Délmagyarország, 1938. február (14. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-20 / 40. szám

Vasárnap, 1Ö38. február 20. DÉLMAÉVMIOPSUG / 5 Népkonyha és szükségmunka helyett szegedi munkái kérnek a szegedi munkások degenek helyeit elsősorban szegedi munkané!kQHeke( alkalmazzanak (A Délmagyarország munkatársától) Régi panaszuk a szegedi munkásoknak, hogy egyes j-szegedi vállalatok nagy számban alkalmaznak idegenből való munkásokat akkor, amikor a szegedi munkások jelentékeny része népkony­hára, unSésmunkára utal* munkanélküli. A panaszok hatása alapján dr. Pálfy József polgármester nemrégen felhívást intézett a .szegedi munkaadókhoz a szegedi munkások in­tenzívebb foglalkoztatása érdekében és hivat­kozott felhívásában arra is, hogy más városok már régen lezárták sorompóikat a vidéki mun­kakeresők elótt. Most szegcdi munkások leve­let intéztek a Délmagyarországhoz, amelyből kicsendül a szegediek ujabb jogos panasza. Ezeket írták a munkások: Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! Száz és száz szegedi Ínséges munkanéli 'te­vében kérjük, bogv az alant felsorolt pana­szunknak b. lapjában helyt adni szíveskedjék. Ismérjük Szerkesztő ur szociális gondolko­zását és igy reméljük, hogy igaz ügyünket tá­mogatni fogja, melyért fogadja hálás kőszö­nétünket. Az utóbbi években Szeged város polgármes­tere több izben is fordult felhívással a mun­kaadókhoz, bogy elsősorban szegedi munkanélkü­lieket alkalmazzanak ls csak akkor vidékit, ha már nincsen szegedi munkanélküli, mert ez elsőrendű városi ér­dek is, • A gyakorlatban azonban ez a felhívás nem talált nyitott fülekre, — eltekintve attól a né­hány városát szerető munkaadótól, kik a Pol­gármester ur felhívásának eleget tettek —, mert azt kell tapasztalnunk uton-utfélcn, hogy mindég több és több vidéki mun­kás jut Szegeden alkalmazáshoz * ugyanakkor száz és száz szegedi munkás marad kenyér nélkül, il­letve kényszerül vaav az ínség­munkára vagy népkonyhára. Számtalan példát tudnánk felemlíteni a vi­dékiek alkalmazására vonatkozólag, de csak egyet említünk meg a sok körül, amikor a munkaadó énpon az ínséges időben november­tói márciusig alkalmaz 1?0—140 vidéki mun­kást és ezzo.I havonta 130—140 szegedi mun­káysafod marad kenvér nélkül és kénvtelen az inségmunkára menni és ezzel a városnak tekintélyes kiadást okozni. E leheletlen állagot .mielőbbi megszünteté­sét kériük. Ha a szegedi munkás vidéken kap munkát, mindenütt megállja a helyét, hogy lehet az, hogy Vsak Szegedon nem alkalmas munkára? Véleményünk szerint Szeged város hatósá­ga csak azzal tudná rászorítani a munkaadó­kat és vállalkozókat a szegedi munkások al­kalmazására, ha minden felvett vidéki mun­kás után ugyanannyi szegedi munkás ínség­munka diját a népjóléti ügyosztály pénztárá­ba minden ilyen munkaadó köteles lesz befi­zetni. Kérjük a város hatóságát, hogy a közeli . időben meginduló építkezéseknél a vidékiek alkalmazását hatósági közegekkel, a minimá­lis munkabérek betartásával egy időben a leg­szigorúbban ellenőriztesse. Kérjük továbbá a város hatóságát és az ál­lamrendőrség vezetőjét, hogy a Rudolf-téren és a Vadkerti-téren szokásos munkapiacot szüntesse be. mert iU is sok vidéki szivárog be a városba és veszi el a szegediek elől a kenyeret, eltekintve attól, hogv ez a nyilvános csoportosulás és ácsorgás egvébként sincs Sze­ged idegenforgalmára fokozó hatással. Nekünk. Szeged város szülötteinek és régi lakóinak esek az alamizs­na és a szüksétémunka iut a néo­kopvhával e**yütt osztályrészül. \3mik0r nap-nap után látíuk, hogy a vidékiek hogv fészkelik bt ma­gukat és helyezkednek el a legjobb munkahelyesen, de látjuk, hogy a munkaadók legtöbb esetben a fel­vételeknél előnyben részesítik a vidékieket és cz liennünket a leg-u nagyobb mértékben elkeserít. Mindezeknek dacára türelemmel viseltük szomorú sorsunkat és nem ragadtattuk el magunkat, mint például Pécsen, hol a hely­beliek az állványokról húzták le a vidéki munkásokat, mert biztunk Szeged várös bölcs Pob irmesteré­ben, bogv megértő szava vissz­hangra és fobb belátásra birja a szegedi munkaadókat. Életkérdés részünkre a szegedi munkaalkalmaknak helybeli mun­kásokkal való betöltése, kenye­rünk, ertészséiljnk és gyermeke­ink iövőie függ tőle, ezért kér­Érvényesülés titka a szépség, azt ön is könnyen elérheti a híres Nagyenyedl Kovád-krém rendszeres használatával. Az/ eredmény bámulatos. Eltűntöt minden szépséghibát, az arcbőr sima, bársonyo­san üde lesz. Tegyen egy próbát". Éjjeli használatra kők | „ .. flgalenf Nappali Használatra sárga j cao«aSoia* védjegye a jük a város hatóságának sürgős intézkedését, — mielőtt a nagyobb munkák megindulnának. Nem kérünk a munkaadóktól ál­dozatot. csak egy kis megértő szivet a szegedi ínséges munkás polgáraik részére. Szegeden, 1933 február hó 19-én. Szerkesztő Urnák tisztelői, lds. Kardos Ferenc Balázs János Tohak Józser Farkas La fos Börcsök József Varga Antal VendÁ^jrffa&fAjCt úgp&v ottAon, l?er uén, 'grefjjer&gs Zenekari és szervezési kérdések a szabadieri bizottság szombati ülésén Vitéz dr. Shvoy Kálmán napirendelőm felszólalása — Limitálták ar zenekari költségeket (A Délmagyarország munkatársától.) Szom­baton délben dr. Pálfy József elnökletével ósz­szeült a szabadtéri bizottság, hogy meghall­gassa dr. Janovics Jenő jelentését a szer­vezkedési tárgyalások eredményeiről és letár­gyalja az idc; iátékok előkészítésével kapcso­latos ügveket. A zárt aitók mosott tartott ülé­sen napirend előtt. dr. vitéz Shvov Kálmán szólalt fel és szóvátette azt az affért, amely megítélése szerint abból keletkezett, hogv a karmesteri és a zenekari kérdésről 0 legutóbbi ülésen elhangzott dolgok elferdítve kerültek a nyilvánosság elé. Szóba került ez a kérdés az ülés vegén is. amennviben töb+en kifogásolták. ho"v a bizottság tagjai n°m kezelik elég disz­kréten a zárt a 'lók mögött folytatott tanács­kozások eeves részleteit. Dr. Janovics Jenő bejelentette, hogy a< idei játékok szereplőinek kérdése körülbelül elintézettnek tekinthető, a legtöbb közreműkö­dő színésszel már megállapodott, elintézetlen azonban még a zenekarok kérdése. Elmortdol • ta, hogy tárgyalásokat folytatott az OperaKáa kórusával. Két budapesti zenekarral tárgyalt, az egyik, amely nyolcvan zenésszel jönne Sze­gedre. 13.600 pengőt kért, a Budapesti Hang­versenyzenekar pedig, amelv 56 taggal iönue, 10.000 pengőt. Ezt az utóbbi zenekart szerződ­tetése esetén a szegődi muzsikusokkal kellene kie"ész'teni \ h"dapesii zenekar a Turan­detot és a Háry Jánost kisérné. 3 műsorra tű­zött nrózií darabok kisérő muzsikálót perire 3 szcedi filharmonikusok, akik közreműködé­sükért 10000 ucnrtőt kérnek. A hudanesti ze-

Next

/
Thumbnails
Contents