Délmagyarország, 1938. február (14. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-08 / 29. szám

Kedd, 1938. február 8. DÉLMAGYARORSZÁG 5 Szenedre szökött a sikkasztó debreceni hajdú; a lopott pénzt elhelyezte és tovább szökött (A Délmagyarország munkatársától.) 'A debreceni városházán a mult héten nagvszaba$u sikkasztást követett el az egyik városi hajdú, Bárkányi Sándor. Az Ínségesek pénzéből közel ötezer pengőt átadtak neki azzal a rendeltetéssel, hogy azt a főpostán fizesse be. Bárkányi a pénzt átvette, el is ment a postára, do mindössze 400 pengőt adott fel, w többit pedig elsikkasztotta, majd eltűnt Debrecenből. A sikkasztás 3-án történt és természetesen nagy konstcrnációt keltett Debrecenben. A megindult nyomozás során kiderítették, hogy a hajdú alighanem elkeseredettségében, a rríro.5 iránti bosszúból követte el tettét, mert állásában, minden bizakodása ellenerő nem véglegesítették. Ezenkívül Bárkányit nagy nőbarátnak ismerték, aki minden pénzét nőkro költötte és igy valószínű, hogv ez a motívum is szerepet játszott cselekménye elkövetésekor. A debreceni rendőrség meggyőződött arról, hogy Bárkányi megszökött a városból, országos körözést indítottak ellene, elsősorbon Szegedet értesítették, mert az volt a feltevés, hogy Szegedre szökött. A megtévedt ember szülei Szeged környékén laknak. Bárkányi ószentiváni születésik Ez a gyanú alaposnak bizonyult, amennyiben a szegedi rendőrség rövid nyomozás után megállapította, hogy a sikkasztó hajdú Szegedre szökött a pénzzel. Megállapították azt is, hogy Szegedről kiment a tanyák közé, ahol rokonait látogatta meg, majd a sikkasztott pénzt igyekezett elhelyezni. A detektívek Bárkányi fényképével sorra járták a szegcdi bankokat ós sikerült megállapítani, hogy Bárkányi az elsikkasztott összeg égy jelentékeny része szegeni pénzintézeteknél helyezte el. Három helyen ismerték fel Bárkányit a felmutatott arcképben. Mind a három helyen álnéven jelentkezett és álnéven helyezett cl különböző összegeket, összesen 3500 pengőt. A többi pénzt nem tetto bankba, hanem minden valószínűség szerint magánál tartotta, hogy további szökését fedezze- A nyomozás adatai szerint ugyanis a sikkasztó hajdú nem sokáig időzött Szegedon, csupán addig, amig rokonságát meglátogatta és a pénzeket elhelyezte, majd tovább szökött és igy már nem tartózkodik a városban. A detektívek a bankokban talált 3500 pengőt lefoglalták és az eredményről értesítették a debreceni rendőrséget. Bárkányit, ha ugyan tényleg tovább szökött, most Pestkörnyékén keresik, ahol szintén rokonai vannak. A sikkasztó hajdú 34 esztendős, középmagas termetű, markáns, fekete férfi, civilruhát és télikabátot visel, amit közvetlen szökése előtt vásárolt egyik debreceni ószercsnél. i H Ueviehben dolgozó inségmunkások 8 órai munkaideje (4 Délmagyarország munkatársától.) Hétfőn reggel ötven 8zük6Ógmunkást osztottak be a városi kertészethez, amely a közkertekben elvégzendő munkálatokhoz kívánta igénybevonni őket. A munkások hót óra olőtt jelentkeztek a Stefánián lévő kertészbódénál a Hatósági Munkaközvetítő Hivatal által kiállított munkalapjukkal. Itt közölték velük, hogy a munkaidő reggel hét órakor kezdődik, délben egv órai ebédszünetet kapnak, _ négv órakor pedig abbahagyhatják a munkát. A szükségniunkások elégedetlenkedve hallgatták a rendelkezést, Kijelentették, hogy ipiután másutt a szükségmunkások egyfolytában dolgozhatják le a nani nyolcórás munkaidőt, ők is megszakítás nélkül kívánják ledolgozni, mert egyórai ebédszünetet, is a szabadban lennének kénytelenek eltölteni, az pihenést nem jelentene számukra, viszont egy óraval később szabadulhatnának a munkából. A kertészet megbízottja kijelentette, h'ogv * nem változtthatja meg a munkarendszert, mire az ötven szükségmunkás a hatósági munkaközvetítő hivatal (Mars-téri épületébe vonult és ott Lung Mihály hivatalfőnöknél tárta tel panaszát, Lung Mihály közölte a munkásokkal, hogy egyelőre nem változtathat a munkarenden, ha azt méltánytalannak tartják a munkások, akkor adják be munkalapjukat és várják meg, amig a munkaközvetítő hivatal olyan munkára oszthatja őket, ahol egyfolytában dolgozhatják le a nyolc• órai munkaidőt. A munkásoknak kétségtelenül igazuk van. egyórai ehédmegszakitás számukra a munkaidő egy órával való meghosszabbítását jelenti. mert ha nem is dolgoznak ezalatt az eg.v óra alatt, ezt az órát a szabadban kell cltölteniük és egy órával később mehetnek haza. Szinto érthetetlennek látszik, hogy miért ragaszkodik a kertészet ahhoz a rendszerhez, amely nem felel meg a munkások kívánságának, do amely a munkateljesítmény szempontjából is helytelen. Hiszen tapasztalati adatok bizonyítják, hogy a megszakitásnélküli munkaidő alatt nagyobb a munkateljesítmény, mint akkor, ha a munkások két részletben dolgozzák le a nyolc órát. Érdeklődtünk az ügyben Lung Mihálynál, aki elmondotta, hogy az ebédszünettel megszakított munkaidőt a kertészetben a (népkonyhán étkező szükségmunkások érdekében vezették be- A népkonyhán ugyanis csak meghatározott, időpontig adják ki az ebéd.adagokat, aki elkésve érkezik, az nem kap ebédet. Számos olyan szüskégmunkás van, aki maga jelentkezik az ebédadagjáért, mert senki jo sincs, aki elvinne neki az ebédet. Az ebédidőt azért kapják, hogy idejében jelentkezhessenek az ebédért. Kijelentette Lung Mihály azt is, hogy honorálni kívánja a szükségmunkások kívánságát, ezért olyan munkásokat, válogat ki a kertészet számára, akik a népkonyhán étkeznek ós igy szükségük van a déli ebédszünetre, á többieket pedig olyan munkához osztja be, ahol egyfolytában ledolgozhatják a nyolc órát. Mivel ebben a pillanatban a kérdést igy nem lehet megoldani technikai okok miatt, a munkásoknak várakozniuk kell, amig ledolgozhatják munkaidejüket, de — hangsúlyozta Lung — ebben a hónapban feltétlenül sor kerül rá. Kijelentette még a hatésági munkaközvetítő hivatal főnöke, hogy a munkások fellépésének nem volt követelés jeHcgc, mindent elkövet, hogy jogos kivánságuKat teljesíthesse. / Minden magyar tud németül A német lektorátus másodfélévi nyelvtanfolyamai most kezdődnek. Résztvehetnek bármely fokozatot elért egyének. Jelentkezés és beiratás: Naponként dé'.elött 8— 1 és délután 3—7 óráig a Tanárképző Főiskola portásánál. Beiratdsi dij: 1 pengő. Tanfolyamdíj: Négy hónapra 5 pengő. , Igazgatóság: Harst Grimm, főiskolai német lektor, a müncheni Német Akadémia loktora. 20 ezer Hercegovinacigaretta kalandos utia (A Délmagyarország niunkatársától.) A mult év november 9-én vakmorő lopás történt a Tisza-pályaudvaron, ahol egy cigarettával telt vagont törtek fel és abból húszezer darab Hercegovinát vittek el a tottesek. A vagont a Dohányjövcdók irányította Szegedre és amig a vagon az állomáson vesztegelt, fiatalembereknek őszükbe jutott, hogy meg kellenp dézsmálni. A rendőrség csakhamar elfogta a tetteseket Engi Mihály és Bárányi József szegedi napszámosok személyében, akkor kiderült az ie, hogy a húszezer Hercegovina milyen kalandokon ment keresztül. A tolvajok az értékes zsákmápnyal a vároa felé tartottak, amikor találkoztak ogy barátjukkal, Farkas Istvánnal, aki azt az ajánlatot tette, hogy a zsákmányt az ő telkén, a Nyil-ucea 19. szám alatt rejtsék el. Engiék cl is viték a jelzett helyre a cigarettákat, de nemsokára azt kellett tapasztalniok, hogy a cigaretták veszedelmesen fogynak, meg pedig Farkas jóvoltából. Elvitték' a zsákmányt, amely időközben tízezer darabra olvadt \e. Ezt most már egy summában szerették volna értékesíteni és evégből elvitték Nagygyörgy István nevü ismerősükhöz, aki hajlandónak mutatkozott azt megvenni. Hosszas alkudozás után Nagvgyörgv dobozonkint 20 fillért akart adni a 60 flJéres tényleges érték helyett, amikor azonban fizetésre került, a sor, a vételárnak csak negyedrészét akarta kifizetni. Emiatt az üzlet meghiusult és a tolvajok továb cipelték az „árut", most már azon-, ban csak hétezer darab Hercegovinájuk volt, mert időközben Nagygyörgyhoz is ragadt valami belőle-.. A társaságot hétfőn vonta felelősségre a szegedi törvényszók Rács-ianácsa. Engi Mihályt kétesztendei fegyházra. Baranyait nyolchónam börtönre. Nagygyörgy Istvánt hét hónapi börtönre. Farkast pedig háromhónapi fogházra Ítélte a törvényszék. Engi arkas és Nagygyörgy az Ítélet ellen fellebbezést jelentett be. Dr. Turóezy Mihály ny. városi tiszli'öügyész a maga és felesége, valamint unokahugai és az összes rokonság nevében fájdalommal jelenti, hogy fivéro Turdozv János magánzó 1938 február 7-én 82 éves korgban hosszú szenvedés után elhunyt Temetése február 9-én d. u. 3 órakor lesz a belvárosi róm. kath. temető kupolacsarnokából; engesztelő szentmise áldozat pedig ugyanaznap d- e- 10 órakor a fogadalmi templomban. Február 9-én délután fél 3 órakor külön villamos indul a Dugonics-térről. Minden külön értcsilés nélkül. Béke legyen porai lelett. Szeged, 1938 február 7-én.