Délmagyarország, 1938. február (14. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-13 / 34. szám

Vasárnap, 1938. február 13. délmáfivapop«:7ag 3 Békét, demokráciát és fejlődést követeltek a Polgári Szabadságpárt nagysikerű rókusi pártgyüiésén „Békél hirdetünk a larssdülml osztaigok hözótf, harcai iürdelttnk a gqülOlködrs és a foglosztás eüen" — A Poiődrl Szabadságpárt Id?Iraiban kérte Rassaq Karóiul a választójogi harc loiuiolásdra (A Délmagyarország munkatársától.) Szombaton este a Pacsirta-uccai Agoston-vendéglúben a Polgári Szabadság Párt hivta össze a rókusvárosrészi választókat és kezdte meg azt a pártpropagandát, amelyet a város többi körzetében folytatni fog. A vendéglő hatalmas nagytermét zsúfolásig megtöltölték a rókushk. akik nagy lelkesedéssel hallgatták a szónokok fejtegetéseit és ünnepelték a Polgári szabadság gondolatát A gyűlést dr. Pan Róbert, a párt elnöke nyitotta meg és nagy tapssal fogadott beszédében többek között ezeket mondotta: — Végtelen örömömre szolgál, hogy önöket mai gyűlésünkön körüpkben üdvözölhetem— Olvan időket élünk, amikor a politika viharai elől sokan biztos födél alá húzódnak, a hatalom teritett asztalai mellé, de vannak még, akik ha ázva-fázva, de kivül maradnak és önfeláldozóan védik a nemzetnek őrizetlenül hagyott, a vihar pusztításainak kitett értékeit, az egyeseknek és a nemzetnek harmonikus békéjét és évszázados jogait. Ezzel körülbelül kifeiezésre ís untattam a mi pártunk helyzetét és célkitűzéseit az orDr. Pap. Róbert szág mai állapotában. Békét hirdetünk a társaduimi osztályok között, •le nem a győző és legyőzött békéjét, hanem azok igazságos egyensúlyán, az arányos jövedelemnszláson alapuló békét és megértést. — De harcot hirdetünk és folytatunk minden olyan törekvés ellen, amely a nemzetnek hü és hasznos tagjait vad gyűlöletben igyekszik egymással szembe állítani, amely magyar alkotmány alapián törvényesen megnyilatkozó népakarat helyébe a hatalomért törtető egyes csoportok önkényuralmát akarja léptetni. h — Nem vagyunk hajlandók elismerni a politikai hatalomhoz való jogát azoknak, akik rnint egy a saját használatukra megkonstruált álnacionalizmus vásári kikiáltói ezt maguknak követelik, mert nem azért vivta ez a nemzet századokon át harcát szabadságáért és alkotmányáért, hogy azokat végül is most tudatlan és felelőtlen elemek lábai elé tegye. Mert nem vérkép, hanem a véres veríték, amellyel a pnlsár hersfilette! keresf a kenverét és jóban-rosszban híven s*ol"álía haza 5át, lehet csak íránvadó a hazafias érzé« rá fOn-folkodás megállapításánál. — Gyakran hallunk kormánvnárt? oldat-él megnyugtató szavakat, hogv mi szellemeket látunk, amikor díktaturás törekvésekre hiv'uk BELVÁROSI MOZI Ma és mindennap A legszevv> m-m-ar fi'nvk gyönge: '-•« H oa ,»'r*n. WnmtV* Had* JU-et. Rond.irf. r»-Vr: •<<Io'. Ffl-wi-ep'íllt J*TOf ev, «rrj>e> lla. Perce' l«» Jnhi-. J"r-e1. d>. *.»»>» Zo"áa. 3, 1, T. ' KORZÓ MOZI Mától héttőig A csillagos lobogóért (Négyszemközt a halállal.) Kokért Toylor, Baibara SlanaycU. Wtc or Mc Caoicn. 3. &. T « fel az ország figyelmét Igazuk van. Mi valóban szellemeket látunk, rég letűnt századok hazajáró szellemét, a forradalomnak, a testvérharcnak, a szabadság és rend elpusztításának a szellemét azon mozgalmakban, amelvek. nek az elfojtására nem látunk megfelelő készséget. — És hogyan higyjűnk ennek a megnyugtatásnak az őszinteségében, amikor azt a nyilvánosan folytatott gyöngéd viszonyt látjuk, amely a kormánypárt egvik szárnva és a szélsőséges agitátorok kőzött mutatkozik. Ezek az urak a politikában is bevezették már a forgószínpad technikáiét, amelynek segítségével a fórum szinnadán hol itt, hol ott adják Mefisztó szerepét. — Ez a kettős szeren idézi elő azt a politikai és gazdasági fesTü,ts+"et és nvmttalnmá got. amelvet a kormánv által hangoztatott lőttek nélküli kenettel ies szavakkal nem lehet eltüntetni és erre az előterjesztett választó 'őrá 'ave.laiot sem tartjuk alkalmasnak. — Nem kívánok ennek a iavaslatnak részletkérdéseivel foglalkozni, mi teHes egészében magunkévá tes«zük Rassav Fároly állásnnnt'át. amelv szerint ez a iavaslat nom nllta'mas arra ho«v törvénnyé váT+sa e«a'én az ország valódi közvéleményét juttassa kifejezésre. — INDÍTVÁNYOZOM FENNÉL'EGVA. mondja W a ««yűlés. hogy Rassay Kámly áPránoptéát n választójogi tavastól kérdésében magáévá teszi és kéri hogy lz általa folytatót! harcot tovább folytassa. — Erre annál í« mkn+h szűkség van. mert a kormány a sze<""tí törvénvKatósán óltst hozzáintA-ott fMteat darára a h"®zonhérlők vá • lasztö'ogát ntetően csak látszőlaffos koncessziót tett am'kor azt 100 nencő kataszterj tiszta ?övrd"'em kimutatását*! feszi függővé, mert Szegeden ilyen haszonbérlő alig van. — 'A városi politikában a m7 Pártunk m'nt kisebbség elsősorban á hiráiaf és ellenőrzés iogát gyakorol ia. de elfogulatlanul meg lehet állanitaní, hogv tevékenven részt veszünk a kezdeményezés és az alkotás munkáiéban is és icmaks-űnk a város anvaoi és szellemi fejődését előmozdítani. — Nem raitimk múlik ha a nénzűgyi szemnontok tultenpését a közgazdasági érdekek fölctt nem tudiuk megokadálvozni. Flég. ha idevon<ttkor<Mag a heM vámok és belvnénzek súlyosságára hivatkozom, amelv a termelők és n?ací árusok gazdasám boldogulását szinte lehetetlené teszi, a^tkűl, hogy a város jól fnlfoentt érdeket szolgálná. — A közigazgatási centralizáció és a gazdasági intervenció rendszere suh'ns kerékkötő? nemcsak a várns. hanem a polgárság vagyoni gvaranodásának ls. — Az állam oénzűgveinek" a szanálása után ke'l hoev roostmár a Polgárság gazdaság? szaoAlAsa következzék. am;hpz g naeefelelő nolitikai légkör meete-»mtése, a lelkek szanálása is a kormánv feladata. — T ehet hogv nz á'rátnnk. a Rassav vezérlete alatt álló nárt által VéOvisMt eszmék ma nem nA^r-nrüek, de mi meg vagyunk győzódve róla, hogy nagy szolgálatot leszünk nemzetünknek. ha azokat átmentjük egv jobb iövő megteremtéséhez. Páp Róbert Javaslatára e-vhinaulag elhatározta a párlgyülés, hogy táviratilag üdvözli a Csodásan szép arcbőrt biztosit a világszerte ismert Nagyenyedl Kovád-krém Már rövid idő múlva eltűnnek az arc szépséghibái, a bőr csodálatosan 6tóp, üde, hamvas lesz. Egy próba meggyőzi Önt isi Éjjeli használatra kék csomagolásban (zsíros) Na-1 pali használatra 6árga csomagolásban (száraz). E

árt országos vezéréi, Rassay Károlyt és feléri, bogy változatlan energiával és államférfiúi bölcseségével folvtassa a választójogi javaslat ellen inditott küzdelmét. Ezután dr. Palócz Sándor mondott nagy tetszéssel fogadott beszédet. - • — Nem véletlen — mondotta —, hogy a Polgári Szabadság Párt első ülését Rókuson kea di. Rókus a törökök kiűzése után keletkezelt, ahol az országot járó kereskedők és iparosok telepedtek meg, akik és azok utódai mindenkor a polgári szabadságjogok elóharcosai voltak. — 89 évvel ezelőtt irta Kossuth Lajos Szeged népéhez a szőregi csata elismeréséül levelét, amelyet Damjanich tábornok hozott és amely a feledhetetlen szavakat küldte: „Szeged csak ugy veszhet el, ha maga magát elveszti". A kossuthi igék is követelik Szegedtől és Rókustól a szabadságjogért való harcot Rámutatott ezután arra, hogy ma, mikor arról van szó, hogy milyen fordulat várható a belpolitikában, nem az a kérdés, lesz-e köülició, lesznek-e ellenzéki miniszterek, hanem ma ennél fontosabb kérdés van előtérben U ez az, hogy: milyen nj politika? rendszer követ, kezik. Hivatkozott Rassav Károlv "érték'es munkálkodására a választói iavaslat megváltozfatása érdekében. amely két elvi okból elfogadhatatlan. Egvik a jogfosztás, mely egynvl'jö' embert"1' veszi cl a szavazati iognf, — a mávtá a pluralitás, melv első rá másodosztályú polgárokká hant'n nz országot. — A bolsevizmus és a nácizmus azt állit — folvtatta —. hogv az ui államrendszer uj világot S7fl1. F.rá-t akariák po1;»:kaí o'má'-'-"ket pronaattm. Ez e'ien is nv?'tan harcolnia kell a Polrári Sz«hnd«ág Pé-'nak — mondotta —. mert a vattásnak, a vitáénak, « hitnek; és erkölcsnek nem lehet ui érte'met t'tiaidonilnnt. — nemcsak a szp!!«utií. de minden téren c«"V a régi erkölcsbeli világrend kerülhef k? "vőzfesen. Dr. Palócz Sándor felszólalása után dr. Deffre Jénos mondott hosszabb beszédet s a belpoTitjkgj helyzot ismerte térő kapcsán főként a választójogi irvaslatta! foglalkozott. A kormánv, megadla a titkos választást —mondotta^ —, de amennvi engedmépvt fesz ezzel a demokrácia féld, azt sokszorosan visszaveszi a válasz?ói törvénv egvéb rendelkezéseivel. Amikor első nemzet gviilés tárgyalta a választójogi törvényjavaslatot, Gaál Gaszton a netfízetgvülés elnöke megállapította az órákat, hogy a n"mzetgvülés, életének nto'só neree;ven, m"g tud'a alkotni az ui törvénvt. Az az óra, amit, Gaál Gaszton megállapított, ma is áll s nem a haladó, do a visszafele zuhanó idő múlását mutatja. Friedrich István választási törvénve után Sehol olcsóbban kerékpár, varrónép rá rádiók. Oyerraakkocaik, gum k rá ke'iékek fiiláree etecó árakon Elsőrendű javítóműhely. Szántó Sándor fiSSS.""' Dr. Dettre János