Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-04 / 2. szám

DElMAGYflRORSZAG Kedd, 1938. Január 4. Érseki szó Az újévi politikai nyilatkozatok és beszámoló cikkek sorában nagy fel­tűnést kelteit az a nagyszabású cikk, amelyet gróf Zichy Gyula kalocsai érsek irt „Küzdelem a szélsőségek ellen" cimmel és amelyben az érsek Krisztus keresztiét emeli fel végleges leszámolásra a barbár, szélsőséges iz­gatás ellen, ugyanakkor erélyes fel­lépésre szólítja fel a kormányzatot* Gróf Zichy Gyula kalocsai érsek cik­kéből amely vasárnap jelent meg s „Politika" vezető hasábiain — idéz­zük az alábbiakat: Fájdalommal láttuk az ó-év folyamán, hogy a szélsőséges eszmék és irányok ná­lunk is megnőttek és a különféle ke­resztek jelszava és cégére alatt egyre féktelenebb izgatások ka­varták fel az országot. Ugy érezzük, hogy e mind merészebb és mindent kikezdő áram-! latok s izgatások ellen legfőbb ideje már közösen és acélos erővel szembeszállni mindenkinek, aki még mer bizni népünk jövőjében és értéknek vallja a magyar nemzetnek ten­gernyi véráldozata árán kivivott és minded-, dig fenntartott alkotmányos, tisztes szabadságát. Szembeszállni minden szélső­s éggel! Akár jobboldali, akár baloldali le­gyen a szélsőség, lényegében mindegyik azonos s egyformán végzetes az egész nem­zetre, mert végeredményben mindkettő a hatalom megszerzését tekinti igazi céljának. Felfordulást akar és gyűlöletet hirdet. Szakit a magyar múlttal és az al­kotmánnyal. Tagadja, hogy az ezeréves és ma is eleven alkotmány keretei között is meg lehet valósítani a szükséges magyar re­formokat. .Ellene van a társadalmi igazsá­gosság érvényesülésére való törekvésnek. Diktatúráért lelkesedik és azt kívánja előké­szíteni. A háborút követő két forradalom zavaros hónapjaitól eltekintve, Magyarország politi­kai történetében még aligha volt pél­da a demagógia olyan féktelen izgatására, mint aminőt a szél­sőséges különböző szervezetek fejtenek ki manapság a falvakban ép­pen ugy, mint a városokban, még a keresz­tény középosztály tagjai között is. A német horogkeresztes mozgalomnak utánzói olyan országnak tüntetik fel magukat, mintha egyedül ők volnának képesek ennek az or­szágnak minden megoldatlan politikai, tár­sadalmi és gazdasági kérdését maradék nél­kül és egy uj millenium zavartalan boldog­ságát biztosító alapon rendezni. A külföld­ről érkező idegen eszme, a német nemzeti szocializmus eszmevilágának Magyarorszá­gon való terjesztése nem az emberi ha­ladás önzetlen céljait akarja s zol­g á 1 n i, hanem a hatalmi hódítás- le g­kíméletlenebb igényeivel jelent­kezik. A németországi horogkeresztes mozgalom­nak eszmei kapcsolatot feltüntetni akaró és erőltető különböző homályos multu és jele­nü magyar nemzeti szocialista mozgalmakon és bizonytalan keretek között működő uar­Politikai napilap XIV. évfolyam 2. sz Roosevelt uiévi üzenete a békéről és a demokráciáról „A demokratikus rendszer vissza fog térni azokhoz a népekhez amelyek azt most nem ismerik4 €€ London, január 3. Washingtonból jelentik: R o o s e v e 11 elnök nagy érdeklődéssel várt újévi üzenetét, amelyet személvesen olvasott fel az amerikai tőrvényhozás zsúfolásig meg­telt termében, a külpolitikai helyzet áttekinté­sével kezdte meg. — örömmel jelenthetem — mondotta —, hogy népünk békében él és hogy sikerült a békét megőriznünk olyan kihívások ellenére, ame­lyek komolyságuknál fogva más időkben háborúra vezethettek volna. — Az Egyesűit-Államok népe és kormánya Önmegtartóztatást tanusit, de megőrzi 130 milliós népe sérthetetlenségét és szuverenitá­sát, nehogy gyengüljön a béke érdekében lat­baeső befolyása és veszélybe kerüljön szuve­renitása. Tiszteljük mások jogait, de tisztele­tet követelünk saját magunk számára is. — A világon lábra kapott irá-vzat a szerző­dések betűjétől és szellemétől való eltávolodást mutatja, amivel párhuzamosan jár a demok­ratikus rendszertől való. eltávolodás, aintf azonban csak felszínesnek nevezek, meri népünk azt hiszi, a jövendő élet­ben vissza fog térni a demokrati­kus rendszer azoknak a népeknek körébe, amelyek azt most nem is­merik. Az elnök ezután nagy hévvel védte földmű­velésügyi politikáját, hangoztatva, hogy csak orcátlan félremagyarázásnak nevezheti a tá­madók politikáját Az elnök végül Ígéretet tett arra, hogy rövidesen törvényt terjeszt be, amely uj alapokra fekteti a kormányt és bizo­nyos üzletágak közötti viszonyt, majd sajnál, kozását fejezte ki a munkásvilágban duló el­lentétek felett, a tőkét és a munkát együttmű­ködésre buzdilolta. tok és frakciók tevékenységén kivül sok nyugtalanságot okoz hosszabb idő óta az a felelőtlen propaganda és izgatás is, amely az egész ország közvéleményét, de főleg a ma­gyarországi német kisebbségi terüle­tek nyugalmát háborítja. Agitátorok járják a német lakosságú, vagy többségükben né­metnyelvű falvakat, többnyire a "Dunántul különböző részein, s .izgatnak, a magyar kor­mányhatalom ellen — elnyomásnak minősít­ve a különböző kisebbségi intézkedéseket. Térképekről tudunk, amelyek a német határokat a Balaton észa­ki partján, a Dunántul déli ré­szein pedig a Dunánál akarják megvonni. Soha senki sem kételkedett abban, hogy ennek az agitációs propagan­dának semmi köze «incs a hivatalos német kormánykörök álláspontjához. Minden pillanatnyi, nem aktuális volta mellett is ugv érzem, hogy a király kér­désnek*! 1 e gs z i go r ij b b an törvé­nyes és ősi alkotmányos szelle­mével megegyező, de végleges és a nemzet jövőbeli magatartása iránt semmi kétséget nem hagyó rendezése volna egyik leghatha­tósabb intézkedés arra, hogy po­litikai életünk minden zavaros, forradal­mi, jelensép-c telejsen megszűnjön és lehetet­lenné váltók. De ettől, a ma annyira fontos közjogi kérdéstől eltekintve — amelv szerin­tem és az összes hivatalos tényezők szerint is —' csak alkotmányos u t o n, a } o g­folvtonosság alapján oldható meg, minden más politikai és pazdasáei kérdésben bizalommal viseltetünk Darányi Kálmán mi­niszterelnök személye iránt s megelégedés­sel látjuk a kormány törvényhozói és admi­nisztratív munkájában a sokféleképpen meg­nyilatkozó szociális ' íóakaratot, munkát és készséget. Lássák be azonban a felelős poli­tikai helyeken állók azt is, amit az Egyház már régóta hirdet, hogy a szélsőséges izgatás t e k i n t é 1 y r o m b o 1 á s á t ak­kor sem lehet és szabad meg tűrni, ha bármilyen jobboldaliság kö re­dősében lép is fel közöttünk. Né­metország belpolitikai berendezéséhez ne­künk semmi közünk. Az is természetes, hogy külpolitikánkban és gazdasági életünk nem­zetközi kapcsolatainak kiépítésében a Har­madik Birodalommal való jóviszonyra igen nagy szükségünk van. Deanemzeti szo­cializmus ideológiájának hoz­zánk való importálása ellen a leghatározottabbantiltakoznunk kell. Széli József belügyminiszternek a nyár folyamán a német kisebbségek helyzetérőt adott nyilatkozata ebből a szempontból a té­nyeknek mindenben megfelel és az egyedüli, álláspontot tünteti fel. Tovább menve egy pillanatig sem habo­zunk kimondani, hogy a német nemzeti szo­cializmus szellemi importjából táplálkozó, magyarországi nyilas szervezkedések ellenj azért harcolunk teljes erővel, mert ha a totalitás lélekgyilkos erőszakossága marti re gyházak­ká tette a német hitvalló egyhá­zak életét, a római katolikus egy­házét éppen ugy, minta protes­! táns felekezetét, ugyanennek a rend­szemek az alkalmazása nálunk a m a g y a r­s.ágot olyan lelki meghasonlásba kergetné, ami végeredményb e r» politikai és faji füpgetlensé­günk teljes elvesztéséhez vezet* n e. Sajnos, ezt nem az indokolatlan sötéten­látás mondatja velünk, — mert hiszen min­denkinek erre a következtetésre kell jutnia —. ha a dolgokat a legjózanabb tárgyilagos-;

Next

/
Thumbnails
Contents