Délmagyarország, 1938. február (14. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-15 / 35. szám

délmsnyanonctág Kedd, 1938. február 13. A DÉLMAGYARORSZÁG R E G E N Y i NEGY NEGYED IRTA MAGYAR LÁSZLÓ NYITÁNY. A tanácsos ur lassan, ünnepélyesen emelkedett föl a helyéről. A sárga villanyfény előkeleőn csúszott meg hófehér frakkingjén és tört sziparkázó sugaracskára az inggombok gyémántján. Minden szem feléje fordult és ezekben a kíváncsi szemekben melegen ragyogott a tisztelet, meg a furcsa ünnep hangulata. Ugy néztek rá ezek a szemek, mint a kifürkészhetetlen szándékú, cfo érzékelhető jóságú felsőbbrendűségre, A fülek kinyíltak, a kezek illemtudóan hulltak az ölekbe, vagy pedig mozdulatlanul hevertek a tányérok mellett, a fehér abroszon- A Fehér Elefánt különtermében meghalt a lárma, a vendégek lázas igyekezettel és megrágatlanul nyelték le azt a falatot, amely elég — tapintatlanul — éppen a legrosszabb pillanatban indult el végzetszerű utján a mohó gyomrok felé. A pincérek türelmes szobrokká merevedtek a széles üvegajtó előtt, meg a díszesen megterített hatalmas asztal körül. Néhány pillanatig élvezte a hirtelen-csönd ünnepélyességét. Jobb kezét rátette a piros borral töltött pohárra, kifeszítette a mellét és szeme körültapogatta az arcokat. Aztán beszélni kezdett. Hangja meleg, barátságos volt. Nyugalom, biztosság áradt belőle, de azért mintha sejtelmes-fényü zománcot kapott volna minden szava, a Játékos-kedvü fölényesség zománcát. — Hölgyeim és uraim, — kezdte emelt hangon —, azt hiszem, én leszek az egyetlen szónoka ennek a mi szép ünnepi esténknek, ezért megengedhetem magamnak azt a fényűzést, hogv rövid legyek. Négy fiatal emberpár indul el ezen a napon az emberi élet beteljesedése, a maga azonos életcélja: a boldogság felé. Nyolc fiatal szívben gyulladt föl az élet piros lángja, hoov éveket, évtizedeket melegítsen be a családi érzés szent melegségével Négy kis lakás meghitt falai tárulkoznak föl ma, hogy magukba öleljék négy uj család eljövendő életét, ismeretlen, sorsát. Nekem, az idegennek, akinek a mesterségeseit előidézett véletlen juttatott csak szerepet ennél a négves cletindulásnnl, most már nincs más dolgom, minthogy őszinte szivvel kívánjak sok szerencsét, sok, megérdemelt boldogságot a négv ui párnak, kívánjam legszebb álmaik valóraválását és hogy a ntn elültetett fák mihamarabb uj életigr'reteket gyümölcsözzenek. Gebhqrdt Péter, nz egyik fiatal férj, az n«ztnl alatt titokban megszorította hirtelen elpiruló feleségének a kezét. A tanácsos ur pici szünetet tartott, majd igy folytatta: — Én mindig büszke leszek arra és boldogan fogok rágondolni, hogv fészekrakó volt ím, hogy az én elgondolásom szerint , épült fel az a négy lakás, amelv meleg fészke lesz. — kívánom tiszta szivemből, hogv nz legven —, négv boldog emberpárnak. Négy kis lakás, négy ui, bevr-hetetien vár, négy kötelező, s/.ent ígéret. De a legboldogabb nkkor lennék, ha ezt a négy szomszédvárat tiszta testvéri érzés forrasztaná baráti szövetséggé. Gondoskodtam róla, hogy árnyékos udvara is legyen az uj háznak. Mire az eljövendő aprószentek pici lába végigtipeghet az udvar gyepszőnyegén, meglombosodnak a már elültetett csemeték is és bizonyára akad dalosmadár, amely ezek között a lombok között talál a maga fészke számára alkalmas helyet — Milyen poétikus — suttogta Lilike, dr. Bálint Ferenc fogalmazó ur fiatal felesége, az urának, aki szintén megszorította az asztal alatt a felesége kezétA tanácsnok ur is megilletődött kissé saját költői hasonlatának szépségétől. Talán orra gondolt, hogy annak, aki ennyire értékeli a családi elet ezer szépségét, boldogságát, mint ő, mégiscsak meg kellett volna házasodnia, mégiscsak fészket kellett volna szintén raknia. De ő bizony már minden lehetőséget elszalasztott. Agglegény maradt, aki most mások, idegpnek boldogságának megágyazásávol akarja kiélni a maga elmulasztott családi boldogságát. Kicsit elhomályosodott a tekintete, kicsit összefolytak szeme előtt a ráfigvelő arcok. — Vizet prédikál és bort iszik, — súgta a felesége fülébe Matinák Mátyás, a „Szabadság" nyomdájának fiatal mettörje. Az asszony ijedten nézett rá, majd az asztal alatt tréfásan rálegyintett az ura türelmetlenül pajkoskodó kezére. — Be is fejezem már, hölgyeim és uraim és poharamat annak a generációnak az egészségére, boldogulására üritem. amely majd ezekből az uj szivekből snriad ki. A csönd hirtelen ezer darabra tört. A vendégek fölugráltak a helyükről, éljeneztek, tapsoltak, a gyöngyöző poharak összecsendültek és a pincérek ismét futkározni kezdtek az asztal körül. — TussI Tuss! — kiáltotta harsány hangon Mezei Vilmos, a Textil rt. első segédje a sarokban ácsorgó banda felé. A hangulat egvre jobban emelkedett. Már össze-vissza beszélt mindenki. h+Tvkedő tekintetek tapogatták körül a fiatalokat, akik a hatalmas asztal főhelvét foglalták el. Két pár ült a mosolygó házigazda balián és kettő a jobbján. A mulatságot csak unták. Látszott rajtuk, sogy a legszívesebben megszöknének, hogv boldogan hagvnák el a végtelen vacsora utolsó fogásait, lemondanának még a gyümölcsről, a sajtról, a feketéről is és ki-ki összebújva a nóriával. surranna haza a vadonatúj lakásba. De minden szem őket leste, kajánul, irigyen, hamiskodva. A leskelődő komisz szemek nagv gvönvörüséggel szürcsölték az uj as«zonv?elöltek arcának sűrű színváltozásait. Hol bíborosra változtak ezek az arcok, hol fehérre sápadtak, ahogyan az elkövetkező éiszaka ezer titka, megsejtett izgalma, fáidalma és gyönyörűsége rövidebbre fogta vaerv megeresztette a szivükben toporzékoló félelem-lovak kantárát- Még lányok voltak, de tétova lábuk már elérte az nsszonnyá-emelkrdés, vagy sülyedés küszöbét. A bor pedig egyre fogyott. Már egész regiment üres üveg gyűlt össze a falhoz tolt mellékasztalon. A cigány előbb szép hallgató nótákat játszott, de aztán megvadultak a vonók, a húrokról tüzesebb ritmusok röppentek föl és az asztal végén néhány bátortalan hang már bele-belerikknntott a nótába. /-(Folyt. köv.) NÉMET könyv újdonságok a Délmagyarország köl csönköny vtáraban A szegedi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. 1190-1938. tkvi sz. 22—102/1935. sz Ujabb árverési hirdetmény ás árverési feltételek Kir. Kincstár végrehajtatónak Hegyközi Ferenc ószentivéni lakos végrehajtást szenvedő e.leo ir.ditott végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság az Angol-Magyar Bank jelzálogos hitelező következtében az 1881 :LX. tc. 185. g-a értelmében Máthé Sándor árv erési vevő veszélyére és kárára elrendeli az ujabb árverést 870 P 81 flll., 226 P 90 fillér tökekövetelés, ennek 1933. évi január hó 1. napjától járó 9 százalék kamata, 4 pengő eddig megállapított per- és végrehajtási és az árverési kérvényért az árverési vevővel szemben ezúttal megállapított 26 pengő perköltség behajtása végett, a szegedi kir. járásbíróság területén levő ószentiván községben fekvő s az ószentivánj 718 sz. tjkvben A I. 1—8. sorst. 352/a brsz. 468.5 négyszögöles — a kat. birtokiv szerint 435 négyszögöles — szántó a Járásban, 447/a hrsz. 1 hold 846 négyszögöles — a kat. birtokiv szerint 1 hold 800 öles — szántó a Bojánábun, 577/a hrsz. 838 négyszögöles — a kat. birtokiv szerint 771 négyszögöles — szántó a Boján&ban, 695/6 hrsz. 1369 négyszögöles — a kat. birtok iv szerint 1343 négyszögöles szántó a Szigetalján, 836/á hrsz. 1 hold 1197 négyszögöles — a birtokiv szerint 1 hold 1111 négyszögöles — szántó az Adroealján, 1039/b hrsz. 1 hold 812.5 négyszögöles — a kat. birtokiv szerint 1 hold 745 négyszögöles — szántó a Rélben, 1122—761/a hrsz 800 négvszögöles — a kat. birtokiv szerint 851 négyszögöles —1 szántó a Legelőn. 1336—303/b hrsz. 490 négyszögöles — a kat. birtokiv szerint 426 négyszögöles — szántó a Legelőn végrehajtást szenvedő nevén álló egész ingatlanra 4001 P. kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Ószentiván községházánál megtartására: 1938. évi március bó 10. napjának d. 10 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881 :LX. te. 150 §-a alapján a következőképen állapitta meg: 1. Az árverés alá eső ingatlant a kíkiá'.táji árnál alacsonyabb áron is el lehet adni. (190S: XLT. tc. 26. g.>i ' 2. Az árverelnl szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, Vagv az 188t:LX. te. 42. S-ában meshntározott árfolyammal számitolt óvadékképes értékpapit okban i kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek 1161cgesfn birói letétbe helvczéséröl kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverést feltételeket aláírni. (1S8f:LX. tc. 147., 150. és 170. gg., 1908: XLT. tc. 21. §.) 4. Az. aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett. ha többet isrérni senki sern akar. köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugvanannvi százalékáig kiegészíteni. Szeeed. 1938. évi január hó 18. napján. Dr Komlóssv sk. kir. fbiró. A kiadmány hiteléül: TnkAcsné, jb díjnok. Szeged FC vasárnap délelőtti szinház5 maiinéiáva ieqyek a Délmagyarország jegyirodában.