Délmagyarország, 1938. február (14. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-05 / 27. szám

DELMAGYARORSZA Szombat, 1938. február 5. Politikai napilap XIV. évfolyam 27. sz* Brávó Németh Imre! Németh Imre, a kőszegi kerület országgyűlési képviselője, aki a NEP hivatalos jelöltjeként jutott a törvényhozásba, lemondott mandátumáról, miután bejelentette a pártvezérének, hogy kilép a pártból is- Egyszerű, szürke politikai hir ez, a világ mai véres eseményei mellett jelentéktelenné törpülő belpolitikai szenzációcska. Izgalmat nem igen kelthet cs minden valószinüség Szerint komolyabb következményei sem lesznek, hiszen a kőszegi mandátum nem marad gazdátlan. Németh Imre lemondásának a híre még el sem terjedhetett, már megvolt a pártvezetőség elhatározása, hogy ki lesz az uj kőszegi csata hivatalos jelöltje. Mivel pedig a kőszegi kerület a régi választójog rendelkezései szerint nyilt szavazással fogja megválasztani Németh Imre utódát, egyetlen pillanatig sem lehet kétséges, hogy a hivatalos jelölt lesz a gazdátlanná vált mandátum boldog és büszke tulajdonosa.' De azért mégis érdemes megállni egyetlen pillanatra Németh Imre lemondásának ténye előtt. Nem azért, mert a lemondott és a NEP-ből kilépett képviselő egyike volt a törvényhozás rokonszenves tagjainak,, nagyképzettségü, kulturált-agyu ember, akinek közéleti és politikai szereplése magasan kiemelkedett a szürke átlag fölé, hanem azért, mert nagyon sok vigasztaló momentum izzik ebben a tényben. A kőszegi képviselő a miniszterelnökhöz írt levelében egyeden világos és tömör mondattal adta okát elhatározásának; az úgynevezett „iróperek"-ben elfoglalt álláspontja szembe került a kormánypárt álláspontjával és ez az elvi ellentét a választójogi javaslat tárgyalása során még jobban kiéleződött. Ezért lép ki a többségi pártból, mivel pedig a mandátumot a többségi párt jelöltjeként nyerte el, leteszi a képviselőséget is. Akik beletörődtek a ma umlkodó közszellembe, bizonyára rosszalóan, csudálkozva Cíóváliák meg a fejüket, de az is lehet, hogy titokban jót nevetnek Németh Imre kényeskedésén. Mert hogyis lehetne megérteni azt a fantasztát aki komolvan veszi az elveket, akinek lélekbe gyökerező meggyőződése van és aki — horribile dictu! — nemcsalj hangot mer adni meggvŐ7Ődésének, hartem levonja annak legvégső konzekvenciáit is. Egyszerijen leteszi n pártvezér asztalára képviselői mandátumát, a Mandátumot, annyi sok törtető legforróbban áhitott vágyálmát. A Mandátumot. amely elsőosztálvu szabadjegy az erkölcsi érvényesülés D-vonatán és útlevél az .anyagi boldogulás meseországába. Hogv is lehetne megérteni ezt a keményfeiüséget, hiszen más még önmaga előtt is eltitkolná meggyőződését, ha ez. a. meggyőződés nem mindenben egvezik a hivatalos állásponttal és némán, boldog mosollvol húzódna meg a többségi párt sáncai között. Vereitékes ügyeskedésekkel megszerzett mandátumára pedif jobban vigyázna, mint a szeme világára. Hogvan is lehetne megérteni Németh Imrét, aki gyerekes duzzogásában kabinetkérdést csinál a mnea számára nz úgynevezett irói perekből, aki nem tud fejbólintással napirendre térni néhány nyughatatlan firkász erélves megvendszab^lvozásának ténye fölött? Mi köze lehet neki ezekhez az írókhoz, hogy ennyire a pártjukra kel? „Sajátságos valóban a mult kisértet c t feltűnni látni világos századunkfa a n" — révedezne e tény fölött Madách falanszterének tudósa, a mai közélet aggastyánjai pedig sajnálkozva tűnődhetnek el a régmúltba sülyedt hajdani világ édenkertjének ezen az elkésett sugarán. És mégis, mintha biztató derengést jelentene a kőszegi képviselő romantikus lépése, mintha a tiszta, a becsületes meggyőződés jelentkezését igémé a közélet megcsúfolt barrikádjain- Hiszen hosszú évek óta megszoktuk már, hogy a közéletben mindennek nagyobb súlya, szerepe legyen, mint az egyéni meggyőződésnek. Közel két évtizede ugyanaz a garnitúra sorakozik fö) minden többséget és hatalmat nyert irányzat mögött, egyforma fenkölt lelkesedéssel szolgál minden vezért, minden programot. Tegnapelőtt Friedrich István és Teleki Pál zászlójára esküdött, tegnap Bethlen István katonája volt, de aztán sietve tűzte gomblukába yömbös kerékbetört buzakaiá-zr't. Németh Imrék nagyon kevés számban bukkantak föl, de ha felbukkant egy-kettő, a többség mindig kézlegyintéssel tért a furcsa eset fölött napirendre és eljárását „őrülés"-nek minősítette a korszellem. Németh Imre cselekedete mögött a lelki rugó: az egvéniség tiltakozása ez ellen a korszellem ellen. Bravó Németh Imrei Nagyarányú változások Németországban BiomnenS H«<iüaumlnisz<er ts Neurafti Kmudgmlniszier mc<*¥ftlf tárcáidtól - Hitler átvette a haderő Iránalíását - Titkos kohlnettanácsot alakítottak, elnöke Neorath Az ui kü'ügyminlszler : RIbben'rop londoni követ — Papent, a római és a tokiói követe* visszahívták — Változások a hadsereg vezetőségében Blombtrg Lendon, február 4. Blom?erg német birodalmi hadügyminiszter váratlanul távozásáról szóló különböző híreiket nagy figyelemmel kisérik az angol fővárosban. A világsajtó már négy nap óta ezzel oz üggyel foglalkozik, hivatalos német helyről semmiféle cáfolat még nem érkezett. Ebből arra következtetnek, hogy Hitlernek súlyos kérdéseket kell tisztáznia. A lappangó válságot — hir szerint — Hitler építkezési tervei robbantották ki. Berlint és Münchent Hitler milliárdos költséggel ót akarja építeni, a hadsereg vezetői azonban a legélesebben ellenezték ezt a tervet. Szerintük a nem múlhatatlanul szükséges építkezések elvon »ák a nyersanyagot a fegyverkezés és a hadsereg fejlesztése elől, .jóllehet, Németországban a nyersanyagok jelenleg pótolhatatlanok. A felyilágositásadás elől hivatalos helyen péntekig elzárkóztak. Külföldi uiságirók megállapították, ugy volt, hogy Hitler január 30-án. kancellári kinevezésének ötödik évfordulóján a Reichstagban beszédet mond. A' gyűlés nem ült össze — a beszéd elmaradt* Pártkörökben nem is titkolják, hogy ennek Blombcrg tábornagy körül kitört válság a legfőbb oka. Hir szerint Hitler rádióban fogja tájékoztatni' a birodalmat a hadsereg ve-, zetésében beálló változások ról. Azt már biztosra veszik* hogy Blomberg tábornagy tá-i vozik helyéről, de a bonyodal* mak inkább Fritsch vezérkari főnök körül keletkeztek. Szolidaritást vállalt Frits-Ti vezérkari főnökkel tizenkét Frthch magasrangu tábornok. Hitler be?efenfi a változásokat és átveszi a haderő parancsnokságát Berlin, február 4. Amiről a külföldi sajtóban napok óta irtak, az pénteken éjszaka beko. vetkezett. Hivatalos közleményt adtak ki. amely közli, hogv BÍomberg hadügyminiszter megválik állásától és a haderő főparancsnokságát Hitler veszi át, A távozás alkalmából Hitler hosszabb levelet intézett Blomberghez, majd rendeletet adott ki a hadsereg vezetésének átvételéről. A rendelet a következő: Mostantól kezdve az egész véderő felet'S parancsnokló hatalmat közvetlenül személyesen fogom gyakorolni. A birodalmi hadügyminisztériumban felállított eddigi véderő hivatal mint „a véderő főparancsnoksága'' az én katonai irodám feladatkörében közvetlenül az é:» parancsnokságom alá kerül. A véderő főparancsnokság törzsének élcre a hivatal eddigi vezetőié kerül mint a „véderő főparancsnokság vezetője''. A véderő főparancsnokság vezető}« megbízásomból gyakorolni fogja azt a hatáskört, amelv eddig a birodalmi hadügyminisztert illette meg. A véderő főparancsnokság feladata békében, hogy utasításom szerint min-'.