Délmagyarország, 1938. február (14. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-04 / 26. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Péntek, 1938. február 4. „A vállalatnak jogában áll az egységárakból saját belátása szerint a fogyasztóknak az igénybevett teljesítményhez és a fogyasztott mennyiséghez képest, engedményt nyújtani es a fogyasztókkal a fenti egységáraktól eltérő, de azoknál nem kedvezőtlenebb megállapo­dást létesíteni. Ez esetben azonban nehogy a vállalat egyes fogyasztókat a többiekkel szem­ben kedvezményben részesítsen, mindazoknak a fogyasztóknak," akik a terhelési érték, tá­volsági viszonyok, az energiafogyasztás, annak időbeli elosztása, valamint a hálózatra való rákapcsolás költségeit illetően egyenlő értékű fogyasztóknak mutatkoznak, ugvanazon elő­nyös áron köteles az energiát szolgáltatni. Vállalat köteles az összes kedvezményben része­sített fogyasztókról nyilvántartást vezetni, amelynek egy példányát évente a város polgár­mesterének szolgáltatja, oki e rendelkezések betartását szakközegei utján ellenőrizteti. Az ilymódon tudomásukra jutott adatokat az ebben tájékozottaknak harmadik személlyel szemben üzleti titokként kell kezelniük. Köteles azonban a vállalat minden olyan uj, a jövőben létesítendő ipartelep, vagy mezőgazdasági üzem részérc, melyet a város kedvezményes elbánásra kijelöl, olyan áram­szolgáltatási feltételeket megállapítani, amelyek a telep, illetve üzem részére legalább azt a legnagyobb kedvezményt biztosítják, amit hasonló fogyasztási viszonyokkal biró helybeli fo­gyasztók már élveznek. Ezeket a kedvezményeket a polgármester felhívására be kell jelen­teni, ki azokat bizalmasan kezelni tartozik. (Villanyvilágitási szerződés 0-ik §-a.) Február 15-én döl el Szőreg 145 hold földjének eladása Egy község élete, küzdelme és reményei Szeged határában Szőreg, február 3. (A Délmagyarország mun­katársától.) Csütörtökön reggel álmosan ébredt Szőreg, de egyes helyeken még n déli órákban is jó hangulat uralkodott. Mindenki a jól sikerült szerdai bálról beszélt. Ott volt a tüzollóhálon Frass Károly főjegyzővel az clen a község vala­mennyi vezetője. A tánc előtt műsor volt. Majo­rossv László adóügyi jegyző dalait, a Mózsa- és a Gyuris-nővérek táncait melegen tapsolta a lelkes közönség. A hál sikeres rendezése Bódi Meny­hért tüzoltófőparanrsnok nevéhez fűződik A jó hangulat mögött azonban meghúzódtak a gondok ls. — A község legnagyobb problémája — mon­dotta Frass Károly főjegyző — 'i vasul mellett elterülő 115 hold föld eladása és nz, hogy nem le­het a bankoktól kölcsönt kapni, lt.n megfelelő tö­ke állna rendelkezésünkre, nem kellene megvál­nunk a község legértékesebb földjétől. — A polgárok eleget tesznek kötelezettségeik­nek — folytatta í főjegyző —, nz adó 97 .százalék­ban befolyt. a hátralékokkal együtt KM százalékot is kitesz a befizetés. Hiába jó a buza ára, megvan a fizetési készség. Ilyenkor nincsen szükség vég­rehajtóra ... Szőreg az ország egyik legnagyobb salátater­raö vidéke. — A mi salátánk — mondotta Frass főjegyző —, nyolc nappal előbb beérik, mint a kőröst és minőségében sem marad alul. Tavaly nagy kvan­tumot szállítottunk Ausztriába és más országokba és egészen bizonvosan, mert a körösiek — tőlünk vásároltak. 70—80 ezer pengő bevételre tettek szert a termelők a saláta révén. Jó nevet szerzett magának az országos piacon a szőrcgt barnek ts. — Milyen olcsón juthatna Szeged — mondotta a főjegvző — a szőregi terményekhez, ha nem szab­na olyan magas vámokat. A szegedi vám Szőreg örökös panasza és a közönség kénytelen megfizetni ezt az árdifferenciát — Jóllehet, a szegediek mindent megtesznek an­nak az érdekében, hogy kulánsnn szolgálják ki a szegedi piacot, hiszen i vámnál leszállnak sze­kerükről és gyalogszerrel mennek be a városba. Ez az eljáias azonban az áru rovására megv. Hegyközi Péter bírónak is a főjegyzővel hasonló véleménye van a helyzetről. A köztiszte­letben álló bíróval akkor beszélgettünk, amikor Beck Dezsővel, a község egyik tekintélyes ke­reskedőjével folytatott megbeszélést. A két szőre­gi polgárnak is a falu nagy problémája, a 145 hold föld elndása okozza a legnagyobb gondot. — Teher van még a Gerliezy-pareellázásból vá­sárolt 400 hold legelőn — mondották — azt sze­retnénk — tisztázni. Ha el tudnánk adni a 145 hold földet, megszabadulna a falu a gondoktóL — Nem egy tagban akarjuk eladni a községi földet, parcellázva is átadjuk, akár holdanként is. Nagy az érdeklődés iránta, hiszen a legjoob he­lyen fekszik, i vasútállomás és az országul köze­lében és a falu legjobb földje. Február 15 én le­jár az igénylési határidő és akkorára bizonyára kénytelenek leszünk megválni a földtől. Első a köz­ség érdeke. Szalma József ezeket mondotta a szőragi helyzetről: — Igen szép példáját mutatták a szőregiek az áldozatkészségnek, amikor elhatározták, hogy fel­épitik a Katolikus Legényegylet otthonát. Az el­ső lépést az otthon felállítása érdekében Schaf­fer Gyula földbirtokos tette, aki telket adomá­nyozott a nemes célra. Nagyobb adományt kapott az egyházközség Fűz ess v Márton nyugalma­zott iskolaigazgatótól. A gyűjtés szépen folyik és remélni lehet, hamarosan otthoni kap az egylet Szőreg az egyetlen község, amelynek ingyenebédakciója van. Már csak azért is fontos a legényegylet ol honá­nak a felépítése. Szőreg a sporttéren is méltóképen kiveszi ré­szét. A Uákőezi Sport Egyesület egyik legrégibb tagja a másodosztálynak és a bajnokságért folyó küzdelemben jelentős szerepet játszik. Nemrégen erős mozgalom indult meg Szőregen a csapat anyagi helyzetének megszilárdítása érdekében. Rozsa László futhalligazgató kezdeményezésére az akció sikerrel is járt. Szőreg csapata lett t Bákóczi, a gyárak tisztviselői és munkásai tes­tületileg beléptek a klubba. Most volt a tisztujitó közgyűlés és több uj tagot választottak be a Ve­zetőségbe. Az inlé-öí tisztségben is történt válto­zás. amennviben Ma der István, aki kilenc év-' g látta el funkcióját, "lemondott tisztségéről személyt okok miatt. Utódául Szőregi-Kurilla Lász­lót. a Szeged FC volt futballistáiét választották meg. A vezetőség mindent elkövet, hogy Madert, aki hervadhatatlan érdemeket szerzett a Rákóczi felvirágoztatása körül, vissza hozza. A farsangi szezonból is kiveszi részét Szőreg. RHEVMA, köfzvénv, ctniz. ischias, izületi fájdalmait gyógyíttassa Budapesten a HUNGÁRIFÜRDŐ alkoholos IlirköiyíUrdfílében. VII., Dohány u. 44. Orvosi felücrvelet Olcsó pausáló Arak. Ellátá9 és szobákról gondoskodunk az épületben levő Conflnentál szállóban. ismertetőt küldünk. Február 12-én rendezik meg a Kaszinó-bálat, 2Ü-án kerül sor a szegedi tanítóképző intézet negyven tagu műkedvelői gárdájának a vendégszereplésé­re A kulturest keretében a tanitóképezdések elő adják a .Juhász legény, szegény juhász legíuy" cimü daljátékot. Február 27-én lesz a Rákóczi-oál. ameiy iránt máris nagy az érdeklődés. Szőrrg ö' kilométerre van Szegedtől, házai már szirtc egybeolvadtak Szegeddel, az autóbusz v-5 gig házsorok között halad Szeged és Szőreg kö­zött. Az.ért látszik, hogy más megyében van, a to­lontálmegyei országot már ki van javitva... Herczeg Sándor. Bácsalmáson a járványkórházat füdőbeteg­kórházzá alakítják át. Az uj kórház márciusban nyilik meg. Dr. Kiss László, az orosházi járás főszolgabí­rója meghalt. Orosháza község gyászközgyülésen áldozott az elhunyt főszolgabíró emlékének. Az uj szentesi ipartestületi diszterem felava tósa alkalmából dr. Váradíj László országgyűlés' képviselő a munka gondolatát jelképező serlegel ajánlott fel az iparos-társadalomnak. A munkí serlegét nagy ünnepségek keretében fogják clhe lyczni az ipartestületi nagyterem falába. AJ ünnepségen állítólag résztvesz Bornemisza Gézt iparügyi miniszter is. Egyik szentesi újságban olvassuk: „Azt hal­lom, hogy az egyik partiképes leányos háznál a napokban háztüznéző vol* — kevés eredménnyel, hogy egy fiatal tanyai leány erkölcstelenségi bi­zonyítványt kért erkölcsi bizonyítvány helyett, hogy a napokban az egyik fiatalember azt mondta a korzón az egyik leányismerősénei:, dc szép dcgenerált arca van, mire a leány kedvc­sen visszamosolygok" Szentesen 7-én, hétfőn gyümölcsfaápolási, ter­mesztési, átoltási tanfolyam nyilik meg. Széchenyi és Kossuth hírlapi vifála Dr- Bálás P. Elemér előadása Egyetem Barátainak Egyesülete rendezésé, ben csütörtök este dr. Bálás P. Elemér egyetemi tanár tartott érdekes előadást a központi egye­tem aulájában „Széchenyi és Kossuth hírlapi vi­tája" cimmel. A nagy figyelemmel kisért előadás­ban a professzor azt bizonyította, hogy e vita nem személyes jellegű volt, illetve annak lényege nem a személyi ellentét volt, hanem a vitában tárgyi szempontok ütköztek össze. A vita szoro­san kapcsolódott az időszaki sajtó intézményéhez, ugy, hogy a vitának szükségképen hírlapi vitá­nak kellett lennie. Széchenyi azt kifogásolta Kossufh lapszer­kesztői működésében, hogy időszaki lapba nem való tárgyakról állandóan és olyan modorban foglalkozott, amely csak a publicistát illethette meg, — mondotta. Széchenyi és Kossu'h ellentét­jének magva abban állott, hogy ellenkező felfo„ gdst vdlto'Uik » publicisztikának az újságírás­hoz való viszonyáról. Széchenyi szerint a publi­cista csak a könyvet használhatja eszközül, mig a hírlapíró hivatása szerinte csak a rendszer nélkül felmerülő tények regisztrálása. Széchenyi szerint a publicistának hivatása a társadalom személyi szemléletének felel meg, a hírlapíróé pedig a dologi szemlélő nek. A személyi szemlélet lényegében arisztokratikus, a dologi pedig egyenlősítő demokratikus. Széchenyi éppen ezek miatt nem ismerhette el a hirlapiró Kossuth hjvatottságát a nemzet vezetésére ehhez szerinte az egyéni képességek nem elegendőek, hanem a személyiségnek egyébként is meglevő reális je­lentősége szükséges, amit a sajtó dologias támo. gatása nem pótolhat. Előadása végén az előadó azt fejtegette, hogy Széchenyi hirdette a haladás szükségét, de a realitás"felforgitása nélkül, az arisztokratizmusá­nak nevelő program felelt meg, amelyet viszont Kossuth nem respektált. Mindez azonban tárgyi és nem személyi ellentét volt és szükségképen kele'kczett. Az érdekes előadásért dr. Ereky István mon. dolt köszönetet az előadónak.

Next

/
Thumbnails
Contents