Délmagyarország, 1938. március (14. évfolyam, 47-71. szám)

1938-03-19 / 62. szám

DÉLMAGYARORSZAG Szombat, 1938. március 19. Politikai napilap XIV. évfolyam 62. sz. Lengyel csapatössze­vonások a litván határon Litvánia feljesili a lengyel ulfimá­ium k'v-nságaií, de nem ismeri el a végleges határokat Varsó, március 18. A lengyel kormány be­jelentette, hogy az észt követ közvetítésével tegnap este 9 órakor ultimátumot nyújtott át Kaunasban A jegyzékre a lengyel kormány 48 órán béíül választ vár. A litván kormány a jegyzék kézhezvétele ptán azonnal minisztertanácsra ült össze. Mi­alatt a litván minisztertanács ülésezett, a bel­ügyminisztérium politikai osztályának igaz­gatója fogadta a francia, a szovjet-orosz cs az olasz követet, valamint az angol ügyvivőt. Vclkérte óket, közöliék kormányaikkal a len­cvel kormány jegyzékében foglalt követelése­ket. A hivatalos jelentés neüi szól lengyel csa­patösszevonásokról, mivel azonban a lapok londoni jelentéseit nem cáfolta meg a kor­mány, igaznak kell tekinteni két lengvel gya­logos hadosztály összevonását a litván határon­Rvdz-Smiglv tábornagy retgel Vilnába uta­zott, bogy átvegve a határ felé vonuló csapatok személyes vezérletét. Varsó, március 18 Hivatalosan még meg nem ,-rősitetl közlés szerint a lengyel ultimátumra pénteken délben 12 órakor megérkezett Litvá­nia válasza a lengvel Pülücvmmisztériumba. A litván kormánv hir szerint elfogadta a lcntfví-1 követeléseket és mindenekelőtt késznek mutatkozih a Lengyelországgal való normális kancsobit helyreállítására, de elutasít>a a 'e­. leniért határok elismerését, ami azt fcfen'-Mc volna, hogy Litvánia kifejezetten lemond Yil­náról. —oOo— Frarc;a-anpol beavatkozás Barcelona bombázása ellen Pénteken megismétlődtek a pusz­tító légitámadások Páris, március 18- Csütörtökön éjszaka Franco bombavető repülőgépei ismét bombáz­ták Barcelonát. A légitámadás fél óra hosszat tartott, a bombák husz embert megöltek és so­kat megsebesítettek. A repülőgépek hajnal óla három izben bom­bázták Barcelonát. Az első bombázás éjszaka fél 2 órakor kezdődött cs mintegy 20 percig tar-toUL A repülőgépek uiásodszro fél 4 órakor, harmadszor J>edig fél 8-kor jelentek meg a vá­ros felett. A harmadik bombázás akkor folyt le, amikor a munkásság munkahelyeire ment. A legújabb becslések szerint a Barcelona el­leni légitámadás halálos áldozatainak száma a két­napos bombázás alatt 460 ember, a • sebesültek száma megközelíti a kilencszázat, A katalán kormány államtanácsot tartott, amelyről közleményt adtak kl. A kormány fontos bel- és külpolitikai intézkedéseket je­lentett be. Valamennyi miniszter egyhangúan kifejezte akaratát, hogy a végsőkig folytatják a küzdelmet. A felkelő repülőgépek délután 1 órakor és 3 órakor ismét bombázták Barcelonái. A bom­bázásnak sok áldozata van. London, márejus 18. A miniszterelnök ez alsóházban péntek délelőtt a következő beje­lentést tette; — A brit cs a francia kormánv elhatározta, hogy felhívást intéz a két spanyol háborúskodó félhez, vessenek véget az olyan bombázások­nak, mint aminőt csütörtökön Barcelona ellen intéztek. A francia kormány lépést tett a Va­tikánnál. hogv a Szentszék is csatlakozzék eh­hez a felhíváshoz. Hitler az osztrák eseményekről * - . Bejelentette, hont) egész Németország részt vesz az április 101 népszavazáson — feloszlatta a régi birodalmi gyűlést Berchtesőoden, az ultimátum, a Beavatkozás — „Németország világhatalommá váll" — „Schuschnigg es hívet tuloldonkepen nem érdemlik mea az életet de oz állom meghalnia nekik éle­tűket " - Lengyelország, Magyarország és Olaszország Berlin, március 18. Pénteken este 8 órakor mondta a Kroll-operában Hitler beszédét az Anschluss végrehajtásáról. A birodalmi gyű­lés ülésére repülőgépen utazott az osztrák tar­tományi kormány, a gyűlés tagjai viharos ün­neplésben részesítették a teremben megjelenő Se y s s-l n q u a r t osztrák helytartót és tár­sait, akik Hitler helyével szemben helyezked­tek el. Göring nyitotta meg az ülést 8 óra után rövid beszéddel, majd Hitler hozzákezdett 4©eszedéhez. — Azért hívtam önöket, — mondotta —, hogy mélyen megindult szívvel jelentést le­gyek önöknek azokról az eseményekről, ame­lyek jelentőségével önök valamennyien tisztá­ban vannak. Azokat a jogokat — folytatta —, amolveket a legprimitívebb gyarmati törzs­nek is magától értetődő jogként megadtak, a világ egyik legrégibb kulturnemzetétől épp oly tarthatatlan, mint sértő indokolással megta­gadtak. — Az uj népjog apostolai a nyers erőszak fegyverével egyszerűen megtiltották, hogy a saját népük­tói elszakított szerencsétlen emberek igazi aka­ratukat békés tüntetés utján kifejezésre jut­tassák. Később azután megtalálták egymást azok a belső segítők is, akik készek voltak sze­mélyükkel alátámasztani ezt a kívülről létre­hozott, függetlennek látszó szuverenitást és maguknak biztosították a kormányzati helye­ket a szerencsétlen nép rovására. Még a leg­hetykébb arccal sem lehet állandó „jogról" beszélni, amikor a jogtalanság olyan szembe­tűnő cs semmi esetre sem lehet nagy folya­mat, ha egyszer a nép életének jogalapjaként, másszor pedig a népek békéiének megzavará­sára irányuló ördögi kísérletként feltüntetni. — Ki csodálkozhatnék azon — folytatta —, hogy olyan népek, amelyektől konokul megta­gadták ezt a jogot, egyszer már kényszerítve érzik magukat, hogy. maguk érvényesítsék emberi jo­gaikat. A nemzetek Isten akaratából teremteltek meg és örökké fennállanak, a Népszövetség azon­ban az emberi fogyatékosság, az emberi kap­zsiság és érdekhajhászás legnagyobb mérték­ben kétséges alkotása Németország — folytatta Hitler —, most újból világhatalommá vált, vájjon melyik világhátalom tűrné el tartós nyugalommal, ba kapui előtt a maga állam­alkotó népének tagjaiból álló milliós tömegei a legkegyctlenchbül bántalmazzák. Vannak pillanatok, amikor öntudatos nemzet számá­ra lehetetlen, hogy még tovább nézzen valamit türelemmel, ezért ezek az okok is árra indí­tottak, hogy Schuschnigg akkori szövet­ségi kancellárral a berchtesgadeni megbeszé­lést kezdeményezzem. Ennek a férfiúnak a legmélyebb komolysággal kifejtettem, hogv az olyan kormányzat, amely teljesen híjával van a törvényeknek és amely alapiában véve pusztán erőszak­kal kormányoz, idők múlva egyre nagyobb viszályokba keve­redik és törekvéseivel szögesen szembe áll a népakarattal. Kértem Schuschnigg urat, kí­mél ie meg Ausztriát és a német birodalmat és. saját magát az olyan helyzettől, amelv előbb, vagv utóbb mindenképen a Icgknmn'vubH ősz­szetüzésekre vezet. Arra is figvejtaeztetü in Schuschnigg urat, hogy ez az utolsó kisérlel marad részemről. r . Elhatároztam, bogv ha cz a kí­sérlet nem sikerül, a német nép jogait hazámban azokkal az eszkö­zökkel fogom érvényesíteni, amelyek a földkerekségén kezdettől fogva cgve­dül vannak még bálra, amikor az emberi be­látás elzárkózik a> normális igazságok paran­csa elől. — Február 20-i beszédemben kezet nyújtot­tam Schuschnigg akkori kancellárnak, de ő már első válaszában ezt a kezet visszalökte. Schuschnigg a vállalt kötelezettségeket csak habozva telie­site'te, ez a habozás annál erősebb volt. minél inkább kezdtek más államok tagadó magatar­tási hirdetni. Ma már semmi kétség sem le­het aziránt, hogv Schuschnigg el volt tökélve a megállapodás megszegésére. Hitler ezután merényletnek jelentette ki a tervezett népszavazást, majd azzal folytatta, hogy Schuschnigg a vá­lasztást milyen hamisítással akarta elkövetni és ebből milyen fenyegető következmények hárultak volna Ausztriára. — Eltökéltem _ folytatta —, hqgy vqgel vetek hazám további erőszakos leigázásának, cppen ezért nyomban elrendeltem a szükséges rendszabályokat. Az ultimátum, amely miatt most egyszer az egész világ pa­naszkodik. nem állott egyébből, mint ablról a szilárd kijelentésből, hogy Németország többé nem tűri el a német-osztrák fajtestvéreinek további elnyomását és abból az óvásiról, bogy az osztrák kormány nc térjen olyan útra. amely elkerülhetetlenül vérontásra vezetne. Hogy magatartásunk helyes volt, azt bizonyít­ja az a körülmény, hogy a mégis szükségessé ©ált beavatkozás végrehajtása során három na-

Next

/
Thumbnails
Contents