Délmagyarország, 1938. március (14. évfolyam, 47-71. szám)

1938-03-11 / 56. szám

— Péntek, 1938, március Tt DÉKMAGY A POP SZXG Ingyen-slrandfürdő Újszegeden (A Délmagyarország munkatársától.)' 'A város népjóléti ügyosztályának egyik legszebb és leghasznosabb alkotása kétségtelenül a gyermekstrandfürdő, amelynek terve a mult évben valósult meg. Ez a szociális intézmény sokszáz szegedi iszegónysorsu gyermek szá­mára biztosította a nyári napfényt, a meleg homokot, a Tisza friss vizét és hozzá tápláló ebédeket és uzsonnákat. A modern intéz­mény csupán tizenkétezer pengőjébe került a városnak, amely a szükséges épitési munkála­tokat a mult évi szükségmunkák keretében végeztette el. A( népjóléti ügyosztály a gyermekstrand felépítésével nem tekinti kiaknázottnak a nagyszerű lehetőségeket, amelyeket a Tisza­part nyújt" a népjóléti gondoskodás számára. Már a mult évben tervbevették a szegény­sorsu felnőttek strandfürdőjének megépítését. A háború előtt, amikor a népjóléti gondos­kodásra olyan aránvban nem volt szükség, mint most, a város fenntartott egy tiszai für­dőházat. az úgynevezett .,ingyen-fürdőt", omely ellenszolgáltatás nélkül állt a szegé­nyek rendelkezésére. Ezt az intézményt a háború után megszüntették és bár akkor szó volt róla, hogv a város ujat épit helyette, erre mind a mai napig nem került sor. Á sze­gény emberek igv nem jutottak felügyelet alatt álló fürdőhöz, kénytelenek voltak al­kalmas partrészt keresni és ezt az úgyneve­zett Sárgá-nÁl meg is találták, ahol azonban igen sok szerencsétlenség történt az elmúlt évek alatt. Ezen a lehetetlen állapoton kiván most a népjóléti ügyosztály segíteni, amikor elhatározta, hogy az idei szükségmunkák ke­retében elkészítteti a felnőttek in gyen-strand­ját. A strand helyét már ki is jelölték, még pedig a gyermekstrand mellett. A két intéz­mény közös vezetés alatt fog működni. A fel­nőttek strandjához kabinokat, vetkőzőhelyi­ségeket építenek. De hogy mikor kerül sor a munkálatok megkezdésére, az egyelőre bizony­talan, mert a szükséges tízezer pengőre még nincs meg a fedezet, bár ezt a munkát is fel­vették az idei legsürgősebb szükségmunkák! közé. Váratlanul szabadságra ment fclföldíj Hóról!! csanádpaloíai löszolgabirö Vizsgálatot indítottak a képesítése körüli híresztelések ügyében (A Délmagyarország makói tudósítóidtól.) Csanádmegve közvéleménvét hetek óta a. vár­megyei tisztikar egvik tagiával kapcsolatosan a legnagyobb megütközést keltő hirek foglal­koztatják. A hirek hivatalos helyről ugyan nem nyertek megerősítést, azonban a várme­gyei tisztikarban a mai nappal bekövetkezett változások^ megerősíteni látszanak, az illeté­kesek részéről nyilvánosságra nem hozott hí­resztelések valóságát. Csütörtökön váratlanul háromheti szabad­ságra távozott a nacmlaki főszolgabírói ki­rendeltség vezetőie. Felföldi/ Károly tb. fő­szolgabíró. akipek helyére Szappdnyos Miklós aljegyző, főispáni titkár nyert behelvettesi­tóst. A főispáni titkári teendők ellátásával ugyanekkor Győrfy Ferenc aljegyzőt bizták meg. mig az ő helyére. "Ring Béla alispán mel­lé titkárul dr Kiss Károlv szolgabírót távira­tilag rendelték vissza Budapestről a közigaz­gatási tanfolyamról. Ezeket a váratlan szolgálati beoszlásvál­Tozásokat Felföldy Károly tb. főszolgabíró hirtelen szabadságolása tette szükségessé, az ő szabadságolásának indoka pedig — az el­terjedt hírek szerint az a felfedezés, hogv a megválasztott szolgabíró _ és fő­szolgabírói kirendeltségvezetö Prm rendelkezik « törvényben megkívánt képesítéssel. A vármegyeházán és azokban a körökben', amelyek Felföldv Károlv tb. főszolgabiróval közelebbi kapcsolatban állanak, ugv tudták, hogv a közgazdasáai egyetem közigazgatási fakultásának okiereiével rendelkezik, amely az 1929. évi XXX. tc. életbelépése előtt dok­torátus nélkül is kénesitett a közioazanfási pályára. Minthogy Felföldy- Károly 1927-ben került Csanád megye szolgálatába, nála _ a "doktorátus nélküli oklevél is teljesjogu képe­sítést jelentett. ; _ A vármegvebázán s a megyei élettel szoro­sabb kapcsolatban álló körökben nár héttel ezelőtt indultak meg a szóbeszédek arról, bogv Felföldy Károlv nem nyert oklevelet a. közgazdasági egyetemen- Ezzel egyidejűleg az is kiderült, hogv Felföldv Károlv a keleti ke­reskedelmi akadémián szerzett 1921-ben vég­bizonyítványt. 1925-ben pedig a müeayete­men akkor működött közigazgatási tanfolya­mot végezte el. 'A két oklevél közül azonban egyik sem ad közigazgatási pályára képe­sítést. Most a közvélemény Makón és a vármegyé­ben érthetetlenül keresi, hogyan lehetett Fel­földy Károly kellő képesités hiányában csa­nádmegyei közigazgatási tisztviselő? A köz­igazgatási pályára lépés előtt Hódmezővásár­helyen banküzlettel foglalkozott Felföldy Károlyt 1927 januárjában vitéz Purgéy Emil, Csanádmegve akkori főispánja nevezte ki tiszteletbeli szolgabiróvá a mezőkovácsházai járásba. Tényleges szolgabiróvá 1929 január­jában választották meg. Akkor már csanád­megyei vármegyei tisztviselő volt és mint ál­lásban lévő tisztviselőnek pályázati kérel­méhez nem kellett képesítést igazoló okmá­nyokat csatolni. A második kérdés a ki nos üggyel kapcsola­Cz elszakított magyarság helyzete Dr. Dezső Gyula előadása az egyetemen — „A nemzeti hovatartozás kérdését kizárólag a belső meggyőződés és annak külső be­vallása döntheti el, ezt semmiféle mester­séges eljárás nem pótolhatja" (A Délniagyarország munkatársától.) Az Egye­tembarátok Egyesülete rendezésében csütörtökön délután az egyetem aulájában dr. Dezső Gyula egyetemi c. rk. tanár, kecskeméti jogakadémiai tanár nagy érdeklődéssel kisért előadást tartott „Az elszakított magyarság jogi cs kulturális hely­zete" cimmel. Dr. Buza László egyetemi tanár megnyitója után dr. Dezső Gyula azzal kezdte, az utódállamok területén élő elszakított magyar­ságnak igazi tragédiája abban van, hogy kultu­rája messze magasan áll a beolvasztó országok kultúrája fölött. Ez egyrészt lehetetlenné teszi a beolvasztást, másrészt éppen ezért az örökös ret­tegés és féltékenység érzetét kelti az utódállamok alacsonyabb sziivonalu Dkosságában, amit azok esak erőszakkal és elnyomással képesek ellensú­lyozni. A nemzrtiségi hovatartozás kérdését kizáró­lag a belsó meggyőződés és annak külső bevallása döntheti cl — folytatta az előadó —, ezt semmi­téle mesterséges eljárás, amilyen a névelemzés, felekezet, leszármazás és más ehhez hasonló nem pótolhatja. A nemzeti kisebbségek jogi, politikai, vallási szabadságát a páriskörnyéki kisebbségi szerződések védik. A baj nem abban rejlik, mint­ha ez a védelem uem volna kielégítő, hanem ab­\ n m A lepedékek alatt dolgoz­nak a káros bacillusok és savak, amelyek szétron­csöliák o fogzománcot és a gyógyíthatatlan cariest idózik«elő. Mindennapos fogápolás a bevált ODOL­fogpéppel megvédi fogait." tosan, hogy az 1929-től 1934-ig az eleki ezol­gabiróságon, azután három évig Fáy István, jelenleg debreceni főispán titkáraként Makón^ végül a mult év novembere óta a mai napig Csanádpalotán mint önálló főszolgabírói ki­rendeltségvezető működött tisztviselőnek mennyi olyan ténykedése van, amely tulajdon­képen semmisnek tekinthető. A törvényhatósági bizottság tagjaj köré­ben izgalommal tárgyalják az ügyet és vár­ható fejleményeit. Hir szerint kísérletet akar­nak tenni a kinos eset valaminő elintézésé­re. Azzal is alátámasztani vélik egyesek ezt a következtetést, hogy a vármegye politikai életében, mint főispáni titkár különös érde­meket szerzett Felföldy Károly és politikai szempontból is menteni akarják. A Délmagyarország makói munkatársa előtt ezügyben ma Ring Béla alispán a kö­vetkezőket mondotta: — .Felföldy Károly szolgabírónak három­heti szabadságot engedélyeztem. A személyé­vel kapcsolatos híresztelésekről tudomásom van s azok alapján a hivatalos vizsgálat megindult. Amig a vizsgálatnak konkrét ered­ményei nincsenek, az ügyben nyilatkozatot nem tehetek. ban, hogy az utódállamok semmibe sem veszik aa általuk aláirt kisebbségi szerződések határozmá­nyait, annak ellenére, hogy azok reájuk nézve fel­tétlenül kötelező alaptörvények. Jóllehet, ugy a magyar testületek, mint egyes egyének szabadon fordulhatnak panaszaikkal a Nemzetek Szövetsé­géhez, arra még alig volt példa, hogy a panaszok­konkrét eredményre vezettek volna. Ismertette az úgynevezett optánskérdés törté­nelmi fejlődését és annak egy generális egyessé.? utján történt rendezését. Ezután arról szólt, hogy a legújabb helyzcl Csehszlovákia és Jugoszlávia területén alig észre­vehető javulást mutat, mig Romániában a magyar kisebbségjogi, politikai és gazdasági helyzete meg ma is fokozatosan rosszabbodik. — A kultura három területe: nz egyház, az is­kola cs az irodalom. Mindhárom téren könyörtele­nül folyt az üldözés — folytatta. Különösen Ro­mániában volt súlyos a helyzet; ezt a Vatikán a katolikusok és a görögkatolikusok részérc kon­kordátummal próbálta rendezni. A továbbiakban az utódállamok magyar Irodaik máról beszélt. A megszállott részek irodalmának r.em hogy ártolt volna az elnyomatás — mondotta —, hinem — rengéteg szenvedés és üldözés között — elmélyítette és kifejlesztette. Az irodalom de­centralizálódoR és a megszállolt területeken ön­álló. külön jellegű, színmagyar, Írógárda alakult ki. Ebben a tekintetben Erdély a legjelentősebb. Ujabban ezen a terrénumon is enyhülés mutatko­zik; a magyar irók darabjait fordítják, könyveiket olvassák. Időnkint fellángol még a gyűlölet, azon­ban szellemi téren az utódállamoknak fenntartás nélkül el kell ismerniük n magyar lélek és a ma­gyar tehetség vitathatatlan felsöbbségct. A közönség melegen megtapsolta az előadót, akinek dr. Buza László egyetemi tanár mondott köszönetet érdekes előadásáért.

Next

/
Thumbnails
Contents