Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-11 / 7. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Csütörtök, 1938. január 13 lében történt változások nem érintik Románia külpolitikáját, majd a zsidókérdésről szólt — Az utóbbi időben orosz és galíciai zsidók valósággal elárasztották Romániát — mondot­ta. Ezeknek a száma meghaladja a 250 ezret és ezek nem kívánatos elemek. Azokkal a zsi­dókkal szemben, akik a háború előtt teleped­lek le Romániában, semmiféle különleges rendszabályokat nem léptetnek életbe; mind­azokat azonban, akik ez időpont óta telepedtek le Romániában, nem illetheti meg más jog, mint a menekülteket. Vizsgálat tárgyává lesz­sziik, hogy milyen intézkedéseket tegyünk ezeknek a zsidóknak az ügyében. Nincs arról szó, hogy kiűzzük őket az országból. Ezzel a békekötés előtt területünkön letelepedett zsi­dók érdekeit véd jük meg. lokió o legerttüesebl) politikát felen ti be a fopánellenes kínai rendszer kiirtására A japán csapatok megszállták Csingtaut London, január 10. K o n j o e herceg japán miniszterelnök ma jelentette az uralkodónak a minisztertanács határozatait, amelyek a keddi császári értekezlet elé kerülnek. Az értekezlet el fogja határozni, hogy Japán a legerélyesebb politikát folytatja a japánellenes kinai rend­szer kiirtására, hacsak a Csang-Kai-Sck kor­mánya nem ad ja tanújelét annak, hogy őszin­ién megfontolja a helvzetet. A kormány ilyen értelmű kiáltvánnyal fordul a nemzethez. London, január 10. Két angol hadihajó hor­gonyzott f.singlau kikötőjében, amikor japán katonák partra szálltak és vérontás nélkül el­foglalták a várost. A Domei Iroda szerint délután 3 óra után befejeződött a város megszállása. Csiningnél elkeseredett küzdelem folyik. A kínaiak visszaverték a japánok támadását. Több arcélen ismét fellángolt a légi háború. A japán repülőgépek bombázták a hankaui cs a nankingi repülőteret, ahová a kinai repülőál­lomány! összpontosították. A tábla Is félévi fogházra ítélte Kenyeres-Kaufmannt Budapest, január 10. Kenyeres-Kaufmannt — mint ismeretes —. a törvényszék közokirat­hamisítás miatt hnthónapi böi'önre és 500 Ren­gő pénzbirságra Ítélte. A törvényszék ítélet ben megállapította, hogy a vádlott elhallgatta zsi­dó származását. Kenyeres Miklósnak nevezte magát, ágostai hitvallású evangélikusnak val­lotta magát, ugy szerepelt, mint műszaki taná­csos és igy szerzett magának, kormánypárti kénviselői mandátumot. Fellebbezések folvtán került most a nagy port felvert ügy a tábla elé. Az iratok ismerte-, tése után a főügvész fenntartotta a vádat és arra kérte a bíróságot, hogy a vádlottat csalás bűntettében is mondja ki bűnösnek. Ezután a védő íWszélt. Hangoztatta, hogy Kenyeres-Kaufinannak soha nem volt születési bizonyítványa és az ebből keletkezett kellemet­lenségek végigkisérték egész életén. Szerinte Kenvcres-Kanfmann semmiféle bűncselek­ményt nem követett el. Az utolsó szó jogán K e n y e re s-K au f­mann szólalt fel. Árról beszélt, hoev képvise­lősége idején az akkori miniszterelnök meg volt gvőződve személye tisztaságáról és munkássá­gának értékéről. Mindig a keresztény nemzeti eszméért küzdött, jobboldaliságát soha nem tagadta meg és ezt a jobboldaliságot ma is őrzi szivében. A továbbiak során azt mondotta, már nem érdekli a közszereplés, csak barátai előtt szerelne magát tisztázni, akik becsülik és biznak benne. Hosszabb tanácskozás után az elnök Kihir­dette az Ítéletet, amely szerint az ítélőtábla Ke­nyeres-Kaufmann Miklóst többrendbeli közok­irathamisitás vétsége miatt hathónapi fogház, ra ítélte Az indokolás tényként állapítja meg, hogy a vádlott a lakásbejelentési lapon és egyéb okmá­nyokon Kaufmannak és izraelita vallásu­nak irta magát, kétségtelen tehát, hogy min­den alap nélkül nevezte magát Kenyeres Mik­lósnak. Az a védekezése, amelvet a származá­"*sáról és nevére vonatkozóan előadott, a tábla megilélése szerint teljesen valószínűtlen. A vádlott jogosulatlanul vette fel a közokiratok­ba azt is, hogv ágostai evangélikus vallású, továbbá nincs joga a műszaki tanácsosi cim, illetve a mérnöki foglalkozás feltüntetésére sem. Az ítélet még nem jogerős, végső fokon a ku­rta elé kerül.. Konczwald táblai elnök nagy beszéde Szent Istvánról a szegedi ítélőtábla évnyitó ülésén (A Délmagyarország munkatársától.) Va­sárnap délelőtt tartotta a szegedi Ítélőtábla év­nyitó teljes ülését. Az ülést dr. Konczwald Endre Ítélőtáblai elnök nyitotta meg. beszédé­ben elsősorban rámutatott arra, hogy az újesz­tendő messze kimagasló éve lesz hazánk ezer­éves életének, mert ebben áz évben ünnepli meg a nemzet Szent István halálának és ezzel kap­csolatban a magvar királyság megalapításának és a keresztény hitre térítésének 9QŰ-ik évfor­dulóját és ugyancsak ebben az évben rendezik Budapesten az egész világ katolikus társadal­ma eucharisztikus kongresszusának fényes ün­nepségeit. Megemlékezett Szent István bölcs uralkodásáról, törvényhozói működéséről és bírói hatalmápak gyakorlásáról, valamint je­lentősebb közjogi, magánjogi és büntetőjogi törvényalkotásairól, kiemelve, hogy különösen köz- és magánjogi törvényei a mai jog szem­pont iából is nagyjelentőségű intézkedéseket tartalmaznak­— A királv törvényhozói felségjogából kifo­lyólag a birói hatalom már Szent István ural­kodása idejében is királvi felségjogot képezett — mondotta —, István király minden alattva­lójának birája volt, tekintet nélkül azoknak magánjogi, vagy köziogi kapcsolataira és tár­sadalmi állására. A legenda szerint „ajkainak ítéletei nagv dicsérettel lettek ismeretesek", mert a biráskodás tercn türelmes, kegyelmes és igazságos volt. Beszéde további során ismertelte az elnök az első király korabeli birói szervezetet s végül megállapította, hogy a király felismerve törté­nelmi küldetését, az akkori koreszmék figye­lembevételével olyan államszervezetet alapí­tott, amelvben a magyar — megőrizve sajátos nemzeti egyéniségét és állami önállóságát — évszázadokon át tovább haladhatott a nvugatl keresztrnv művelődés utián és kelet felé an­nak védőbástya ia is lehetett. Megemlékezett ezután az elnök' a múlt év je­lentősebb igazságücvi és alkotmánvjogi vo­natkozású törvényalkotásairól, ismertette az Ítélőtábla mult évi ügyforgalmi adatait, össze­hasonlítva az előző évek adataival, megálla­ni Iva. hogv ügyforgalom az Ítélőtáblán apa­dó irányzatú. A szegedi itélőlábláJioz érkezett polgári, bün­tető és fegyelmi ügyek együttes száma 1934­ben 1834, 1935-ben 1565, 1936-ban 1717 és 1937-ben 1587 volt. A mult évben elintézés alá került ügyeknek 88 százaléka nyert befejezést, 12 százaléka maradt hátralékban. A polgári és büntetőitéletek száma 847 volt. Konczwald elnök végül az elnöki tanács tag jaiul dr. M u n t y á n István, Elekes Gyu­la. Nagy Antal és C u r r y Richárd Ítélőtáb­lai tanácselnököket jelölte ki, —O— fl köztársaságiak sikerével végződött a 24 napos terueli csata London, január 10. Huszonnégy napja tom­bolt a terueli csata és vasárnapra eredményt hozott. Mint Barcelonából hivatalosan jelentet­ték, meghódoltak, vagy felmorzsolódtak a fel­kelőosztagok. A város körül a küzdelem döntetlennek lát­szik. A belterületen beállt fordulatot a sala­mancai hivatalos jelentés is elismeri. Queipo de Llano tábornok a sevillai rádióban mon­dott beszédében foglalkozott a terueli helyzet­tel és elismerte a köztársaságiak sikereit azzal, liogv a sikereket egy árulónak köszönhetik a köztársaságiak. Az áruló elhagyta a rábizotl állást és átment a köztársaságiakhoz. A köztársaságiak hivatalos jelentése< heves harcokról és az ellenséges támadások visszave­réséről adott hirt. Megcrősitették, hogy a te­rueli Sant Clara-kolostor védői megadták ma­gukat, továbbá hogy B a r r a t ezredest, B e y| alezredest bebörtönözték. U r i d e földmüvelés­ügyi miniszter szerint Teruel eleste végleges, a városban már egyetlen ellenálló felkelőkalo-. na sincs. —oO>— Tizenöt nyilas verekedőt letartóztattak a budai botrányos támadás ügyében A Budapest, január 10. A nyilasok vasárnapi délután botrányos verekedést rendeztek a Sváb­hegyen a sielők közölt. A gumibottal felfegy­verzett nyilasok a mellettük elhaladókat fej­beverték, a nőket pedig ocsmány, gyalázkodó szavakkal illették. A gyáva támadásnak a sok' könnyebb sebesült nielíett három súlyos sérült­je van, akiket kórházba kellett vinni. A támadók közül tizenötöt elfogott a riadó­autóval a helvszinre siető rendőrség. Kétségte­lennek látszik, hogy előre megszervezett tá­madásról van szó. A verekedésben ismét sze­repelt a botrányos verekedéseiről ismert ifj, Metzger Ágoston. Hétfőn délelőtt kihallgatták a főkapitánvsá­gon a svábhegyi verekedőket. A tizenöt nyilast magánosok elleni erőszak cimén letartóztatták, A svábhegyi nyilastámadást szóvátette a fő­város közigazgatási bizottságának ülésén Fá­bián Béla. aki kiielentette. az inzultusokért azok a hibásak, akik nem iárnak el elég eré­lyesen az ilyen rendzavarókkal szemben. Ki­fogásolta. hótrv nagyon gyorsan kiengedik aa ilyen verekedőket. — Miért van az — kérdezte Fábián —, hogy mindig komelv külpolitikai eseménvek ideién rendeznek ilven inzultusokat és rendzavaráso­kat Budapesten. Ax idő A Meleorologiai Intézet jelenti! este 10 órakor. Idő jóslat: Mér­sékelt déli. délkeleti szél. sok he­lyen köd, helyenkint még csapa­dék, havas eső, a hegyekben hó. A hőmérséklet tovább emeIke«j dik.

Next

/
Thumbnails
Contents