Délmagyarország, 1938. február (14. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-20 / 40. szám

1958. február DÉLMAGYARORSZÁG i? RÁDIÓ Vatámap, február 2Q BUDAPEST I. 9.30: Hirek. 10: Egyházi ínek ás szentbeszád az Egyetemi-templomból. 11.15: Evangélikus isten­tisztelet. 12,20: Pontos időjelzés, időjárás- és víz­állásjelentés. 12-30: Az Operaház tagjaiból ala­knlt zenekar. 14: Hanglemezek. J5: Gazdasági ta­nácsadó. 15 15: Felvinczi Takács Alico hegedül zongorakísérettel. 16.15: Közművelődési előadás­sorozat. 16.45: Cigányzenekar. 17.45: Közvetítés a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. 19.30: A széni kímélése. Dr. Imre József egyetemi tanár elő­adása. <0: Sporteredmények. 20.10: Két kis ope­rett. 21.15: Hirek, sporteredmények. 21.40: Cigány­zene.. 2230: Budapesti Hangverseny Zenekar. Ve­zényel Fridi Frigyéi. 0.05: Hirek külföldi magya­rok számára. BUDAPEST IT. 1J.15: A rádió szalonzenekara. J5: Hanglemezk". 17.15: Miitörténeti előadás. 19: Jazz zenekar. 20.10: Hirek, ügetöversenyeredmények. 20.35: Hangleme. xek. KÜLFÖLD. Bécs. 20: Nagy becsi dalos, zenes est. Bel­grád. 20: Népdalok. Berlin. 20: Dalos-zenés táncost! Boroszló. 10.10: Vidám est. Bukarest. 21.10: Zenés est Dcutschlandscnder. 20: Rá­dtózcncknr. Droitwich. 18.20: Zenés est. Fi­renze. 20.30: Zenés est. Frankfurt. 20.00: Zenés­játék. Hamburg. 20: Operák és operettek far­sangi zenéie. Hilversum II. 21.05: Könnyű és táiczene. Köln. 19.45: Háromfelvonásos ope­rett. Lipcse. 19.10: Szimfonikusok. London Heg. 20.05: Tarka ír est. Milánó. 21: Operett. München. 1910: Háromfelvonásos ooera. Po­zsony. 18: Magyar műsor. Prága. 21.05: Ze­nés est Róma. 21: Vidám zene. Strassburg. 21.30: Háromfelvonásos opcrelt. Varsó. 21.15: Vidám est. Hélfff. tf.bruár ?t BUDAPEST J. Állandó leadások Budapestről hétköznapokon. 5.45: Torna. 7.20: Étrend. 10: Hirek. 12: Déli ha. rangszó, idöjá rásjelentés. 12 40: Hirek. 13 20: Idő­jelzés, idöjá rásjelentés 14 40: Ilirek, étrend, élel­miszerárak. 16.15: Időjelzés, idöjá rásjelentés. 10.20: Felolvasás. 12.05: Balalaika-zenekar. 12 óra 30: Hirek 13.30: Országos Postászenekar. 11 óra 40: Hirek. 16.15; Előadás. 16 15: Pontos idő­jelzés, idöjá rásjelentés, hirek. 17.30: Az Operaház tagjaiból alakult zenekar. Vezényel Fridi Frígre*. 18.35: Egy kinai költőnő. 19: Magyar nóták. 20: Babits a költő. Bevezetőt mond Illyés Gyula. A verseket előadja Sinionlfy Margit és Somlay Ar­túr. 21: Szalonötös. 21.30: Hirek, idöjárásjelentés. 2225; Bartók Béla zongorázik. 1. Weber: IV. Szo. náta. 70. mii. 2. Debussy: a) Víztükör, b) Mouvc­nient. 23: Hirfc német nyelven. 23.05: Túnelentezk. 0.05: Hirek külföldi magyarok számára. BUDAPEST II. 19: Német nyelvoktatás. 19.30: Előadás. 20: Hi­tek. KÜLFÖLD Bécs. 18.55: Verdi: A végzet hatalma, 3 felvonásos- opera oz Operaházból. Belgrád. 20: Opera. Berlin. 20: P.észlelek Verdi ope­rákból. Boroszló, lő: Zenés délután. Buka­rest: 19.15 Zenés est. Deutsehlandseider. 21.20: Filharmonikusok. Brahms: I. szimfónia. Dro­ilwich. 1020: Chamberlain miniszterelnök az ipari vásár lakomáján. Ünnepi beszéd. Fi­renze. 20(30: Tarka est. Hamburg. 20: Nagy rádiózenokar. Hilversum II. 2155: Zenés est. Kassa. 17.10: Magyar műsor. Köln. 20: Far­sangi fátók. Lipcse. 20: Nagv dalos, zenés, tréfás est. Londoi Régiónál. 17.30: Tarka fél­óra. 19: Szalonhatos. 19.30: Zenés est. Milánó. 91: Ének- és hangszer-verseny. München. 20: Tánczene dalokkal. 22.20: Bemondás szerint Pozsony. 18: Magyar műsor Prága. 1915: Da­los-zenés tarka est. Róma. 21: Ének és zene­kari verse iv. Strassburg 21.30: Színházi est Parisból. Varsó. 19: Zenés est. Közzgasdaság II Szeged-Csongrádi Takarékpénztár közgyűlése A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár feb­ruár 19-én, 6zombatou délután tartotta meg 93-ik évi rendes közgyűlését a részvényesek élénk érdeklődése mellett, begavári Back Ber­nát felsőházi tag elnökletével. A közgyűlés az igazgatóság minden javaslatát egyhangúlag elfogadta és igv a Szeged-Csongrádi Taka­rékpénztár 100 pengő névértékű részvényeinek 1937. évi 10. számú osztalék-szelvényeit 1938 február hó 21től kezdvo darabonként 2 pengő 50 fillérrel váltja be. A Szegedi Medeimi es ipamaoH 1937. évi üzleti ieieniese Tiszteli Közgyűlési I"1 Intézetünk az elmúlt év végével hetvenedik üzletévét zárta le. Ami­dőn e fontos évforduló alkalmából t. Részvényeseinket üdvözöljük cs cvi jelentésünket, valamint az 1937. év zárszámadásait előterjesztjük, rövid visszapillantást vetünk intdrotünk hetven éves működésére. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy azokat az üzleti hagyományo­kat, amelyeket intézetünk alapítói bankunk céljai gyanánt hátrahagytak, intcrctürJc későbbi vezetői fennállásunk egész ideje alatt hiven meg­őrizték. Ennek folytán kötelességünknek ismerjük, bogy bankunk el­hunyt vezetőiről ezúttal i,s kegyelettel és bálával emlékezzünk meg. Bár­miként is alakultak hazánkban a gazdasági viszonyok, amelyek különö­sen az utolsó két évtizedben komoly feladatok elé'állították a pénzinté­zeteket, mi mindenkor igvekeztünk részvényeseink érdekeit hazánk és városunk gazdasági célkitűzéseivel összeegyeztetni. A világháború intézetünknek is jelentékeny veszteséget okozott ugy, anyagiakban, mint annak következtében, hogy három fiók intézetünk megszüntetése folytán Nagymagyarország déli határáig szétágazó üzleti kapcsolatainkat feladni kényszerültünk. Ennek folytán a háború után — részben fiókintézeti hálózatunkra alapított — üzletünket át kellett szerveznünk és intézetünk tevékenységi körét városunk és környékének fokozottabb szolgálatába kellett. állítanunk, , A város közönségének bi­zalma, amely intézetünk iránt megnyilvánul, igazolja, bogy üzleli^ poli­tikán! hosszú évtizedeken kérésziül helyes nyomokon haladt. Ezt az utat fogjuk továbbra is követni és a múltban gyökeredző tradícióinkat kipróbált tisztviselői karunk segítségével a jövőre is biztosítani. /Áttérve az címűit cv gazdasági eseményeinek ismertetésére, szíve­sen állaúiíjuk meg. bogy közgazdasági viszonyaink általánosságban a le­folyt évben is tovább javultak. Ami a mezőgazdasági termelést illeti, rá kell mulatnunk arra, hogy a kalászos termények hozama közepes volt és a-' értékesítési lehelöségek az előző évi nivón mozogtak. A kapás nö­vények, de különösen a tengeri, burgonya és speciális szegedi termé­nyünk, a paprika, rekordtermés mellett megfelelő árakon voltak erté­kesithotük. A bortermés környékünkön valamivel jobb volt. mint az előző évben, a borárak azonban továbbra is nyomottak maradtak. Saj­nos, a gyümölcstermés hozama közelről sem érte el az előző évi ered­ményi. Mindezeket összefoglalva és az állatárak emelkedését, valamint az állatcxport lehetőségeit figyelembevéve, a mezőgazdaság összbevételét teljesen kielégítőnek mondhatjuk. A mezőgazdaság általános helyzetében jelentkezett javulás földkeresletre és ezáltal a földárak további emel­kedésére vezetett. A kereskedelem helyzete szakmánként változott. A külkereskedelem­ben résztvevő nagykereskedők jó üzletévre tekinthetnek vissza, annak ellenére, hogy sajnos a kereskedelem sokirányú kötöttsége az elmúlt év­ben még csak tovább fokozódott. A delailkereskedők forgalmából mind­jobban kitűnik, hogv a nvilt üzletek nagy száma fordítóit aránvban áll a i'ogyasztóközönség fizetőképességével. A mcri)<re~'iaság javuló helyzete a kisipar foglalkoztatására is jő hálást gyakorolt. A városunkban működő nagyipari vállalatok tevékenységére a mult cvben jelentkezett exportlehetőségek úgyszólván minden szakmában ked­vező hatással voltak. A bőséges tengeritermés az állathizlalás fokozására indította a mező­gazdákat, ami a főként Olasz- és Németország felé irányitolt nagyszabású sertésexport következtében a helyi húsipar élénk foglalkoztatására vezetett. Az építőipar helyzete is javult, ami azonDan nem annyira uj épít­kezésekben, mint inkább a latarozási tevékenység élénkülésében leli magyarázatát. Sajnos, a városunkban működő téglagyárak igy is alig tudták kapacitásuknak mintegy 30 o/o-át kihasználni. A gazdasági viszonyok kedvező alakulásának kihatásaként az állam­háztartás helyzete is jelentékenyen megszilárdult, lénveglsen javult kül­kereskedelmi forgalmunk is, amely körülmény a Magyar Nemzeti Bank emelkedő devizakészleteiben és ennék folytán pénzünk külföldi értékelésé­nek további megerősödésében jutott kifejezésre. Áttérve üzleti beszámolónkra, megelégedéssel állapítjuk meg. hogy, intézetünk üzletmenete az elmúlt évben kedvezően alakult. Ügyfélforgal­munk ugy a betétes, mint a hitelkereső közönség körében jelentékenyen emelkedett, ami főkép belétállományunknak közel kilencszázezer pengő­vet való szaporodásában jutott kifejezésre. Takarékbetéteink összege már

Next

/
Thumbnails
Contents