Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-08 / 5. szám

"Siombat, 1936. január B. DÉLMAGYARORSZÁG s Szombaton egnhanőntóg Csongrádmegge allspánlává válasznak Dósa István dorozsmai főszolgabírót Beszélgetés az uj alispánnal dorozsmai kérdéseiről (A Délmagyarorszdg munkatársától.) Mozgalmas napja lesz ma Szentesnek: a dr. Csergő Károly alispán nyugalombavonulásávnl megüresedett csongrádmegyci alispáni állást ma délelölt löltik be. Két nappal ezelőtt járt le az alispáni állásra meghirdetett pályázat, egyedül dr. Dósa István kiskundorozsmai főszolgabíró nyújtotta be pályázatát, ugy, hogy a ma délelőtti szentesi mcgyegyülés egyhangúlag fogja öt megválasztani. Pénteken delelő t Kiskundorozsmán jártunk és felkerestük hivatalában dr. Dósa István főszolgabírót. Dorozsma főbíráját huszonnégy óra múlva Csongrádraegye alispánjává választják, de egy nappal a választás előtt még egy pillanatra sem szűnt meg Dorozsma főbírája lenni. Arról az elinalt 19 esztendőről beszélgettünk dr. Dósa Istvánnal, amelyet Dorozs. ma főszolgabírói székében töltött el állandó munkában. — 1919 március tizenötödikén jöl'.cm át Kis. tundorozsmára főszolgabirónak, — mondotta Dósa István Ezt megelőzően 1912-től. Mindszen. ten voltam főszolgabíró. Az 1919-es év első hó. napjai nagyon zavarosak vol'.ak, de azért meg kell állapítani, hogy Dorozsma népe meg tudta őrizni józanságát, A forradalmak után még nem multak el Dorozsma nehéz napjai, jött a meg. szállás. Szegeddel együtt mi is elvisel!ük a francia megszállást. Akkor történt, hogy Dorozsmai. Tápéi és A Így öt Szegedhez csatolták. egy kerületbe. A megszállás elmultával Derozsmán is megindult a regenerálódás munkája és Szeged után a vidéken íti indult meg először a nemzeti hadseregbe való toborzás. Nagyon szép eredménnyel járt ez a munka, vagy másfélszázán csatlakoztak a nemzeti hadsereghez a dorozsmai lakosság körűi. Nagy szó volt ez akkor a négvesz'endős világháború, a dupla forradalom és a nehéz idők u'án, amelyből Dorozsma népe sem vonhatta kt magát. A másfélszáz dorozsmai em her alkotta a nemzeti hadsereg legénységének gerincét a szegediek mellett és nagyon dicséretesén megfeleltek kötelességüknek. De elment a község vezetősége is a nemzeti hadsereggel, velem együtt sok dorozsmai vezetőember vett részt a hadsereg munkájában MEGJELENT ..ORSZÁGOS IPAROS NAPTÁR A későbbi esztendőkről igy beszélt Dósa Is!_ ván főszolgabíró: — Dorozsma nagyon sokat fejlődött az utóbbi éviizedben. A község helyzete aránylag elég kedvező ós a lakosság szociális viszonyai „ más községével összehasonlítva — meglehetősen kielégítő. Egészségügyi tekintetben is sokat fejlődölt a község, Icventenintézménve ma már országosan is. mert, a dorozsmai leventék a kormányzó ur előtt is szerepellek sikeresen. Dorozsma fejlődőképessége tnég nagyobb volna, de bizony Szeged nagyón nyom bennünket ebben a tekintetben. Szeged közelsége sok tekintetben előnyös, de sok tekintetben terhes Dorozsmára nézve. — Valahogy ugy érezzük, hogy Szeged külvá. rosa Dorozsma, de reméljük, hogy idővel majd sikerül ebből a közelségből származó terheket megszüntetnünk. Végül arról beszélt Dósa főszolgabíró, hogy mennyire a szivéhez nőtt Dorozsma az elmúlt 19 év alatf. — Ha el is megyek Dorozsmáról uj állásomba, ez nem jelentheti azt, hogy elfelejtkezem a dorozsmaiakról. 19 esztendő nagy idő, nem lehet elfelejteni még más körülmények között sem. Nekem azonban Dorozsma mindenkor a szívügyem volt és az is marad mindig. Ezt nemcsak elmondhatom, hanem a dorozsmaiak el is hiszik, ezt tudom. Dorozsmálioz nagyon sok kedves ösz_ szeke/tetős füz, szép 19 esztendőt töltöttem itt el. Innen is nősültem, a fiam is itt születelt és | egy kis szőlőm is van itt a dorozsmai határban. Szívügyem lesz tehá' ezentúl is Dorozsma és azon ' leszek, hogy uj állásomban is a dorozsmaiak | minden igaz ügyét tőlem telhetőleg szolgáljam. ^ Szigorú vásárzáriaioi rendelték el Szegeden a nyugai felöl közeledő állaijávványok megakadályozása érdekében A helytelenül értelmezeti rendelkezés zavar okkalteny egei te a vörös húsellátását — A tanyai gazdák a már eladott állatokat akadálytalanul beszállíthatják a városba AZ 1938. EVRL Ara 50 ltllér. SZERKESZTETTE: Dr. GYURIS ISTVÁN Kapható a DÉLNAöYARORSZ4<J kladóKma íaíanan (A Délmagyarorszdg munkatársától.) Iletok óta izgató tan lesi a magyar mezőgazdaság azokat a hireket, amelyek a nyugati államokban felbukkant állatjárványok keiel fc.lé való terjedéséről számolnak be. A nyugati államokban a hasított körmű háziállatok legfólelnunebb betegsége, a száj. és körömfájás pusztítja az állatállományt és a vész szinte feltár.óztatliatatlanul vonul tovább. A magyar hatóságok idejében megtették a szükséges óvintézkedéseket, hogv a veszedelmes betegség behurcolását megakadályozzák. Mivel legutóbb már Jugoszláy iában is fordultak elő megbetegedések, szigorú határzárt rendeltek cl Dél felé, • az érdekelt törvényhatóságokat pedig körrendeletben figyelmeztették, hogy a maguk területén minj (fent kövessenek el az állatjárvánv bchurcolásái nak megakadályozása érdekében, abban az esetj ben pedig, ha a legszigorúbb rendszabályok ellenérc is fellépne }alahol a betegség, könyörtelen intézkedésekkel keli útját állni elterjedésének. Mérhetetlen, szinic jóvátehetetlen kárt okozna az országnak, ha a pusztító betegség itt is fellépne és megtizede'né az állatállományt, amely; ma egyike az ország legszámottevőbb expor'anyagának. A földművelésügyi miniszter rendelete Szegedet és több határmenti állategészségügyi kerületet megfigyelési zónának minősítette, ami azt jelenti, hogy itt még szigorúbban kell végrehajtani a védelmi intézkedéseket. A rendelet értcljnéhcn a polgármester hirdetményt bocsáj. tott ki és abban vásár zártain' rendelt el, ami azt jelenti, hogy Szeged belterületén sem a. hetivásárokra, sem az országos vásárokra a rendelkezés visszavonásáig semmiféle hasitotikörmű állatot, tchdt sem szarvasmarhái, sem sertést, sem juhot, sem kecskét felhajtani nem szabad. A rendeletei megkapták a vámházak is, amelyeknek személyzete tulszigoruan értelmezte a tilalmat és a rendeletre való hiva.kozással megakadályozta azt is, hogy a farival gazdák a már eladott állat- v jóikat beszállítsák városi vevőiknek. Ez a tulszigoru értelmezés majdnem komoly zavarokat idézett elő a város húsellátásában, mert a szegedi hentesek és mészárosok nem juthatlak megvásárolI árujukhoz. Több panasz érkezett emiatt a polgármesterhez. a város halósága most gondoskodott a félreértések tisztázásáról. Közölte a vámházak őrszemélyzetével, liogy a tilalom csak a vásárokra való fölhajtásra vonatkozik, azok a tanyai gazdák tehát, akik elado't jószágjukat kívánják behozni a város belterületére és az eladást átírt marhalevéllel igazolják, akadálytalanul beszálli hatják a városba hasitolt körmű állatjaikat és azokat elszállíthatják vevőikhez. Értesülésünk szerint sem Szeged területén, sem a környéken még egyc.lcn állat sem betege. ' delt meg száj- és körömfájásban, a szigorú rendszabályok azért helyénvalók és szükségesek, mert J csak igy lehet ele jé' venni a fenyegető bajnak Kötött aruk légre ZWICKII. Horvát!) Pl. ti. lo.