Délmagyarország, 1938. március (14. évfolyam, 47-71. szám)

1938-03-12 / 57. szám

Szombat, 1958. március 12. DÉLMAGYARORSZÁG Dorozsmai nyilt levél a belügyminiszter úrhoz Nagyméltóságú m. kir. Belügyminiszter Ur! Kegyelmes Uram! A csongrádvármegyci Kiskundorozsma köz­ség képviselőtestülete 1936- év december havi rendes közgyűlésén a költségvetés tárgyalása alkalmával a községi vezető jegyző a 102 szá­zalékra emelkedett községi pótadó nagyságát azzal iparkodott védelmezni, hogy a kiskundo­rozsmai Községi Takarékpénztárnál, — mely a község egyik üzeme — 63.000 pengő veszte­ség érte a községet, illetve a községi takarék­pénztárt, amely veszteséget kénytelen a köz­ség pótadó utján behozni, azzal azonban hall­gatott a vezetöjegyző, hogy milyen módon tör­tént a károsodás s kik károsították ilyen nagy összeggel a Kiskundorozsmai Községi Taka­rékpénztárt. A községi vezetöjegyző bejelentését meg­döbbenve tanácstalanul hallgatták a képvise­lőtestületi közgyűlés tagjai s ennek hatása slatt alulírott községi képviselő azt az indít­ványt tettem: bogy küldessék ki egy 4 tagiról alló bizottság a képviselőtestület kebeléből, az­zal a megbízatással, hogy ez a bizottság vizs­gálja meg a Kiskundorozsmai Községi Taka­rékpénztár ügyvitelét és igy meggyőződve az ott történtekről, tegyen a bizottság a közgyű­lésnek jelentést eljárása eredményéről. Indítványomat a képviselőtestületi közgyű­lés egyhangúlag magáévá tette, a 4-tagu bi­zottságot a közgyűlés kiküldötte azzal az uta­sítással, hogy sürgősen kezdje meg a vizsgá­latot és észrevételeiről a legrövidebb időn belül tegyen a közgyűlésnek jelentést. A közgyűlési határozat alapján kiküldölt bizottság 12 oldalas jegyzőkönyvbe foglalva észrevételeit és vizsgálata eredményét mielőtt ezt a közgyűlésnek bemutatta volna, a községi vezetöjegyző vei ismertette meg pontról-ponl­ra, aki a bizottság álláspontját helyesnek ta­lálta és jóváhagyta azon kijelentéssel, hogy ő maga is kívánatosnak tartja, hogy cz a kinos helyzet végre tisztázódjék. Ami ezulán történt, annak egy része való­ban bámulatos. Mikor a 4-tagu bizottság jelentése 1937 már­cius havában a képviselőtestületi közgyűlés elé került tárgyalás céljából, ugyanaz a kép­viselőtestület, mely a négytagú bizottságot . a vizsgálat megejtésére kiküldötte, már nem volt kíváncsi a bizottság jelentésére, akkor már nem érdekelte a közgyűlést a 63.000 pen­gő sorsa, hanem egyszerűen napirendre tért az ügy felett. Ezek után a négy tagu bizottság egyenesen Kozma Miklós akkori belügyminiszter úr­hoz tette meg jelentését, aki sürgősen el is rendelte a vizsgálatot, de mire a miniszteri rendelet a vármegyéhez leért, Kozma belügy­miniszter ur állásáról lemondott. A vármegyétől 1937 május havában szám­szaki tisztviselő jelent meg s a kiskundorozs­mai járás főszolgabirájávai együtt lefolytatta a vizsgálatot, mely vizsgálatra a 4-tagu bi­zottság tagjai is meghívattak, de a vizsgálat befejezése alkalmával a felvett jegyzőkönyvet a 4 tagu bizottság tagjai nem illák alá, azon okból, mert a 4-tagu bizottság megállapítá­saival a felvett jegyzőkönyv összeegyeztethető nem Yolt­Azóta már egy év eltelt, de a vizsgálat ered­ményéről nem tudunk semmit s a képviselő­testületi közgyűlés tárgysorozatában sem sze­repelt azóta ennek az ügynek a tárgyalása, ugylátszik, hogy az ügy szünetel, pedig eré­lyes intézkedéssel a 63.000 pengő veszteségből 40—50 százalékot meg lehetne menteni.. Kegyelmes Uram! Kiskundorozsma község adófizető polgárai nevében mely tisztelettel kérem: méltóztassék n 4-tagu bizottság 12 oldalas jegyzökönyvét átvizsgálni és mindannyiunk megnyugtatására a lxdügy minisztériumból egy bank- és takarékpénztári szakmában és ke­zelésben tökéletesen jártas vizsgálóbiztost ki­küldeni, aki megállapítja majd a veszteség pontos végösszeget, tisztázza a felelősség kér­dését s ezen áldatlan ügyben a végleges dön­tést meghozza, mert nem. engedhető meg, hogy 63.000 pengős veszteség az adófizetők keservc­sen befizetett adópénzéből pótollassék s az ügy felett a hatóságok napirendre térjenek. Kérelmem megismétlése mellett vagyok mély tisztelettel Bcnkc Gedeon községi kép­viselőtestületi tag, kiskundorozsmai Ilorthy Miklós-u. 42. sz. alatti lakos. OLCSO TAVASZI HARISNYAARAINH Erősszálu kishibás 1.28 hibátlan 1.68 n Hajszálvékony kishibás 2.— „ kristálytiszta 2.90 Lamoel é§ H ampei e§ neqyi ceqne I.T i§za L. U. A minimális munkabér következménye a sütőiparban: olbocsájtjcík a sxaUm unJkásoUaí és tanoncokat* kifutókat alkalmasnak belyetiilk LA Délmagyarország munkatársától.) Pén­teken délben a sütőipari szakmunkások kül­döttsége kereste fel a városházán dr. Pálry József polgármestert. A küldöttség vezetője, dr. IVillányi László, a Nemzeti Munkaköz­pont főtitkára, előadta, hogv az iparügyi mi­niszter február 21-évcl életbeléptette a sütő­iparban a szegedi kamara területére megálla­pított legkisebb munkabéreket. A munkaadók a rendeletre egymásután bocsátottak el szak­munkás alkalmazottakat, heh/ettük tanonco­kat alkalmaztak és ezekkel végeztetnek most olyan műhelymunkákat, amilyent a rendelet értelmében csak képesített szakmunkások vé­gezhetnek. 120 szakmunkás volt Szegeden a sütőiparban alkalmazva és ebből elbbcsájtot­tak 42-őt. A küldöttség arra kérte a polgár­mestert, hogy ellenőriztesse a sütőiparosokat, hogy betartják -e a minimális munkabéreket, kötelezze őket a szakmunkások alkalmazá­sára, illetve arra, hogy a tanoncokat és ki­futókat csak olyan mértékben foglalkoztassák, amilyen mértékben azt a törvény megengedi. Egyébként nyolc sütőmester ellen már felje­lentést tettek a kihágási bíróságnál a mini­mális munkabérek benemtartása miatt. A polgármester kijelentette a küldöttség előtt, hogv az ellenőrzést már el is rendelte és ismételten fel fogja kérni dr. Katona Ist­ván tanácsnokot, az elsőfokú közigazgatási hatóság vezetőjét a legszigorúbb ellenőrzés íoganatositására. Véleménye szerint azonban a minimális munkabérek betartására nem le­het másképen kényszeríteni a munkaadókat, mint a kihágási feljelentésekkel. fcj AMLIIIÁ a március 14—19 ig tartandó JAnau üveg főzőedény megniVO főző bemutatójára dé'előtt 10—12. és délután 4—6-ig. EDÉNYCSARNOK A gáztűzhelyen megfőzött ételeket a közönség fogyasz'ja el Tisxa Lajos Körúti üxletében. Jöjjön a szerelei, fegyverezzen le és formáljon ái mindenl... Glattfelder Gyula megyéspüspök második konferencia-beszéde (.1 Délmagyarország munkatársától.) Pén­teken este hat órakor tartotta meg második konferencia-beszédét dr, Glattfelder Gyula csanádi püspök a jezsuiták Gyöngy-uccai templomában, amelyet ezúttal is zsúfolásig megtöltött a közönség. A megjelentek sorá­ban ott láttuk vitéz dr. Imecs György fő­ispánt, dr. Pálfy József polgármestert, dr. Konc:ivalrl Endre tá.blaclnököt, dr. Tarajossy Béla ügyészségi elnököt, dr. Buóez Béla fő­kapitány-helyettest. és még másokat. A fő­pásztor beszéde elején a-csodával, a csoda lé­nyegével foglalkozott, majd a csoda hatását a hitéletre, magyarázta A csodával — mondot­ta a főpásztor —a mindenhatóság jelentkezik az elet. színpadán, ezzel kapcsolatban a vé­ges embernek mindössze egyetlen szava, lehet: hiszek. Mert az embernek rá kell döbbennie arra, hogv a végtelenség hatalma rendelkezik és parancsol fölötte . . . S mégis, az értelem legyőzését célzó csodák sokszor nem érnek célt és ba már a profán ember nem képes ellent­mondani. behunyja szemét, homokba dugja fe­jét és tagad, • _ • "4 A püspök ezután kemény szavakkal birSlta-1 a szellemeskedő gőgöt, a gőg 67|vát, amely a modern átlagember szava, azé a modern átlag­emberé, aki azt hiszi, hogv mindent le tud mérni, vagy méterrel, vagy kilóval és ahol megáll az esze, ott nem hisz többé. Ez a men­talitás uralkodott a XIX. században, de már megkezdődött a korábbi században is, amikor a* embor önhitt és magabizó volt. A XIX. század a hitetlenség és komolyság százada volt és a bit nagy problémái elől egyszerűen elzárkózott. Ekkor született meg a profán­ember egyetlen követelménye, a kenyér. — Mi manapság szerencsétlen, apokalip­tikus korban élünk — emelte fel szavát a fő­pásztor —, fcnekcstől fordul fel minden, felül­re törekszik az, ami eddig joggal alul volt, és szellemi szuperiaritás birtokosai, a kultura, xt civilizáció kerül alulra. Ezek a jelenségek' mind a hitetlenség következményei. Ezt a mostani kort Krisztus előre látta és ezért művelte legnagyobb csodáját, a szeretet ceo-

Next

/
Thumbnails
Contents