Délmagyarország, 1938. február (14. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-01 / 24. szám

a Kedd, 1938. február í. Polliiba! napilap XIV. évfolyam 24. sz. II törvényhatósági városok és a választójog Á szombati közgyűlés ünnepélyesen egyhangú határozattal fogadta el a szegedi Polgári Szabadságpárt részéről előterjesztett azt az indítványt, hogy a város közgyűlése felirattal kérje a kormánytól és a törvényhozástól a választójogi törvényjavaslat szegedi sérelmeinek megszüntetését. A parlamentálizmusnak, a demokráciának, a népképviselet elvének sok, súlyos sérelmét vérzi fel az ismertté vált javaslat. A Polgári Szabadságpárt közgyűlési képviselete azonban ebben az esetben többre becsülte az egyhangú közgyűlési határozat ünnepélyességének súlyút és jelentőségét, mint a — leszavazott elvi deklaráció kötelességteljesitését. Ez volt az oka annak, hogy a közgyűlés elé terjesztett indítványuk csak azokat a sérelmeket tette szóvá, melyek kizárólag szegedi sérelmek. Ez az indítvány azonban nem jelenti azt, hogy a törvényjavaslatnak csak szegedi sérelmei vannak. S még a szegedi sérelmek felsorolása sem teljes. Talán azt mondhatnánk, hogy Szegednek vonnak közvetlen és közvetett sérelmei. Közvetlen sérelmek azok, amelyek csak Szegedet fenyegetik. Ilyen a haszonbérlők választójoga, amit a törvényjavaslat el akar venni s ilyen a három mandátum, amelyik a város lakosságának számát tekintve, a legkedvezőtlenebb arányt állapítja meg Szeged számúra a képviseltek és a képviselők között. Csak Szegeden esnék minden mandátumra 45 000 lakos, mindenütt másutt 28—30—32.000 lakosra már egy teljes mandátum jut s van törvényhatóság, melyben minden 18.000 lakosra már egy képviselő esik. Ezek közvetlen sérelmei a városnak s éppen ezért elégtétellel állooitjuk meg, hogy ezen a téren nem volt vita a pártok közölt s a Polgári Szabadságpárt indítványát mindegyik párt elfogadta. Van azonban közvetlen sérelem is, amelyik sérelme valamennyi törvény* hatósági városnak. Mert amíg a megyék választói és a megyei varosok szavazói két menetben gyakorolhatják választói íogukat, addig a törvényhatósági városokban élők csak e <? v választásban vehetnek részt. Ami azt jelenti, hogy az országban csak a törvényhatósági városokban lesz szinguláris a választói jo<x, de mindenütt másutt legalább ket szavazat f^qja mccrilletni a választékát. A kormányjavaslat szerint tehát minél nagyobb a választók tudósa, műveltsége, gazdasági ereje, önállósága és függetlensége, annál kevesebb j o s- illeti mesr őket a törvényhozás testületének összeállításában. S minél fimgőbb helvzetben vannak, minél közelebb állnak a .csak írni-olvasni tudás primitívségéhez, minél kevesebb önállósággal rendelkeznek, annál több alkotmányos jogot gyakorolhatna k. Ez a tÖrvénviavnsb't oly módon nem a tudásnak, a műveltségnek, a kulturális színvonalnak pluralitását biztosítja, hanem éppen ellenkező tendenciákat szolgál. S amíg egyfelől bizonyos müvebsécrbeli garanciákat 1 óvetel meg azoktól, akiknek választójogot akar adni, addig másfelől kevesebb jogot ad azoknak, akik a műveltség, a tudós és önállóság magasabb szinvonalával rendelkeznek. így történt azután az, hogy a f a 1 v b k népe több joghoz jut, mint a városoké s amig például Tápén, Sövényházán és Szegváron a választók két menetben szavaznak s kevesebb lakosra jut egy mandátum, emellett a választójog megszerzésének feltételei is enyhébbek, addig Szegeden, az egyetemi városban a választók csak egy menetben szavazhatnak, lényegesen több lakosra esik egy mandátum s a választói jog megszerzésének feltételei is szigorúbbak. A kultúrának, a műveltségnek, a függetlenségnek és önállóságnak ezt a kontraszelekcióját valósitja meg a törvényjavaslat. A szombati közgyűlésen felmerült az az aggodalom, hogy n városok politikai súlya szenvedne azáltal, ha választóinak a megyei lajstromra kellene szavazni- Érvnek az aggodalomnak jogosultságát egyáltalában nem tudjuk belátni már csak azért sem, mert a városok a maguk politikai súlyát a megyei lajstromok összeállításánál cs érvényesíteni tudnók abban az esetben, ha a megyei lajstromokra kellene szavazni a városokban is. Van azonban olyan megoldás, melynek útjába ezek az aggodalmak nem állhatnak. Legyen közös lajstroma a törvényhatósági városoknak s a törvényhatósági városokban élők választhassanak előbb a saját határaikon belül képviselőket s azután vehessenek részt méga abban a szavazó s b a n, melyben lajstromosan közös képviselőket választhatnak a törvényhatósági városok. Ha a kormány fenn abaijn tartani a választások kettős menetének rendszerét, akkor adja meg a kettős választás jogát a városoknak is s ha a törvényhatósági városok szavazóit nem akarják a megyei lajstromokra leszavaztatni, szavazhassanak másodszor a törvényhatósági városok közös lajstromára. Ennek az elgondolásnak bizonyára súlyt adna az. ha szegedi tervként kerülhetne a politikai élet nyilvánossága elé. A szegedi politikai pártok találják meg módját annak, hogy a városuk és a városok érdekeinek védelmében még a kormány fámára is elfogadható megoldási módot javasoljanak a törvényhatósági városokat fenyegető jogfosztás kivédésére. Anglia és Franciaország a romániai kisebbségellenes intézkedések megszüntetését v^w követeli Hétfen végeiért a Népszövetség ölésszaka Dtlbos Genf, január 31. I Eden angol, Delbos francia és Micescu román külügyminiszter vasárnap elutazott Genfből. A három miniszter elutazása elölt ujabb megbeszélést tartott a Romániában élő kisebbségek ügyében. A megállapodás szerint a különféle zsidószővetségek három kérvényét a Népszövetség főtitkársága a tárgyalások alapjául elfogadta, a petíciók azonban egyelőre nem kerülnek a Népszövetség Tanácsa elé, mert a román külügyminiszter a mult hét folyamán folytatott magánbeszélgetések során a Tanács tagjainak külön-külön megígérte, hogv kormánya egyelőre ideiglenesen felfüggeszti a zsidók ellen folyamatba tett és tervbevett intézkedéseket. Az utolsó percben, amikor a petíciókat már nem lehetett a tanácsülés nanirendiére fűzni, Micescu bejelentette, hogy „élénk sajnálkozására'1 Goga rendelkezésérc — ígéretét vissza kell vonnia. El lehet képzelni, milyen hatást váltott ki Genfben ez az eljárás. A főtitkár most életbelépteti a szokásos vetségi eljárást népszóA bizottságban helyet kap Eden és Delbos is. Ennek a bizottságnak az lesz a feladata, hogy „figyelemmel kisérje a romániai eseményeket". Anglia és Franciaország együttesen követeli a romániai intézkedések megszüntetését. t A Népszövetség tanácsának hétfőn délutáni nyilvános ülésén kizárólag az alexandrettei választás kérdésével foglalkoztak. Az elnök a tanácsülést 7 óra tájban berekesztette, a legközelebbi tanácsülés időpontját közzé fogják tenni Ujabb romén támadás Magyarország ellen A Vasgárda lapja a róma—berlini tengelyről Bukarest, január 31. A Vasgárda lapja vasárnap ujabb fékezetten támadást intézett a kisebbségek ellen. A párisi zsidó szervezeték — a „Gu van tul- szerint — azt tanácsolták a román zsidóknak, hogy egyetlen egy se kérelmezze közülük az állampolgársági jogok revízióját. Ha ez igy megtörténne, akkor az ügyből nemzetközi jprobléma lenne, amelyet nemzetközi fórumnak kellene rendeznie. A „CuvanluT szerint ha a román zsidóság követné ezt a tanácsot, a kormány az összes zsidók állampolgárságát megsemmisitené éj valampny-.