció gondolatáért néhai gróf Klebelsberg Kunó nemes elgondolása alapján és akik kivétel nélkül valamennyien érdemesen képviselik Szeged szellemi életét. A polgármester többizben észrevételezte, hogy a műsorterveken nem. kaptak helyet azok, akik ma is aktiv munkásai Szeged irodalmi és szellemi elitének. A polgármester aggodalmait az est rendezősége azzal igyekezett eloszlatni, hogy ha nem is szegediek a műsor szereplői, de az, amit mondani fognak és amit előadnak, szegedi vonatkozású lesz. A műsor aztán meggyőzte a polgármestert arról, hogy a szegedi vonatkozásoktól függetlenül Szeged mai szellemi és irodalmi életének alig van érintkezési pontja a „Szegedi Est"TEL. — A végleges műk u t most kaptam meg — mondotta a polgármester és ebből a műsorból kénytelen vagyok megállapítani, hogy aggodalmam jogos volt. A bevezető előadás megtartását teljes jóhiszeműséggel vállaltam, ezt az előadást most már meg kell Inrtanom, dc azért mindenképen utána fogok járni a dolognak és ha van lehetőség rá, gondoskodom árról, hogy a Szegedi Est valóban Szegedet reprezentálja. Igen érdekes különben az a mód, ahogyar* a Kollégium belekapcsolódott a Szegcdi Est megrendezésébe, amelynek ötlete eredetileg a Vajda János Társaságban vetődött föl. A társaság elnöksége közölte annakidején a várossal, hogy szerelne szegedi estet rendezni, amelynek célja az lenne, hogy Szeged szellemi életét megismerhesse Budapest közönsége, A polgármester örömmel fogadta a kezdeményezést. A Szegedi Est műsortervét össze is állították és ebben a műsortervben még nyoma sem volt a Kollégiumnak. Később vetődött föl az ötlet, hogy a Vajda János Társaság szegedi estjét föl lehetne használni a szabadtéri játékok propagálására. Az eredményes propaganda egyik fontos előfeltétele az, hogy a műsort a rádió is közvetítse. Amikor a Vajda János Társaság vezetősége érdeklődött ebben nz irányban a rádió vezetőségénél, a tervről tudomást szerzett a rádió egyik .fiatal lektora, aki történetesen egyike a „szegedi fiatalodnak. A fiatal lektor vette azután kezébe a dolgot és igy kapott a műsorban szerepet a „Szegedi Fiatalok Művészi Kollégiumának" nevező társaság, is- Mint jellemző érdekességet mesélik, hogy cz a társaság még Janovics Jenőnek a műsoron szereplő előadását is cenzúrázni kívánta. Nyíltan követelte Janovicslól, hogy előadásának azt a részét, amely a Fekete Mária szabadtéri előadásáról szól, igen meleg hangon hagyja ki előadásából. Csak' Janovics Jenő gerincességén mult, liogy nem teljesült ez az átlátszó kiváltság: ^$ÍOLmÓ tavak Igen tisztelt Szerkesztőség! Mivel szívesek a fodrászok munkaidejével foglalkozni, engedjék meg, hogy mi is hozzászólhassunk a kérdéshez. A tegnap közölt levél sem elégítheti ki a fodra szsegedek kívánságát. Nézetünk szerint helyesebb lenne, ha a 48 órás munkaidő helyett a vasárnapi munkaszünetet hagynák érvénybe lépni. Mert a nyolcórás munkaidő alatt naponta négy órát távol kellene lenni az üzlettől és ez,idő alatt a 60géd elesik az igy is csekély mellékkeresettől. Tekintettel arra, hogv ugv a fodrászoknak, mint a más iparban dolgozó ogyéneknek egyformán szükségük van a vasárnapi pihenőre, azt hisszük nekünk is jogos ezen követelésünk. Teljes tisztelettel: (aláírások) fodrászsegédek. FILM Magdái kicsapják Ez is ugy keletkezett, mint a többi könnyű fajsúlyú magvjr film: kezdetben volt a sokat igérö ötlet, az ötlet kedves vígjátékká lényegült át s a vígjáték édes kis filmmé avanzsált Nóti Károly jóvoltából. A drága, haszontalan kereskedelmi áta leány, az ártatlan és romantikus hajlandóságú liatil tanár lő és a jóképű, megelevenedett kereskedelmi levelezési űrlap: kergetik egymást két óra hosszat, édes-bájos jeleneteken keresztül, m030lyogva-szipogó nézőtér előtt, mig végül mindenki egymásé lesz. Olyan film ez, amelynek még létrehozói sem várnak többet a kritikától, csupán annak elismerését, hogy a néző két óráig nem érezte njomasztó élete súlyát. Ezt készséggel elismerjük és a „Magdát kicsapták"-ot ugy ajánljuk mindeikinek, mint valami kellemes idegcsillapilót. A szereplők tehetségűk teljében mutatkoznak: TuraV Ida és Tolnav Klári könnyeztetően bájosak, Páger, Múly, Pethes, Hóth és a többiek iá mind. kedvés, könnyed alakításokkal tették simáit gördülővé a filmet, amelyet nz élénk lelcményil Vn Ida László rendezett. CP-1 „Szegedi Est" Budapesten Hogyan maradtak ki a műsorból Szeged irodalmi életének számos tényezője