Délmagyarország, 1938. március (14. évfolyam, 47-71. szám)

1938-03-13 / 58. szám

P É i: M A R, y A R O R S Z A G ofes/cf/iar Kínit elsflrendil kivitelben szobafestést, mázol is t és bulorfényszést jutányos árban. Cégtulajdonos; Csányi Mihály Feketelat ucca 22. Telelőm fa ma cgvct sug csupán: előre! Az Oltáriszentség — folytatta — a népek között viló megértés, megnyugvás és békesség leglia'a'masabb zálorja. Haladni, fejlődni, boldogulni csak azzal Ielírt, akit ma o|v fölényesen megtagadnak: Krisztussal. — Nc fe'cjtsük el — emelte fel szavát a főpásztor —, Isten nem korbáccsal sujt, hanem ugy, hogy a népeket magukra hagyja, atfogy kívánták. fia a népek és vezetőik alaptételül Krisztus igazságait tennék, nyugodtak lehetnénk valamennyien és nem fenyegetne minket állandó fe'borulás. Ezután arról beszélt a főpásztor, hogy soha annyi szociá i» programot és eszmét nem dolgoztak ki, mint manapság és soha annyi álpróféta ncm járt közöttünk, mint mostanában, dc ezek a próféták mindég a saját érdeküket keresik, ahelyett, hogy önzetlenül, scgitő-vággval dolgoznának. — Forduljunk előbb mindég az oltár felé — hangoztatta a főpásztor — s csak azutáu epekedjünk és ha mindenki igy tenne, nem lenne cl'entét c földön. Ehelyett elkezdték a népet organlzalm. míigvarul bolondilani, a szerencsétlen népet Krisztustól fordították el, hitetlenné, tették és azt hitték, hogv hitetlen néppel el lehet valamit érni! Krisztus Jétkéből jóindulat', Igazság és szeretet lakúd es nem gyűlölet és méltánytalanság... Botor gondolat, valósággal népgyülölet hitettette el a nép vezéreival. hogy a hitetlenséggel lehet valamit elérni... S ennek a következménye az, hogy 'ma ott állunk, hogy világégés fenyeget, hogy belháború dul vl dgszerte... A főpásztor azzal folytatta beszédjét, hogy most szaladnak az egyházhoz segítségért, mintha az elszabadult alvilági szellemeket olyan könnyű lenne visszakergetni. Csak akkor lesz képes a világ Ismét\ magára ta'd'nl, ha mester és munkás, gazdag és szegény, ifjú és öreg egyformán az oltár elé járu', bűnbánó szívvel leborul és könyörög azért, hogy olyanná légyen, amilyenn-k lennie keltett volna. Amigt ez nem történik meg, addig ITT A TAVA/ZI JVdt" és férfi mhaszukségletét már most szere-'e be! Legnagyobb választék női-, férfi- ís gyermek ruhák, kabátok, felöltékben Blau Ignátz női-, (érfl- és gyermek ruha áruháza, KELEMEN UCCA 5. TÁJÉKOZTATÓ ÁRAINK: Női tavaszi kabátok divatszinekben 16— P-től Női divat kabátok, végig sel) emmel bélelve 24.-P-től Női modell tavaszi kabátok 80.— P-től Női teveszőr kabátok 24.— P-től Férfi öl tön vök divatsíinckben 22.— P-től Férfi kangarn öltönyök 28 — P-től Férfi felöltők divatos mintákban 28.— P-től Férfi tavaszi kabátok, selyem kiállit ás 30 — P-től Furbuty ragján ok 36.— P-töl Trcne Cóat slavota béléssel 24.— P-től Divat és sport nadrágok 5.50 P-töl Fin és leányka tavarói kabátok 12.P-től Tekintse meg áras kirakatainkat. beszélhetünk csupán a békéről, de meg nem valósithatjuk, álmodozhatunk ró'a, de el nem érhetjük. Az oltár ető't kell megtörténnie a nagy kiVasárnap, 1938. március 13. egyenlítődésnek, csakis Itt lehet helyreállítani a megbolygatott nemzetközi, társadalmi és családi rendet, A főpásztor beszéde végén azt hangoztatta, hogy nem elég fertály-kereszténynek lenni, teljét lelki emancipációra van szükség. A megyéspüspök a nagyhatású beszéd elhangzása után Imát, majd litániát mondott Vasárnap este tartja dr. Glattfelder Gyula záróbeszédét. Esermifkiiiii oitári lerakat ui színek nacjv választék roll ÜK T8SIMIH CseHonjcs-u. 6. Széchényi tor 17. olcsó árak Kai ász-tag. Unlő-Iar. Terv egy Duna-iiszahözi hajózási és öniözőcsaíovna-hálózai építéséről A csatorna össxeKöiné a Duna és a Tisxa tyajóxásáí és megrövidítené Köxel 200 Kilóméterrel ax aldunai Gafóutat — Ax egésx Alföldet befjálóxó öníöxő csaíornarendsxeri táplálná ax uf Duna-lisxa csatorna - A Tisxa-fjafóxás átépítése XBudapesti szerkesztőségünktől.) Azt a tervet, hogy a Dunát a Tiszával hajózható csatorna, esetleg csatornahálózat kösse össze, még gróf Széchenyi István ve ette a köztudatba és tette kötelességévé a jövő Magyarországnak, És hogy ez a terv még mindig nem került a niogvalósi ás állapotába, annak az a lege'ső oka, hogy a háború előtt az ország legelhanyagoltabb területe az Alföld volt, amely a gazdag ipari és bányavidékek fejlesztésével ellentétben mindig mostohagyermeke volt a magyar állami gazdasági életnek. Az Alföld ugyanis meglévő állapotában is kiíüncen kiszolgálta termelvényelval a kormányok agrárérdekcit, az Alföldre épi elt vasúthálózat pedig az akkori időknek megfelelően jól ellátta az agrártermékek szállítását. Ma a csonkaországnak egyetlen kincse az Aljöld. Országos érdek lett tehát a többtermelés előmozdítása és ezzel kapcsolatban terelődött mindnagyobb figye'em az alföldi öntözés, tehát egy irányított öntöző csatornarendszer megépítésére. Aztán az Alföldöntőzés tervkonstruálása közben kézbejutolt a régi tervköteg is és most már egyvonalban halad a kivitel felé az a Széchenyiakarás, hogy rendszeres öntözéssel ke'l biztosítani az Alfö'd termelőképességét, egyúttal hajózható viziutial összekötni a Duna—Tisza közét a nagy alföldi termelőközpontok mentén. Ennek a tervnek végrehajtása nemcsak a termelőképességet fogja felfokozni, de meg fogja változtatni az Alföld lényegi képét is. A kialakult konceptus szerint legalább egy főcsatorna épül a Duna—Tisza között, amely a csepe'i Dunaágak összefolyásánál indul el, érinti, vagy elérhetően megközelíti Ceglédet, Nagykőröst, Kecskemétet Cs Szegednél öm'ík majd a Tiszába. Ez a főcsatorna szükség szerint több mellékvonalra szakad, amik szintén hajózhatók lesznek és amelyekből aztán számos öntözőcsatorna irányul szerte az alföldi öntözés ellátására, természetesen ez a csatornarendszer olyan duzzasztókkal lesz ellátva, amely egyrészt minden vízállás ellenére is biztositja a hajóiás', má részt ál andő vizet reze vál az öntözés ellátására ls. A hálózatnak fővizadója a Duna lesz, dc magába kombinálja a Tisza vízellátását is egy Szolnok alól kiindított vizbiztositó vonal ai. Az Alföld mai helyzetének ismeretében nyilvánvaló, hogy korszakalkotó kihatású változást fog előidézni ennek a tervnek megépitése. Attól eltekintve, hogy az Alföld termelőereje megsok"szorosodik a rendszeres öntözés következtében és az időjárástól függetleníthető hollandtipusu tervgazdálkodás fejlődhetik ki, óriási lesz a kihatása a hajózási csatorna szerepének is. Az Alföld minden fontosabb területe közvetlenül bekapcsolódik a Duia és a Ti;za ha,ő á i forgalmába, de egyúttal tekapcsollódik a Duna-'.engerhajózás révén a vizi vllágforga'omba is. A főcsatornát ugyanis olyannak készülnek megépileni, hogy az képes legyen a Duna-tengeri nagyhajók elfogadására is, ami által ez fog következni,. hogy a Fekete tengernek Nagykörös, Kecskemét és Szeged is kikötővárosai lesznek, A közelke'etnek ilyenformán való elérhetése viszont számtalan kelet felé exportáló iparvűllalaloí decentralizálna a fővárosból elsősorban Szegedre, mint amely végső magyarországi kikötője lenne a keleti Duna-tengeri járatoknak. Ezenkívül bizo-i nyos, hogy számos olyan uj iparág is települne Szegedre, amely prominensen a közeikeletet kívánná cikkeível kiszolgálni. Viszont a Duna—Tisza főcsatorna lehetővé tenné a mezőgazdasági termeivényeknek az Alföldről közvetlenül olcsó vlziuton való elszállítását nyugat felé a Dunán. Mu'hatatlanná vá'ik ezek szerint a Tisza-hajózás gyökeres átépítése és átszervezése is. Az átépítés főszakasza természetesen a Szegedtől dél felé tartó hajózási fővonalnak a Dunáig való tök éle terítése, mert hiszen előreláthatóan a Duna-lwjózds teljes egészében erre az útra fog ráfeküdni. Ugyanis a Duna—Tisza csatorna közel kétszáz kilóméterrel fogja megrövidíteni a hajóu'at, ugy, hogy a hajózás ezután majd nem kerül le a Duna déli folyásával Mohács a'á, hanem Csepelnél rátér a Nagycsatornára, abból Szegednél áttorkolik a Tiszába és a Tisza tite'l torkolatán át folytatja ismét az útját kelet felé a Dunán. Elmaradhatatlan természetesen a Tisza középső szakaszának hajózási átrendezése és átszervezése is. Sűrített, rendszeres hajójáratokra lesz szükség elssőorban Szolnok és Szeged között, sőt szó van egyrészt arról, hogy Szeged külön nyári szórakoztató és közeljárő kishajókat kap, de megkísérlik különleges kiránduló idegenforgalmi gyorshajóknak — laposfenekü légcsavaros kishajóknak — a beállítását azzal a céllal, hogy Tokaj és Szeged, mint két magyar idegenforgalmi attrakció, legfeljebb egy nap alatt (egy nappal alatt) megközelíthető legyen a Tiszán. A nagyszabású csatornaépítési tervek már nagyrészt készen vannak, ugy, hogy hir szerint a munkálatok részbeni fedezetére • fel fogják használni a most publikált Darányi-féle belsőkölcsön egy részét. (r. o.)