Délmagyarország, 1938. február (14. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-10 / 31. szám

Csütörtök, 1938. február 10. DÉLMAfiyAPODSZÁG A kcreshcdeltiii minlszlcr tóváhaagfa az Iparkamara o| elnökségének megválasztását (A Délmagyarország munkatársától.) A" sze­gedi és kereskedelmi kamara, — mint ismere­Rainer Ferenc Grosz Marcell I tcs — négy héttel ezelőtt választotta meg uj elnökségét. A választás eredményeképen az : elnöki tisztséget Rainer' Ferenc nyerte el, kereskedelmi alelnökké Grosz Marcellt, ipari alelnökké Pongrácz Albertet választoltak. ' Az uj tisztikar névsorát a kamara felterjesz­tette a kereskedelemügyi miniszterhez jóváha­gyás végett. Bornemisza Géza kereskedelem és ipar­ügyi miniszter most értesítette a város ható­sagát, hogy a kamarai választásokat jóváhagy­1 ja, az uj tisztikart tisztségében megerősíti. ' A kamara most rövidesen megtartja első tel­j jes ülését, amelyen az uj tisztikar formálisan 1 is átveszi a kamara vezetését. MARIKA « Csütörtök Beívárosi Hz alsóvárosi egyházközség tiltakozik a köztemető megvalósitása ellen Ele® harcot fe'ent be a terv ellen és ragaszkodik a külön alsóvárosi ieiekezeü temetőhöz — „A külvárosok egészségügyének megoldása sokkal tontosabb, mint a köztemető megvalósitása" (A Délmagyarország munkatársától.) Ho«z­szu évek óta foglalkozik a város hatósága a köztemető és a kötelező ravatalozás kérdésé­nek a megoldásával. Már számos tervezet ké­szült és sokszor ugy volt, hogy sikerül a föl­merülő ellentétek elsimításával a kérdést meg­oldani, az utolsó pillanatban mégis felborult a megállapodás J cs kezdődött az egész élőiről. (Nemrégen uj tervezet készült a városházán a köztemető felállítására és ezt a tervezetet, amelyben a város hatósága igyekezett kielé­gíteni az összes kívánságokat, eljuttatták az érdekelt egyházközségekhez. Az alsóvárosi egy­házközség elnöksége most küldte el a polgár­mesternek a tervezetre vonatkozó észrevételeit. Az egyházközség a polgármesterhez intézett beadványában mindenekelőtt éles tiltakozását jelenti be a köz­temető tervének megvalósitása el­len. Hivatkozik arra, hogy a korábban készített két tervezet is a legnagyobb aggodalmakat keltette Alsóvároson, ma'd szakaszonkint közli észre­vételeit a tervezetre. Az alsóvárosi egyházközség elsősorban azt vitat ja, hogy a törvény kötelezi-e a város ható­ságát a köztemető felál­lítására. Az egyházköz­ség szerint az olyan köz­ségekben, ahol elegendő felekezeti temető van és ezek a temetők ke'Iőké­pen biztosit 'ák a teme­tés szabadságát, a köztemető felállí­tása nem kötelező. Szeged pedig ezek közé a községek közé tartozik, így itt nincs szükség a köztemetőre. Az egyházközségek megítélése szerint ellenkezik a törvény szelle­mével a tervezetnek az a rendelkezése is, amely szerint felekezeti temető csak a körtöltésen be­lül lenne létesíthető. Az egyházközség kéri, bogy abban az esetben, ha a város inegvalósit­P. Schnéider Vencel alsóvárosi pléhános. Be városi Mosl Ma is A falut rossza Korzó Mosl Csütörtökön Három kis ördög. DSANA DURBIN nagy­szerű filmje és az Elátkozott farm. Buok Johnes ja mégis a köztemető tervét, ne akadályozza | meg, hogy azok a felekezetek, amelyek temetői­, ket kellőképen felszerelik, azokat továbbra is fenntarthassák. A beadvány hivatkozik arra, hogy az utóbbi időben többszáz uj sír­emlék készült az alsóvárosi teme­tőben. Az alsóvárosi polgárok óriási anyagi áldoza­tot hoztak, hogy elhunyt hozzátartozóik kegye­letes érzésüknek megfelelő sírhelyen nyugod­janak. Ha a köztemető felállítása esetén a vá­ros hatósága arra kényszerítené a hátrama­radottakat, hogy hozzátartozóik sírját áthe­lyezzék az uj temetőbe, súlyos és indokolatlan terhet hárítana rájuk, mert a sir átépítése és az exhumálás, temetés költségbe kerülne. Az alsóvárosi temetőben 1300-nál több olyan 4—6 személves sírbolt van, amelynek bérlete 1960. után jár le. Ezeknek a családoknak a kártala­nítása óriási összegbe kerülne. Sérelmezi az egyházközség, hogy a tervezet minden egyes sírbolt; vagv kriptanyitásnál, még az odatemetkezés esetében is, kötelezővé teszi a főorvosi és a ha­tósági engedély megszerzését. Sérelmezi azt is, hogy a tervezet szerint a földalatti sírboltokba kettős koporsó haszná­latát irja elő a tervezet. Kifogásolja az egyház­község. hogy a tervezet szerint csak a közte­mető halottasházából lehetne temetkezni. Az alsóvárosi egyházközség a polgármester­hez intézett beadvány befejező részében töb­bek között ezeket irja: — A mai felekezeti temetők igazgatását önzet­len emberek, legtöbbször díjtalanul végzik. Ez tet­te lehetővé azt, hogy a közönség megterhelése a lehető legkisebb. Igy temetőnkben az elmúlt év folyamán eltemetett halottak átjagos temetési di- , ja, (sírhely, sirásás, ravatalozás! dij) 19 pengő 50 fillér volt! Kérdjük azt: ha a törvényhatóság nem tekinti a szerzett jogok épségét, a kegyelet szent­ségét és minden áron megvalósítja a tervezetet, biztosítani fudja azt hogy nem lesz nagyobb az átlagos temetkezési költség ennél az összegnél?... ! — Szüksége van-e a városnak közegészségügyi szempontból köztemetőre? A mi válaszunk rövid: i Nindst Nincs, mert a halálraítélt külvárosi temo. tők, fennállásuk 150-200 éve alatt nem ártottak annyit közegészségügyileg a város közönségének — mint a külvárosok porfészke, nyitott, bűzös s/.ennycsatornái egyetlen nap alatt. A külvárosi temetők miatt még nem fizetett a város kártérí­tést és ncm fizet járadékot egy fillért sem, — (le a külvárosok nyitott, bűzös szennycsatornáiba, mint a közelmúltban megtörtént, nem egy ember lelte már halálát és a város fizeti — az adózó polgárok filléreiből — a kártérítést és Járadékot. A külvárosok egészségügyének megol­dása ezerszer fontosabb, mint a közte­mető megvalósitása. Ezután a következő javaslatot jelenti be az egyházközség: 1. A köztemető és központi ravatalozó terve egyszersmindenkorra vétessék le a napirendről! 2. Az eddigi felekezeti temetők szolgáljanak további temetkezési helyűi, azonban köteleztesse­nek arra, hogy záros határidőn belül, megfelelő ravatalozót építsenek. 3. Rendeltessék el a kőtelező temetői ravatalo­zás. Végül bejelentik, hogy az eirybá/község képvi­selőtestülete egvhanirnlag foglalt állást a tervezet ellen! Egyben elhatározta, hoev temetőiének fenn­tartásához raeaszkodik. annak megszüntetése ottan a legélesebben harcolni, küzdeni fo? és minden körülmény között egv külön alsóvárosi felekezeti temetőt tart fenn — türvenyadta joiránái foa^-a. A beadványt vitéz Varga Antal világi elnök, P. Schneider Vencel plébános, egyházi elnök és Kőhalmi Imre iesvző irta alá n somogyitelepi akácfák (A Délmagyarorszdg munka társat ló.) A somo­gyite'epi háztulajdonosok körében nagy elkese­redettséggel tárgyalják az uccákat szegélyező, fák ügyét. Ezeket a fákat a háztulajdonosok ültették annakidején az uccák szegé'yén végig. A mult esz­tendőben, de az idén is a városi kertészet emberei nyesik a fákat, a ga'lyakat pedig elviszik, holott a somogype'epi háztu'ajdonosok szerint a Ja gnly­lyaihoz egyedül nekik lenne joguk, mert a fákat ők telepi,ették, locsolták, karózták, ami mind költségbe került. Már most az történik, hogy a kertészet emberei ezeket a fákat a tavaszi gally­talanitás során szintén megnyerik és a gallyakat elszállítják. Megtörtént, hogy egyik-másik háztulaj­donos a ga'lyak megmentése végett maga nyeste meg a háza eőtti fákat és a gallyakat bevitte az udvarára. A kertészet emberei azonban még ai1 udvarról is elvitték a gallyakat, mondván, hogy­ahhoz a hdzltfajdonosnak semmi kO:e. Megesett cu is, hogy némelyik háztulajdonos megdühösödve kivágta a fáit, mire megbüntették. Jelenleg is vaa ilyen eljárás folyamatban. Beszéltünk somogyitelepi háztulajdonosokkal, akik 8 következőket mondották: — Mi ültettük a fákat, azok tehát .a mieink. Mégis e've-zik a gallyakat, pedig arra magunknak is szükségünk van. A Somogyl-te'epen nem lak­nak Krözusok, a kisembereknek pedig a gally ér­tékes tüzelőszero volt. Ncm tudjuk megérten i, hogy a ml fánk gallya miért nem lehet a miénk. Ha a város telepítette volna a fákat, senkinek sem lehetne kifogása ez ellen az eljárás ellen, de igy sérelmet látunk a dologban és nem nyug­szunk addig, ameddig ezt a sére'münket nem or­voso'ják. Ha a városnak szüksége van a gallyra, ám ültessen maga fákat és annak gallyát nyugod­tan összegyűjtheti, de ezekhez a fákhoz csakis nekünk van fogunk. A somogyite epi háztulajdonosok lépéoeket ké­szü'nek tenni a gally-ügyben és elkeseredetten tár­gyalják a lehetőségeket. OJcs > és J6 szálloda Pesten a METROPOLE, R&köCtl'Uloö 153 kényelmes szoba 4 néniétől, te'jes penzióval 9 pengőtől. — Az étteremben szegedi Farkas Jóska muzsikéi, a télikertben déiutén és este a Virány-jazz játszik a tánc­hoz. Haiirassa meg mindkét zene­kart rádión. Ad on barátainak ta­lálkozó3, hívja me? őket vacsorára a MÉTftOPOLE-ba!

Next

/
Thumbnails
Contents