Délmagyarország, 1938. február (14. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-26 / 45. szám

2 =35 délmagyarország = jogokat. Az egyezmény létrejötte után az angol kormány nem fogja rllenezni, liogy Olaszország hiteleket kapjon széli és egyéb angol áruk sasárlásáia. Grandi Rómában Róma, február 25. G r a n <J j Jondopj ol.isz nagykövet péntekén este Londonból Rómába érkezett. A nagykövet beszámol Chamberlain miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseiről, majd pedjfi március 3-án résztvesz a fasiszta nagytanácsülésen és a jövő hét végén Grandi állítólag már vissza is tér Londonba. „A kocka el van vatva..." Lden beszéde yálaszlói előtt London, február 25. Eden volt külügyminiszter pénteken beszédet tartott választókerületében. amelvben ismertette lemondásának okait. Szenvcdélytelen hangon cáfolta azt a hi55 Szombat, 1938. február msxmmmmmmmmmmm mmmmmmmm resztelést, mintha betegség, vagy fáradtság késztette volna lemondásra és hangsúlyozta, hogy elhatározását és meggyőződésének sugallatát azóta sem változtatta meg. — Én csak haladást követeltem mondotta. .Nem kell kizárólag a multak hatása alatt állani, de nem szahad a multat teljesen elfelejteni. A kormány által választott erely azt 'mutatja., hogy a tárgyalások megkezdődnek. A kocka már el van vetve, a kormánv választott és a parlament jóváhagyta a döhtését, most mar tartózkodni kell mindentől, ami megnehezítené munkájút. — Az alsóházban azt mondottam, hogy sohasem lehel jó egyezménvt kölni fenyegetések njapján. Fenntartom most' is állításomat és a hét vécén megerősödött az a meggyőződésemhpgv bizonyos az idegen kormánytól kapott közlésnek ez volt az értelme: mo®t, ya«y soha. A legutóbbi feijeménvek megerősítették ezt az érzésemet. Belátom, hogy a nini viszonyok között nem lehet nyilvánosságra hozni az ilyent és kész vagvok belenyugodni a történelem jtélelébe. I H világsajtó Rusxivia függetlenségének pvohtamátásávót Schuschnigg beszédének hatása Birs. február 25. Rendkívüli hatást keltett Bécsben Schuschnigg kancellár be6zéde. amelyre az egész világ figyelt. Bár Ausztriában felvonulási és gyűlési tilalom van, de a tömeget egyszerűen ncm lehetett visszatartani; tegnap éjjel több menet verődött össze Bocs nfircáw és éltete Schuschnigg kancellárt. Még az éjjel különkiadásban jelentek meg a lapok és a kancellár beszédét közölték a lakosságnak azzal a regjével, amely a beszédhez a rádióküzYetités után nem jutett hozzá. Nemcsak Bécsben, hanem a vidéken ie tüntettek a kancellár mollott. - Igy Salzburgban, Innsbruckban. Linzben. Klagenfurtban. Grácban és más városokban is- tüntettek Schuschttigz óa tiz önálló, független Ausztria mellett. P»rls A francia lapok megállapítják, hógy az osztrák kantollár nagy bátorsággal és elszántsággal szállott silra Ausztria függetlenségéért, amelyről Hitler elfelejtett mégeklékeznl. , • A félhivatalos Petit Párisién megállapítja, hogv Hitler Béreliteegadenban fogadalmat tett Ausztria függetlensége mellett. Az cüsztrák kancellár beszédének a tendenciáját a francia félhivatalos ezzel a mondással jelzi: Eddig és ne tovább". A lap a továbbiakban arról ir, hogy Schuschnigg beszédében célzott anyugati nagyhatalmak barátságára. Megállapítja, hogv a függetlenség szó gyakran fordult elő beszédében és egvizben ez a kétségbeesett segél ylciái tűsként hatott a franciákra. Schuschnigg azt akarta, hogy ezt a segllykiáltást az NEMET ktfnyv újdonságok a Délmagyarország köl csönköny vtárában egész világ meghallja. Hangoztatja a lap, hogy Dollfuss Ausztriája ncm halt meg. Ausztria a talpraállás jeleit mutatja. London Az angol sajtó behatóan foglalkozik az osztrák kancellár beszédével. A lapok a befczédtiek ,azt a részét emelik ki, amely a függetlenségre vonatkozik. A Daily felegraph megállapítja: Ausztria minden igaz barátja reméli, hogy Schuschnigg kancellárnak valóban igaza van akkor, amikor a feszültség időszakanak befejezéséről és becsületes békéről beszélt. rftóma Az olasz sajtó is megelégedéssel fogadta Sejbuecimigg beszédét, a Popolo d'Italia ezzel a cimmel látta el cikkét: Schuschnigg megerősítetté Ausztria függetlenségit. ^A romai jegyzőkönyvek rendithetetlen alapfát képezik az osztrák-magvar kapcsolatoknak. A Stampa cikkében kiemeli, hogv Ausztria az 1936-i egyezmény alapján független, önálló, német ás keresztény akar maradni. Berlin Berlinből oz a jelentés érkezett pénteken, hogy a lapok teljes terjedelmükben közölték StliU'ihnigg beszédét, anélkül azonban, hogy megjegyzéseket fűznének a beszédhez. Zászlóalfér Grácban Gráe, február 25. Schuschnigg tegnapi beszédekor Grácban a Városház-téren hangszórókat szereitek fe). Váratlanul nemzeti szocialisták vonultak fel és viharos kiáltozással horogkeresztes zászló kitűzését követelték. Schmidt polgármester megjelent a városháza erkélyén és kijelentette, hogv teljesiti a kiránságot. Utasítást adott, hogy a Hitlerzászlót is ttizzék ki A horogkeresztes zász'lók helyett két kampóskeresztes zászlót bevontak Amikor a kancellár beszédének Ausztria függetlenségéről szóló részéhez ért; á téren osSZcgyilt nácik kiáltozni kezdtek: „Egy nép, •egy birodalom!'' 1 Közben a Franzensplatzon tüntetés yPlt, amelyben sokkal nagyobb tömeg vett részt, mint a városháza előtti, tüntetésben. A tömeg viharos helyesléssel fogadta Schuschnigg beszédét s a beszéd végeztével zárt sorokban a Radetzky-uccáig vonult. Itt a menet hangos „Éljen Schuschnigg! Éljen Ausztria!" kiáltások közben feloszlott. A gráci eseményekről a „Kleine Volkszeitung" a következőket irja: Nemzeti szocialista tüntetők kórusban követelték: „Elő a zászlóvaU" Schmidt polgármester megjeleni az erkélyén és kijelentette: „Teljesítem a gyűlés kívánságát és kjttizetcrr} a Hitler-zászlót". A városházára már előbb kitűzött osztrák zászlót bevonták és kitűzték a horogkeresztet zászlót. A zászlót nyilvánvalóan már készenlétben tartották a városházán. Schmidt; polgármester a saját elhatározásából cselekedett. Schmidt, polgármester rövid beszédet! mondott, amelyben kijelentette, hogy mindig nemzeti szocialista mozgalom pártján volt. Késő esti órákban a városházán minden zászlót bevontak. . Popén bucsuhitiollgoláson Bécs, február 25. Papén, volt bécsi német nagykövei pénteken délben bucsukihallgatáson jelent meg Schuschnigg kancellárnál. Ezután 9 kancellár bizalmas sajtóértekezleten fogadta az osztrák lapok főszerkesztőit, a hivatalos sajtószolgálat több funkcionáriusát cs tájékoztatta őket a bel- és külpolitikai lielvzetrőL Papén Fantasztikus hir Rómában Benesről A „Giornale d'Iíalia" szerint Benes Mussolini megöléséről beszélt volna — A cseh követ megjeleni az olasz külügyminisztériumban Róma, február 25. Rómában nagy feltűnést' keltett a „Giornale d Ilalia'' bécsi távirata, amelyet a lap az első oldalon közöl és amely a következőket mondja: „Prágai diplomáciai körökben szájról-szájra- jár az a kijelentés, amelyet B e n e s cseh" köztársasági elnök nemrégiben állítólag cv külföldi diplomata előtt tett. A kijelentés szerint Bcnes 1923. óta. vagyis a fasizmus uralomra jutása óla több izben azt tanácsolta, hogy* Mussolinit meg kell öletni." Az első hallásra ez a hir szinte hihetetlennek tűnik fel — ir ja a lap —, dc viszont nagyon isn'Jerl Bencs antifasiszta politikája és ki ne tudná, hogy a cseh köztársasági elnök mennyire összetart azokkal az áramlatokkal és módszerekkel. amelyek háborút folytatnak a fasizmussal és nnak képviselői ellen, Legjobban évek óta ezt nuita'ia az a terrorizmus, ami politikai' módszerré vált, amelyet sölet árnyképként Moszkva ideológiájától, átíratott izgatás kisér. Ezeknek a kézzelfogható tényeknek alapján joggal kérdezhetjük, hogy Bcnes köztársasági elnök eme állítólagos kijelentése nem teszi indokolttá, hogy az olasz kormány lépéseket tegyen a cseh kormánynál.. Római diplomáciai körökben hire jár. hogy a cseh követ a Giornale d'Italia cikkével kapcsolatban este megjelent az olasz külügyminisztériumban. A „Giornale d'Italia" cikkére Prága a következő jelentést adta ki: Prága, február 25. A Giornale d'Italia jelentést közöl, amelv szerint Benes köztársasági elnök külföldi diplomata előtt azt a kijelentést telte, hogv az olasz kormányfőt tegyék el láb alól. Hivatalos cseh 'KclVen megállapítják, hogy n cseh köztársasági elnök semmiféle ilyen kijelentést nem tett. JENES