Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-05 / 3. szám

D É LMKG7 A R O R S ZA G Szerda, 1938. január 3. tagadja az olcsóbb villamos áramot egyik, vagy másik alkudozó iparostól s most a gőz terén azt akarja elemi, ami ellen a villamos áram szolgáltatása terén a legnagyobb hév­vel tiltakozik. Minden esetre jellemző ez is arra a szellemre, ami a szegedi gázgyár üz­letvitelét belengi. H. G. Abba a lakásba a szegedi gázgyár fgargatója költözködik be. Most majd meg­tarthatja azt a villamos kenyérpirítót, amit 25 törvényhatósági tag kérelmére sem vett visz­sza, nem a szegedi telep, hanem a központi igazgatóság. Valóban piszlicsári kérdésben méltánytalanabb és bosszantóbb eljárásra alig lehetne példát találni. S. I. Amit Roosevelt mondott újévi beszédében, hogy „véget kell vetni a tőké­ben rejlő hatalom visszaéléseinek", azt az amerikai elnök nem a szegedi gázgyárra mondotta. Nem, ebben téved. A szavakban rejlő igazság azonban általános érvényű. B. F. - ,Sz. F. — R. P. — E. M. — T. Zs. — B. G. — B. P. — P. R. stb. stb. Leveleikre a válasz csak helyszűke miatt maradt ki. Leg­közelebb. w 4 világ demokráciájának előharcosa: Roosevelt" Az amerikai elnök nagy beszédének visszhangja London, január 4. Az angol sajtó óriást lel­kesedéssel üdvözli Roosevelt újévi szózatát n demokrácia mellett Megelégedéssel veszi tu­domásul az angol sajtó, hogy az Egyesült-Ál­lamok elnöke a nagv demokráciákat tartja a béke legfőbb biztosítékának és hogy végre ki­lépett az amerikai kormány eddigi tartózkodá­sából. A kormányhoz közelálló Daily Telegraph vezéreikkében a legfontosabbnak azt tartja Roosevelt beszédéből, hogy a világ békéiét azok a nemzetek fenyegetik, amelvek a demok­ratikus lállamrendszert megszüntették. Vagy pedig nem eléggé építették ki. Akceptálja a lap Rooseveltnek azt a kijelentését is, amely szerint az amerikai kormány bizik abban, hogy a jelenlegi diktatórikus államokba is visszatér a demokrácia. A „News Chronicle" a világ demokráciájá­nak clsft előharcosnként ünnepli Rooseveltet. A francia lapok is kedvezően fogadták Roo­sevelt kijelentéseit. A Jour a demokrácia mel­letti védőbeszédénck mondja az üzenetet, az 1 Oeuvre arra utal, hogy Roosevelt beszédében a bukaresti eseményekre is célzott. Háború esetén Amerika Franciaország mellé áll? Páris, január 4. A lapok felvetik azt a kér­dést, hogy az esetleges európai hál>oruban az Egyesült-Államok milyen magatartást tanúsí­tanak? A kormányhoz közelálló radikális­szocialista lapok meg vannak győződve afelől, hogy a világnak immár tudomásul kell vennie, hogy háború esetén az Egyesült-Államok új­ból Franciaország mellé állanak A nacionalista „Epoque", miután szintén megelégedését fejezi ki Roosevelt elnök kije­lentései fölött, hangoztatja, hogy a világ szi­vesebben látta volna, ha az ui esztendő nem tüntetésekkel és cllentüntptésekkcl és nem a világtengereken is áthangzó világnézeti viták­kal kezdődik, hanem a nének. államcsonortek és tengelyek fegyverszünetével. A Goga-kormány betiltotta a „Temesvári Hirlap"-ot Megkezdődön a román kormány faivédelmi po1iíi~ ká]a - A csernovicl prefektus teli atalmat kapott Bukovinára és Máramarosra Bukarest, január 4. Romániában napról­napra fokozódik az izgalom a Goga-kormány rendeletei miatt. Az elsó intézkedések után, amelyek először a zsidóság ellen irányulnak, az erdélyi magyarság attól tart, hogy a következő lépések az egész kisebbség és elsősorban a magyar­ság ellen fognak irányulni. Tekintettel arra, hogy a márciusban megvá­lasztandó uj parlament előreláthatólag csak a nvár elején ül össze, a gazdasági intézkedé­sek akkorra várhatók. A miniszterelnökségen felállítandó magyar és német kisebbségi osz­tály ügyében elhalasztották a döntést. Egyelő­re ebben az ügyben csak az történt, hogy Sil­viu Dragomir kolozsvári egyetemi tanár meg­bízást kapott „a kisebbségi probléma tanulmá­nyozására". A rendeleti uton való intézkedéseket már most végrehajt iák. Ilven rendelet például az. amelyet Cuza professzor fia, Cuza György munkaügyi miniszter irt alá, amely megtilt ja, hogv keresztény vallású cselédek zsidóknál alkalmaztatást vállaljanak. Nikifor Robu csernoviei megveprefek­tust teljhatalmú kormányzóvá nevezte ki a kormány. , A román antiszemita mozgalom cgvik legismertebb vezére Bukovi­nában és Máramarosban korlát­lan rendelkezési jogot kapott A kormánybiztos első intézkedése az volt, hogy megtiltotta a Máramarosban és Bukovinában megjelenő összes zsidó lapokat de elhatározott szándéka a kormánynak valamennyi orosz nyelvű lap betiltása is. A Csernovicban megje­lenő baloidali román lapokat is betiltották. Aradi jelentés szerint a városban olyan hí­rek terjedtek el, hogy a kormány betiltotta a Temesvári Hirlapot, amely több, mint 30 éve áll fenn és a meg­szállás óta egyik Iegharcosabb lapja a magyar­ságnak. A lap felelős szerkesztője, dr. Po­gány László, munkatársa a hirlapnak Mar­k o v i c s Rodion, a „Szibériai garnizon" euró­pai nevü irója is. A „Temesvári Hírlap" betiltása Temesvár, január 4. A vármegyei prefektu­ra közölte a Temesvári Hirlap kiadóvállalat­tal, hogy a lap megjelenését bizonytalan időre bdrltották. A betiltó végzéshez a prefektura indokolást nem füz. A Temesvári Hirlapot 1903-ban alapították, első felelős szerkesztője Biró Pál volt, akit Pogány Mihály követett. Pogánynak 1925­ben bekövetkezett halála óta fia, Pogány László volt a főszerkesztője. A Temesvári Hirlap a Bá­nátnak legnagyobb példányszámú magyar na­pilapja volt. Mi történik Lupescunéval ? Belgrád, január 4. Az angol lapoknak azt a közlését, hogy Lupescu asszony elhagyja Ro­mániát, nem tartják hihetőnek. Azt mondják jólértesült helyeken, hogy ezek a híresztelések időről-időre visszatérnek, különösen olyan­kor, mikor Romániában válság van, dc alap­talanságuk mindannyiszor kiderült. Annyi tény, hogy egyetlen romániai lap sem közölté a hirt, még csak nem is célzott rá, de ez nem a szigorú cenzúrának tudható be. Az az egy kétségtelennek látszott, hogy ha Lupescu ­né asszony az ország elhagyására határozta el magát, az semmi esetre sem Goga miniszterel­nök unszolására történt volna, aki erre nemi gyakorolhat befolyást, hanem kizárólag és egyenesen Károlv király határozott kívánsá­gára volna ez lehetséges, de a király a mostani viszonyok között aligha nyilvánított ilyen kí­vánságot. Károlv királvról köztudomásu, hogy szigorúan el tudia különíteni politikai akara­tát magánéletétől. „Rontón'a folytatta a szövetségeseihez való hOség polWkAUH" Bukarest, január 4. Micescu külügymi­niszter kedden este fogadta a sajtó képviselőit és nyilatkozott előttük a Goga-kormány kül­politikájáról. Ezeket mondotta: — Románia folytatja a szövetségeseihez való hűség politikáiét," ugvanakkor pedig loyalisan' kezet szőrit mindazokkal az államokkal, ame­lyekkel kapcsolatban van. Hozzáfűzte nyilatkozatához, hogy Románia külpolitikaia független minden belpolitikai el­fogultságtól. A román kormánv a belpolitikai kérdések megoldását függetleníti külpolitiká­jától és azoktól a szerződésektől, amelvek Fran­ciaországhoz. Lengyelországhoz, n kisantant­hoz és a Balkán-szövetséghez fűzik. Mély hű­séggel viseltetik a békeeszme iránt — mondot­ta —. amelyet elhatározott szándéka szilárdan támogatni. Tilulescu találkozása Edennel Páris, január 4. Parisban délre várták Lu­pescuné megérkezését. Lupesetmé azonban, aki a Ce Sair jelentése szerint tegnapelőtt uta­zott el Bukarestből unokahuga és egy román rendőrtisztviselő kíséretében, a lap szerint nemi volt a keleti express utasai között. Lupescnné ugv látszik, útközben kiszállt, hogy elkerülje a kiváncsiskodást. Állítólag a délfranciaországi tengerpartra utazott. T í t u 1 e s c u nemsokára a délfranciaorszá­gi Can Mártinba érkezik. Nyilvánvalóan — if­ia a Paris Soir —, megbeszélést szándékozik' Fdcnnel folvtntni. ' II Hírlapírók Nyugdr­intézetének köszönete Vészi Józsefnek Budapest, január 4. A Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének igazgatója ked­den délután ülést tartott Zimmer Ferenc ügyvezető-alelnök vezetésével, aki bemutatta Kozma Miklós titkos tanácsosnak, a nyug­dijinlézet elnökének az újév alkalmából az in­tézet tagjaihoz intézett meleghangú üdvözlő táviratát. Az elnök ezután megemlékezett ar­ról, hogy Vészi József felsőházi tag, a „Pes­ter Lloyd" évtizedeken át volt főszerkesztője nemrég nyugalomba vonult és ugy intézkedett, hogv a nyugdíjintézettől őt megillető járadék továbbra is a keresetnélküli uiságirók tagdí jfi­zetésére fordíttassák. Veszi József öregségi já­rulékából már eddig is több. mint 17 ezer pen­gő jutott ilven célokra az intézetnél. Az igaz­gatóság háíás köszönettel vette tudomásul Vé­szi József nemesle'kü elhatározását és megbíz­ta az elnökséget, hogy tolmácsolja Vészi Jó­zsefnek az uiságirók háláját és azt a kiván­, ságát, hogy a nyugalom éveit egészségben és 1 jó erőben töltse el.

Next

/
Thumbnails
Contents