Délmagyarország, 1938. február (14. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-12 / 33. szám

Szombat, 1938. február 12. ——————JA délmagyapország 5 Az iparosság tiltakozik a kedvezményes ipari villanyáram megszüntetése ellen Az ipartestületi elöljáróság pénteki ülése Rainer Ferenc (A Délmagyarország munkatársától.) Az "ipartestület elöljárósága pénteken négy érdeklődés mellett tartott ülést Rainer Ferenc elnöklésével. Napirend előtt dr. Gyuris István titkár bejelentette az elöljáróság volt tagjának, idb. Tuksa Pál papucsosmester elhalálozását. Az elöljáróság állva adózott Tuksa Pál emlékének. Ezután a jelentéseket olvasták fel, majd dr. Gyuris István beje.... , , . , len tette, hogy az ipartestület február 20-án tartja közgyűlését. Ismertette Vörös .Józsefnek azt az indítványát, hogy'ó néhány évvel ezelőtt megszüntetett légsseszgyári kedvezményt, amely szerint. minden üzemi motorhoz egy láng csatolását megengedték, újból tegyék lehetővé. Ez azt jelenti, hogy a kisiparosok, akik üzemükben elektromotorokat használnak, ugyanaz, zaj az árammal egv lámpát kapnak kedvezményes áron. Az elöljáróság elfogadta az indítványt. Hozzájárult az elöljáróság ahhoz, hogy a papucsosszakosztály Ménesi Lajos papucsosmestrrt tb. elnökévé válassza. Szathmáry Ferenc faipari .ezakosztálvi tag beszüntette iparát, helyette Wolgári Rezső kárpitost hivták be az elöljáróságba. Dr. Gyuris István bejelentette, hogv a felügyeleti hatóság meglepetésszerűen megtartotta a szokásos ellenőrző vizsgálatot az ipartestület ügykezelésében, és azt teljesen rendbenlevőnek találta. Rainer Ferenc elnök köszönetet mondott az ügykezelés tisztviselőinek a hibátlan munkáért. Gyuris titkár ismertette az IPOK-nak a kisipari középlejáratú hitelügyében tett javaslatát. amelv vegyes érzelmeket váltott ki az elöljáróság tagjai között, mert nem teszi könnyebbé a kölcsönhöz való hozzájutást, mint az eddigi gyakorlat. Dr. Gyuris István Nagyobb vita támadt Bózsó János volt ipartestületi jegyző kegydijának a felemelése körül, végül is ugy döntött az elöljáróság, hogy az elnökség javaslatával szemben elutasító indítvánnyal terjessze a kérelmet a közgyűlés elé. Ezután az indítványokra került a sor. Lakó Antal azt indítványozta, hogy Romániából ne kész és félkész kádáripari termékeket hozzanak be vámmentesen, hanem nyersanyagot, mert ezáltal a helyi ipar munkához, a fogyasztó olcsóbb áruhoz jut. Az indítványt az elöljáróság elfogadta. Elfogadta az elöljáróság Hegedűs Jánosnak azt az inditvánvát, hogv az ipartestület székházában olvasótermet létesítsenek és azt, amely a jogosulatlan iparűzés szigorú megbüntetésére vonatkozik. Elfogadta az elöljáróság a ruházati szakosztály javaslatát, hogv az országgyűlési képviselők, valamint a köztisztviselők fizetése 500 pengőn aluli tartozások kifizetésére lefoglalható legyen. atrlml^alm* ELADÁS: VI.TE REZ-KÖRUT 8. ív.pbohászka ottokár-u.8 ^CLDTÓTÓÁÍ^. CJAFO/VVCISI! GYÁR»AUOAPEST.XI.LEN KE -ÜL117 Egy „vándorszinésznő" a biróság előtt Ruhák elsikkasztásával vádolta egy kolléganője, a törvényszék felmentette (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Molnár István törvényszéki biró pénteken tárgyalta Sárkány Margit 27 éves szinésznő sikkasztási bűnügyét. Sárkány Margitot színpadi néven Sarkadi Gittának hívják, ezen a néven szerepel évek óla a kis daltársulatok szinpatljain. Ezek a dallársulalok a legkisebb községeket járják s bizony inkább rosszul, mint jól megy a soruk. Sarkadi Gitta ellen egyik volt kolléganője, Lustyik Mária tett feljelentést, amely szerint Sarkadi Gitta a mult év őszén Földeákon elsikkasztott tőle egy darab női kabátot, egy gyapjú női ruhát, egy lila estélyi ruhát cs ezekkel a ruhákkal elhagyta Földeákot ... Sarkadi Gittát többizben idézte a biróság, de a szinésznő nem jelent meg. Egyizben levelet küldött maga helyett és a levél a következőket mondotta többek között: „Alulírott Sárkány Margit—Sarkadi Gi'-ta vándorszinésznő alázatos tisztelettel kérem a bíróságot, hogy távozásomat jelen levelemben foglaltak alapján igazoltnak szíveskedjék elfogadni. Jelenleg a komáromniegyei Császár községben vagyok egy vándortársulattal, hogy létfenntartásomat, egy darab száraz kenyeret, megkeressem ... Mostoha és nagyon szűkös anyagi viszonyaimra való tekintettel, nem tudok a tárgyaláson megjelenni..." A vándorszinésznő levele további részében arra kérte a biróságot, hogy ha lehetséges, tegyék át ügyet egy közelebb fekvő törvényszékhez, ahol meg tud jelenni, A péntekre ,, kitűzött főtárgvalásra azonban mégis megjelent Sarkadi Gitta. Csinos, dc fáradt arccal, meglehetősen kopottan állott a biróság elé cs felháborodva tiltakozott a vád. ellen. — Én nem sikkasztottam cl Lustyik Mária ruOrvosok ezrei a|dnl|ák a TogoM rheumatikus és köszvényes fájdalmak ellen, idegiájdalmaknál, fejfájásnál, tag- és izületi fájdalmaknál, valamint meghűléses betegségek ellen. Tegyen még ma egy kísérletet. Kéiic kifejezetten a kiváló hatású Togal-L Teljesen ártalmatlan. Minden gyógyszertárban P 1.G0. háit, nekem arra nem volt szükségem. Az egés» vidéken ugy vagyok elismerve, hogy nekem van a legnagyobb gardorobom, nem volt szükségem Lustyik ruháira. Csere történt közöttünk, azokért a ruhákért, amelyeket most rajtam keres, egy csomó más ruhát adtam neki cserébe, igy egy kabátot," egy virágos ruhát, egy sötét ruhát, egy színpadi parasztruhát, kötényt és más kisebb dolgot . .. Lustyik bosszúból jelentett fel... — Miért volt oka bosszút állni? — kérdezte a biró. A vádlott erre elmondotta, hogy Lustyik Mária azelőtt cseléd volt és a konyhából került a színpadra. Ruhái nem voltak, ő segítette ki nem egyszer. A társulat azután feloszlott és Lustyik nem kapott uj szerződést, mig ő viszont igen. — Kérem — mondotta a vádlott —, nekem j<J nevem van vidéken, nagy ruhatáram van, azonkívül négy polgárit végeztem, nem vagyok akárki.* Én komoly szinésznő vagyok, aki ezt a pályát hivatásnak tekintem s ha egyelőre netn ís vagyok nagy társulatnál, azért sokat adok magamra. Lustvik viszont cseléd volt, érthető, ha haragudott és irigykedett rám. Ezért jelentett fel sikkasztásért, Nem akart mást, mint kellemetlenkedni nekem. Kollégáim mind tanúsíthatják, hogy nem kölcsön kaptam tőle a ruhákat, hanem cserébe az én holmiiaimérf, mert neki nem volt olyan ruhája, amiben szinpadra mehetett volna.., A biróság kihallgatott néhány tmut, akik igazolták, hogy Sarkadi Gitta igazat mond: a ruhák tényleg csere utján kerültek tulajdonába. A törvényszék ezekután felmentette a „vánd«rszinésznöt'4, ahogy saját magát nevezte a vádlott, A szőke színésznő boldogan hallgatta a felmen'ö ítéletet és ínég boldogabbao hagyta el a komor épületet, hogy visszautazzon Csaszár-ra, ahol távolléte alatt az előadások bizonyára szüneteltek ... Debrecenben önként jelentkezett a sikkasztó városi hajdú, aki Szegeden bankokban helyezte el a sikkasztott pénzt (A Délmagyarország munkatársától.) Jelentette a rendőrség, hogy Debrecenből az elmúlt héten megszökött Bárkányi Sándor városi hajdu ötezer pengő hivatalos pénzzel at zsebében. Ezt a pénzt a postán kellett volna feladnia. Bárkányi megszédült és a pénzt elsikkasztotta. Bárkányi Sándornak a szegedi rendőrség jutott nyomára. Megállapította, hogy a sikkasztó bajdu Szegedre szökött és itt álnéven három különböző bankban 3500 pengőt helyezett el. mintegy Í400 pengőt, megtartott magának. A betétkönyveket. _ ia megtalálták egyik rokonánál, ahol Bárkányi hagyta. Maga a hajdu továbbszökött Szegedről, abban a biztos tudatban, hógy a pénzt jól elhelyezte és arról rajta kívül 6enki sem tud. Most azután Bárkány iönként jelentkezett a debreceni rendőrségen és elmondotta, hogy a jelentkezésre azért gondolt, mert a lapokból arról értesült, hogy a pénzt a szegedi rendőrség megtalálta és igy a további bujkálás amúgy is céltalan lett volna. Előadta, hogv a magával vitt 1400 pengőből mindössze 71) fillérje maradt, Szegedről Budapestre utazott, ott. azután minden este pezsgős, zenésvacsórá.kat rendezett, megismerkedett ejrv nővel, akinek ékszert vásárolt. Az volt a célja, hogv uiból Szegedre megv és felveszi a bankokban élhelyezett 3500 pengőt, közben aztán megtudta, bogy a pénz már a rendőrség kezében van, igy aztán Szeged helyett Debrecenbe utazott és önként jelentkezett. A debreceni rendőrség a sikkasztó hajdút letartóztatta.