Délmagyarország, 1938. február (14. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-19 / 39. szám

7 DÉCMAGYARORSZXG SzomKaf, T038. FeEruír T8. Ujabb angol—francia diplomáciai lépés Berlinben? Az osztrák fordulat eseményei - Az osztrák katolikusok helyzete ügyében Rómába utazik Innitzer hercegérsek Páris, február 18. Párisban és Londonban tovább folytatják a lapok a bécsi események kommentálását. Az uj osztrák helyzettel kapcsolatosan pénteken is különböző hirek terjedtek el. A francia sajtó azt az értesülését közli, hogy Hitler a négyéves tervbe be akarja kapcsolni Ausztriát és egyesíteni akarja a márkái és a schillinget. Párisban ugv tudják, hogv a berlini frahcia és angol nagykövet erélyesebb formában meg fogja ismételni Ribbentrop német külügyminiszternél lett lépését. Franciaország a jövőben n legeié lyesebb álláspontot fogja elfoglalni az osztrák kcrdcsbcn. Francia politikusok közölt az a vélemény alakult ki, hogy II. Ottó kilátásai erősen javultak. Szerintük a mai politikai helyzclbcn Ottó történelmi szerepet látszhat. Nagy figyelmet érdemel a Lc Journalnak az r eiklic, amelyben hangsúlyozza, hogy kár volt Ausztriát és Magyarországot feldarabolni, ennek következményei most mutatkoznak meg teljes mértékben. Anglia erllyes hülpollllhál Kezd London, február 18. Az alsóházban és a lordok házában az osztrák kérdéssel kapcsolatban elhangzott kormánynyilatkozatok után a közvélemény feszült érdeklődéssel várja, hogy Anglia milyen lépéseket szándékozik tenni. Eden külügyminiszter tegnap kijelentette, hogy remélhetőleg már birtokában lesznek sznk az értesülések, amelyek a kormány végleges álláspontjának lerögzitéséhez szüksége! EK. Általában arrd számítanak, hogv az angol loiniány az eddigi határozottabb politikára szánja rá magát. A konzervatív párt külpolitikai bizottságának értekezlete kívánatosnak mondotta, hogy Anglia pozitivabb magatartást tanúsítson Európában. Londonban ugy tudják, hogy a francia kormány kérésére az angol kormánv már utasította a berlini angol nagykövetet. hogy a francia nagykövettel együtt erélvesbb formában ismételje meg a diplomáciai lépést. Rámába ulnzlh a bécsi hercegfrsek A lapok arról Is beszámolnak, Innitzer bécsi hercegérsek legközelebb Rómába utazik, liogy beszámoljon a pápának az osztrák katolikusok helyzetéről és az egyház készenlétéről jogainak bármiféle csorbítása ellen. Illóbb ultimátum? London, február 18. Roth ermc re lord lapja, a Daily Mail azt az információt közli, bogy Hitler ujabb ultimátumot nyújtott át Ausztriának. Az ultimátumban azt köveleli, liogy a Hazafias Frontot oszlassák fel és Szüntessék be a legitimisták tevékenységét. Sürgeti a vámközösség megvalósítását, a német és osztrák hadsereg együttműködését, egyesíteni akarja a vezérkarokat, a belügyi és külügyi kormányzatot. Bécsi Hivatalos teleülés a párltllalonirOl Becs. február 18. Hivatalosan jelentik, hogv az osztrák kancellár és a német kancellár között Rerchtcsgadenbcn létrejött megállapodás értelmében az osztrák nemzeti szocialisták szamára most már megnyílik a lehetőség. hogv törvényes tevékenységet folytassanak a Hazafiúi Arcvonal kcictcibcn és Ausztria minden más intézményében. Ez a tevékenység azonban csudán az alkotmány alapján, amelv politikai pártok felállítását továbbra is kizárja ós minden más csoporttal egyeiilö helyzetben történhet. Az Ausztriában fennálló párttilalom végrehajtásaként a német birodalom . részéről olyan intézkedések történnek, amely kizárják pártpolitikai tényezőknek az osztrák belső viszonyokba való beavatkozását és ezzel hozzájárulnak a dolog kielégítő alakulásához. Az omneszllásohnak tilos pollllzálni Bécs, február 18. Az általános politikai amnesztia végrehajtása a pénteki nappal befejeződött. A kiszabadultak között van dr. T a r s Lipót mérnök, aki titkos mozgalom miatt került vizsgálati fogságba, valamint W o i t s c h e Frigyes mérnök, akit politikai merényletek miatt annakidején 12 évi súlyos börtönre Ítéltek. A legtöbb szabadonbocsátott az 1934. julius 25-i puccskísérlet résztvevője. Minden szabaduló fogolynak nyilatkozatot kellett aláírnia. hogy 1941. december 31-ig tartózkodik" minden politikai tevékenységtől. Seuss-lnquort Berlinben Berlin, február 18. SeyssInquart, az osztrák kormány uj belügyminisztere pénteken délelőtt folytatta megbeszéléseit. Tárgyalt Hess Rudolffal, Hitler helyettesével, továbbá a Hitler-ifjuság egyik vezetőjével. Az osztrák belügyminiszter résztvett a berlini. nemzetkőzi gépkocsikiáliitás megnyitásán is. ML Hess Seyss-Inquart pénteken az osztrák fővárosba. este visszautazol! Sclraschniaa beszéde a némef rádióban Bécs, február 18. Schuschnigg Kancellárnak jövő csütörtökön elmondandó beszédét a német rádiótól érkezett közlés szerint a német leadóállomások is közvetíteni fogják. Ez Ies» az első eset, hogv Schuschnigg hangja a német rádióban hallható lesz. Bethlen, Rassay és Eckhardt felszólalásai a választójogi javaslat bizottsági vitájában Budapest, február 18. A képviselőház közjogi bizottsága pénteken a választójogi javaslat egyik fontos fejezetét, a „választójogosultság"ra vonatkozó rendelkezéseket tárgyalta. Sulyok Dezső a független kisgazdapárt nevében kijelentette, hogy a titkos választójog életbeléptetését annyira sürgősnek és fontosnak tartják, hogy nem óhajtanak olyan harcokat provokálni, amelyek már előre eredményteleneknek mutatkoznak és amelyek esetleg a végső eredményt kockáztatnák. Gvőrki Imre méltánytalannak minősítette, hogy az ipari munkásokra nézve nincsenek olyan kisegitő rendelkezések a javaslatban, amilyeneket a mezőgazdasági munkásokra nézve felvettek. Ezután Bethlen István azzal kezdte, mennyire igazuk volt azoknak, akik az általános vitánál rámutattok arra, hogy nehéz a javaslathoz hozzászólni és véglegesen állást foglalni mindaddig, amíg a kormány álláspontja és az előadó állal benyújtani szándékozott módosítások ismeretlenek. — A kormánv az eredeti javaslatban a hat elemi osztályt állította oda, mint fő jogcímet. Ezt most megváltoztat ia és a négv elemire sülyeSzti le. Mire valók akkor a mellék jogcímek? Hiszen ezek szolgálják a célt. hogy azokat. akik hat elemit nem végeztek, beengedje a sálasztó jogosultságba. Ha négv elemire térünk át. ebben az esetben a mcllékjogcimek feleslesesekké válnak. — Ha leszállunk' a négy elemire, akkor lula:donképen egv sokkal tágabb választójogot alkotunk és ezt fokozatosan szűkíteni fogjuk, mert most jönnek maid azok az évosztálvok. nmelvekre nézve a hat elemi lesz a kötelező. Tehát egv fordilolt iránvt követünk: tágabb választójogból folytonosan egv szűkebb választójogra megyünk át. Az credménv az lesz, hogv ha komolyan hajtják végre a törvényt, tiz év múlva kevesebb lesz a választó, mint ma. Rassay Károly beszélt ezután. Az a hiba — mondotta —, hogy kétfote választási rendszerrel keresi a kormánv á titkos szavazással szemben szükségesnek hangozta tolt korrekt Ivumokat. . — Hi az állam fHn-Mit egv kulturális renzusf. akkor ezzel kötelezettségei vállalt abban a tekintetben, hogv polgárai ezt a -kulturális ccii/us« elérhetik. Elfogadom, hogv választójogunk fő oime a hat elemi legven. A kérdés csak az. hogv abbnn az esetlien. ha ezen a vonalon haladok tóvMiW, miként kell orvosolni bizonyos kirívó igazságtalanságokat. — A javaslat eevik célja az volt. hogy csökkenti a válaszlók számát, most legújabban másik folyamai indult meg, mely bővíteni akarja a választók kategóriáját, de nem elvi alapon. Ha a kormány erősen hangoztatja kotM zervativ jobboldaliságát, miért nem megy viszsza a fejlődésnek arra a stádiumára, amelyre más országokban a választójog régi rendezésénél eljutottak? — Nem a jövedelmet és a jövedelem megadóztatását veszik alapul, hanem egyszerűen a vagyont, amelyet az illető esetleg örökölt. Ez hipokrizis, mert a törvény helyes végrehajtása szerint más nem kaphat választójogot, csak aki adót fizet. A javaslatban foglalt rendszer mellett csak a jó l6ten tudja kl fog kimaradni a választói névjegyzékből és ki fog belekerülni. — Csak megjósolom, hogy ebből a választői jogcimhalmozásból az országnak semmi haszr na nem lész. Rengeteg igazságtalanság fog történni s az egyik oka lesz annak, hogv ezt a választói törvényt hatálybalépése után az első pillanatban, amint erre alkalom nyilik, félre kell majd ttnni. Eckhardt Tibor •A 4 azzal kezdte felszólalását, hogy osztja Rassay Károlynak a felfogását, amelv kifogásolta a túlságosan komplikált rendszert. A! titkos választójog bevezetésénél nemcsak az a veszély jelentkezik, hogy a választók megtévesztő propaganda hatása alatt létrejött' verdiktje leszólítja a parlament szinvonalat és igy a parlament erkölcsi alapja és politikai tekintélye süllyed, hanem az a veszély is, hogv a parlament és az ország között szakadék keletkezik és parlamentellenes irányzat üti fel a fejét. Ezidézte elő 1918-ban a kxtosztrófát. Eckhardt ezután azt hangoztatta, hogy nem liive a nyilt pluralitásnak. Ha van ma veszély az ország jövője szempontjából, ezt a veszélyt elsősorban a középosztálynál, az intelligencia részén látom, amelvnek politikai meggondoltsága, mondjuk politikai stabilitása. az én szememben nagyon problematikusnak látszik. A vitában felszólalt dr. Hunyadi-Vas Gergely is, aki ezeket mondotta: — Nem lehet vitás, hogy valamennyi írniolvasni tudónál a háborús érdem okvetlenül méltánylandó, nemcsak azért, mert fiatal korában elegei lelt harctéri kötelezettségének, hanem, mert az azóta eltelt két évtized alatt, megszerezte a politikai érettség( minden kellékét. A. pluralitás érvényesülését nem látja a javaslatban, ha vari -is benne, olyan' csekély mértékbeli érvényesült,- hogy nem. lelmt' pluralitásnak. hanem csak arányosításnak neveznij