Délmagyarország, 1938. február (14. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-05 / 27. szám

Szombat, Í938. február 5. DÉL/MAGYARORSZÁG Sok százmilliót érd kulfurkincset kapunk vissza Rusztriáiói a volt osztrák-magvar közös javak felosztásával Rövidesen meghozza döntéséi az a nemzetközi fogászbizoiíság, amelyei a Népszöveiség küldöíí ki — A történelmi emlékekre és kuuurjavakra bejelentéit cseh, román és szerb igényekel eiulasilollák Budapest, február 4. A páriskörnyéki békeszerződések ratifikálása után megkezdett likvidációs munkálatok első meglepő zűrzavarát a volt monarchia közős történelmi és kulturkincscinck felosztása okozta. A népszövetségi likvidációs bizottság kénytelen volt defacto cs de jure elismerni, bogy ezek a több százmilliót kitevő hatalmas arany-, ezüst- és drágakőértékek, valamint a még ezeknél is többet jelentő okmány- és bibliofilkincsek és egyéb kulturtárgyak nem osztható fel a monarchia utódállamai között, mert hiszen a kincseket gyűjtő jogiegyedek csak Magyarország és Ausztria voltak. Az első döntés ellen a három környező utódállam: Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia kifogással éltek, ugy, hogy az első népszövetségi felszámolóbizottság kénytelen volt hamarosan konstatálni a felosztás kérdésének rendkivül bonyolult voltát és előterjesztésben megkeresni a Népszövetséget aziránt, hogy a likvidációt végző politikai bizottság mellé rendeljen ki jogi és különféle szakképzettségű művészettörténeti albizottságokat. Az albizottságok megalakulása után pedig külön eljárás indult meg aziránt, hogy ismerjék el a likvidációs érdekelt államok ezeknek a bizottságoknak illetékességét és döntésük megfellebbezbetellenségét. A vita — a kérdés nagy horderejének okából évekig tartott, de végül is teljes jog. és hatáskört kapott a bizottság és megkezdte az érdemi munkát. Az összes albizottságok parallel dol. goztak. Amig a bizottsági műtörténészek megállapították magát a felosztandó anyagot és lajstromozták azok minden darabját, a jogászbizottság a legaprólékosabban sorra vette az utódállamok bejelentett igényeinek elbírálását, ami nem volt könnyű feladat. Mert Csehszlovákia kategórikusan magának követelte nemcsak a felosztandó likvidé, ciós kincsanyagból mindazokat a ténybeli értékű kincstárgyakat és okmányokat, amelyeknek vonatkozásaik voltak ugy Magyarország testéből juttatott felvidéki országterülethez, mint az Ausztria testéből szerzett részhez. Igy magukénak követelték például a kuruc idők valamennyi történelmi és ténybeli értckemlékct, tehát II. Rákóczi Ferenc, Bercsényi, Zrinyi Ilona, Károlyi gróf stb. magánkincsét, okmánytárát és a kurucháborukból fennmaradt mindenféle emlékdarabot is nemcsak a likvidációs anyagból, hanem abból a közgyűjteményből is, amit ma a budapesti Nemzeti Muzeum, illetve a bécsi Hadimuzeum őriz. A románok magukénak követelték Erdély egész törté, nelmi műanyagát (benne elsősorban a felbecsülhetetlen értékű Bocskay.koronát és koronajelvényeket). Természetesen Magy arország és Ausztria határozottan arra az álláspontra helyezkedett, hogy a monarchia közös történelmi és kulturkincscinek birtokosa csak a történelmet csinált és a kincseket felgvüjtött két ország: Magyarország és Ausztria lehet, illetve e kincseket a jogutódlás alapján szétosztani nem lehet, már csak azért se, mivel azok a darabok a legszorosabban beletartoznak e két nép történelmi vonatkozásaiba, azokat idegen érzületek talajába átültetni és idegen történelmet élt népek szemléletének kitenni nem is lehet. A magyar delegáció, amely a felszámolásban közreműködik, óriási értékét vett lajstromra. Igy leltározta és nyilvántartja mindazokat a kincseket, emeljek magyar királyok, főpapok és országnagyok tulajdonai voltak és amiket a Habsburg-uralom különböző korszakaiban illetéktelenül, vagy zsákmányként vittek el Bécsbe. Ezek között számos olyan díszfegyver, aranycdéoy, templomi és palotadiszitö ékszertárgy és bútor van, amely Árpádházi királyaink az Anzsu-királyok és különösen a Bécsben is székhelyet tartott Mátyás király személyi kincsei voltak és amely daraboknak .íagy részét a Habsburg királyi udvartartás házikincsként leltározott és használt. Hatalmas értekeket képvisel a Bécsben levő magyar történelmi kincsek sorában a festmény- cs szőnyeganyag is azonkivül, hogy a Bécsbe elhordott történelmi okmánytömeg szinte egymagában képviseli Magyarország ezeréves történelmi dokumentumtömegét ! A likvidációs vita most már csaknem két évtizede tart. Az utódállamok ragaszkodtak ahhoz, hogy a monarchia kulturkincseit az utódlás arányában kell felosztani valamennyi utódió állam I között. Amikor aztán nyilvánvalóvá lett, hogy jo! gilag semmiképen se állapitható ineg az utódátla1 mok igénye, Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia képviselői azzal az uj előterjesztéssel jelentkeztek a népszövetségi likvidációs bizottságnál, hogy mindazokat a kincsdarabokat és történelmi okmányokat, amelyeknek hovaitélése vitás, nemzetközi árverési aukción árverezzék el Bécsben. Ehhez képest már lépéseket is tettek egv ilyen nagyarányú történelmi árverés előkészítésére, ugy, hogy igen nagv érdeklődést ébresztettek fel Amerikában és Angliában. A likvidációs bizottság azonban magáévá tette a jogi albizottság feldolgozott jelentését, ugy, hogv most már semmi kétség nem lehet aziránt, hogv a volt monarchia egész történelmi és kulturkincsét kizárólag Magyarország és Ausztria között fogják felosztani, még pedig az egyes darabok történelmi eredete alapján. Igy Magyarország visszakapja Ausztriától mindazt a hatalmas kincset, amit a hatszázéves Habsburg-uralom során bármiiven jogcímen elvitt. Ez a kincs pedig többszáz millió pengős állami gvarapodást is ielent azonkívül, hogv olyan szent történelmi ereklyéket kapunk vissza, amiknek nemzetnevelő jelentőségük felértékelhctetlcn. (r. o.) fst © CSÜCfTEL3ESITMYÜ3T! 3£EÁJ£Y\MÚXJFCÁT ^AAANÍICTELADÁS: VLTERÉZmS. IV.PROHÁ$ZKAOTTOKÁHu8. GYÁR BUDAPEST.XI.LENKE-UT.I17. Halálbüntetés helyett életfogytiglani fegyházra ítélték a tápiószelei gyilkost Budapest, február 4. K r i z s á n Károly tápiószelei iparos meggyilkolta a gondozásába fogadott Sipos István 80 éves gazdálkodót. Krizsán megállapodott Sípossal, hogy élete végéig eltartja vagyona ellenében, nem tudta azonban kivárni a jó erőben levő aggastyán halálát, megfojtotta és felakasztotta a holttestet. liogy az öngyilkosság látszatát keltse. A törvényszék kötéláltali halálra Ítélte, a tábla a halálos ítéletet helybenhagyta. A kúria most Krizsán halálbüntetését életfogytiglani fegyházbüntetésre változtatta át. mtivífzcr HETI MŰSOR: Szombat délután: Szabó a kastélyban. Filléres helyárak. Szombat este: Egyetlen éjszakára. A. bérlet. Vasárnap délután: Egyetlen éjszakára. Délutáni bérlet Rendes helyárak. .Vasárnap este: Egyetlen éjszakára, —oOo— Egyetlen éjszakára (Éri Halász Imre zenés vígjátéka) Francia kedv és molnárfcrenci szellem nyomán indul el Éri Halász Imre vígjátéka a könnyed, eleven és fordulatos komédia felé és bár olykor a csúfolódó hangot felváltja a félreérthetetlen kétértelműség kaviáros ize, megmarad annak, ami lenni akar: könnyed és vidám történet — egyetlen éjszakára. Grófok és kokottok körül fonódik a játék; a történet mindössze anynyi, amig kiderül, hogy a „nagyvilágot" könnyen össze lehet téveszteni a „félvilággal" és az a harapnivalóan könnyelmű félvilági nőszemély, nem is annyira hamisítatlan kokott, mint valódi — grófnő. Mig idáig eljutunk Genovától Marscilleig, illetve a hajó fedélzetéről egy ennivalóan friss salzkammeFguti nyaralóig, addig a mulatságos helyzetek és vidám csevegések hangulata tölti be a szinpadot és a nézőteret. Éri Halász Imre könnyed vígjátéka sem több annál a habselyemkönnvü „műfajnál", amely hódítva foglalta el e fáradt és kiábrándult kor színpadjait és mozivásznait, — elődje a francia komédia, mintája próbál lenni a molnári technika, — mindenesetre vidám játék, dc nem arrogál többet, mint egyetlen éjszakát. A nézőtér pedig elnézően és derülten vesz részt a csiklandozó és sikamlós tréfában. A játékhoz Losonczy Dezső komponált néhány hangulatos, olykor franciás tónusu zeneszámot. A szinház — Vágó Artúr ügyes rendezésében és Endre Emil karmesteri pálcája mellett — kedvvel és tréfával szinezett előadásban mutatta be a vígjátékot, bár olykor zavörban volt, hogv könnyed komédiának, vagy operettnek hangolja-e az egyetlen éjszakát. A kokotlot, akiről kiderül, hogy a legVérbelibb vígjáték-grófnő, egyéniségének egész ereiével Hamvay I-ucy játszotta eleven kedéllyel, hódítóan szép toalettjeinek eleganciájában. A valódi kokott szerepe Balogh Klárinak jutott, akinek alakítása egy-egy frázisban talán több is volt a hitelesnél. Szigethv Irén egv életveszélyesen parvenü bárónőt alakított félelmetesen élethűen. Komlós Juci még nem talália mindig otthon magát és ifjúságát a vígjáték formáiban. Kurucz Ernőnek nem tudtuk elhinni a hóditó és meghódított gráfot. Vesz e 1 v Pál figuráiénak néhány szivet üditő perce volt, a sikerből kijutott Vágó, Szabó és Földes egy-egv alakításának, valamint Ju« húsz, Téry, Lóránth Klári munkájának. —oOo— A színházt froda hírei Az „Egyetlen éjszakára" előadásain állandóan harsog a kacagás, amiben nagy része van a nagyszerü szereplő gárdának is. A remek zenés vígjáték minden este és vasáraip délután kerül szinre. Ma délután a legszellemesebb vigjátékujdonság, a „Szabó a kastélyban" van műsoron. Filléres hely árak! „Kati gyere ki" kedden délután filléres helyárakkal. ~oOo— Harmonto hanoversenyek Kelten Tisza 8 Harmónia VI. mcsterbérlet Svéd Sándor ária- és dalest Kevés jegy Harmóniánál és Délmagyarország jegyirodában. Felruár 18 Be'várns! Mozi fél 9 Harmónia VII. mesterbérlet Budapesti Hannversenyzenekart Vezényli Erich Kleiber a jelenkor egyik legnagyobb dirigense. Beethoven-est IV. és V. szimfónia, Prometheus-nyitáuy. Jegyek 1.50 pengőtől Harmóniánál, Délmagyarország cs Belvárosi Mozi jegypénztáraknál.