Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-26 / 20. szám

Szerda, 1938. január 26. A gázgyár, mint hübér~ur Nem sok örömünk van abban, hogy a gáz­gyár ügyeivel hétről-hétre foglalkoznunk kell. Sokkal nagyobb öröm volna abban és — sokkal nagyobb öröme volna a fogyasztók­nak is, ha azt jelenthetnénk, hogy a gázgyár előzékenységgel s a méltányosság szellemé­nek cselekedeteivel teljesiti szerződéses kö­telezettségét s nincs arra szükség, hogy a város jogi és mérnöki strázsákat állítson a gázgyári szerződés minden fejeze­te, minden szakasza, minden paragrafusa, minden pontja és — sajnos —, minden sza­va mellé azzal a paranccsal, hogy vigyáz­zanak a város és a városi lakosság érde­keire. Jól tudjuk azt, hogy a gázgyár nem népjóléti intézmény, hanem üzleti vállalko­zás, de a legnagyobb mértékben elégedett volna ennek a városnak polgársága, ba a gázgyár valóban — üzleti vállalkozás volna, ha üzleti szellem, kereskedelmi érzék, a tisz­tes haszon elérésének becsületes szándéka vezetné minden eljárásában a gázgyár veze­tőségét. Mert most a gázgyár sokkal inkább hasonlítható várúrhoz, akit jobbágyfalvek .vesznek körül, feudális nagybirtokoshoz, akit zsellérek szolgálnak ki robotmunkával és tor­rrtésük tizedével, mint üzleti vállalathoz, amelynek csak arra van gondja, hogy minél több áramot adhasson el, minél jobban szol­gálhassa ki vevőit s a minél nagyobb forga­lom biztosításával emelje a rábízott tőke ren­tabilitását. Egyetlen egy példával fogjuk csak illuszt­rálni a gázgyár — bocsánatot kérünk minden kereskedőtől. — üzleti szellemét. A város a gázgyárnak tartozik három millió pengő­vel. A gázgyári szerződés szerint viszont a gázgyár köteles a városnak é v i 3oo.ooo pengőt szolgáltatni, még pedig ennek terhére azt a mennyiséget, amit a város közvilágí­tásban elfogyaszt, nem pénzben hanem energiában- Most méltóztassanak idefi­gvelni. A város a három millió adósságának törlesztésére vonatkozó feltételeket ugy kí­vánja megszabni, hogy b'/tositsn marra szá­mára a visszafizetés jogát annak a 20 év­nek eltelte előtt is, amely időre a gázgyár törlesztéses tervet dolgozott ki. A gázgyár elsősorban igyekszik a feltételek megszabá­sában me gneheziteni 'az adósnak azt a — nem jogát, de kötelességét, hogv tartozását visszafizethesse s azután ki akarja kötni, hogy omennviben a város mégis visz­szafizetné tartozását, abban az esetben a gázgvárnak az a kötelessége. —• amit az előbb emiitettünk —, hogv a közvilágításhoz szükséges áramot a 500 OOO pengős ke­reten belül természetben köteles szolgáltat­ni, csökkenni fogs csökkenni fog olyan mértékben, mint amennviben a város egy összegben fizeti vissza tartozásának még tör­losztetlen tőkemaradvánvát. A gázgyár te­hát abból is előnyöket akar a maga számára szerezni, hogv a várostól megkapta pénzét. Amikor a gázgyári szerződést megkötötte a város, akkor a gázgyár azon ért el hasznot, hogy kölcsönt nyújtott a vá­rosnak, most azon akar keresni, bog)' a pén­zét visszakapja. He a város azzal tett volna szolgála­tot a cázgvárnak. hogv elfogadja tőle a há­rommilliós kölcsönt, akkor érthető volna, Politikai napilap hogy a városnak fizetni kell ennek a szolgá­latnak felmondásáért. Ámde akkor, amikor a gázgyár a kölcsönt adta, a szerződés felté­teleinek megállapításánál a város terhére a kölcsön szerzésének és fentartdsának finan­ciális terheit számításba vette a gázgyár s most, amikor a város azt a jogot akarja biz­tosítani magának, hogy tartozását visszafi­zethesse, inkább az volna érthető cs termé­szetes, ha a város engedményre, vagy egyéb kedvezményre tartana számot a kölcsön visszafizetése ellenében, mint az, hogy n hi­telező megfizetteti azt is, ha az adóstól szíves lesz követelésének készpénzben történő kiegyenlí­tését elfogadni. Arról most nem be­szélünk, hogy a gázgyár még annak a pénz­nek eredetét is meg akarja szabni, ami­ből a város fizetni fog, a gázgyár által meg­szabott feltételek szerint a város lefize­tendő pénzéről származási bizonyít­ványt is köteles lenne bemutatni, de azt már nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a három milliós kölcsönre vonatkozóan minél több ajánlatot tesz a gázgyár, annál súlyo­sabb feltételeket szab meg a város számara. Genf, január 25. A népszövetségi tanácsülés, amely sorrendben a századik, szerdán kezdő­dik A tanácsnak ezen az ülésszakán Irán kép­viselője fog elnökölni. A napirenden 26 kérdés szerepel, túlnyomó részben szervezeti, igaz­gatási és költségvetési kérdések. Tárgyalni fog­ja a népszövetségi tanács a pénzügyi és gaz­dasági bizottság jelentéseit, továbbá a nyers­anyagok elosztásának kontingensével kapcso­latos, a pénzügyi ellenőrzések megszüntetésé­ről szóló és a politikai menekültek ágyének kérdését is. Foglalkozni fog a Tanács az aie­xandrettei szandzsákban lefolyt választás ügyéver is, mert a választás lefolyása ellen a török kormány óvást emelt. Eden Parisban Páris, január 25. Eden angol külügymi­niszter kedden délután a népszövetségi angol küldöttség tagjaival egvütt Parisba érkezett. A pálvaudvarról az angol nagykövetségre ment, majd a külügyminisztériumba látogatott el és XIV. évfolyam 20. sz. A gázgyár eddig három tervezetet mutatott be a város által aláírandó adóssági kötelez­vényre vonatkozóan s megállapítható, hogy a legelső előnyösebb volt a városra, mint amilyen a harmadik. A város hiába fárado­zik azon, hogy keresse a megegyezés útját, minél tovább tartanak a tárgyalások, annál elfogadhatatlanabbakka válnak a gázgyár feltételei. A varos nem tehet mást, mint jóhiszemű és becsületes adós módjára köteleznie kell magát annak az értéknek visszafizetésé­re, amit a gázgyártól kölcsönképen kapott, de ha a város akár aranyban, akár energia­valutában, akár jógi kötelmek vállalásában nyújtja el az értékállandóság biztos:tását, ak­kor többre még a hübér-ur hitelező sem kö­telezheti. A gázgyári szerződésben — talán csak a jus primae noctis kivételével, — a város már úgyis mindent, amit adhatott, megadott a gázgyárnak. A gázgyár most olyan feltételeket akar megállapítani, mint­ha a pallosjogot is meg akarná szerez­ni a város felett. Talán adjuk is meg, hiszen,­ha nem szerzi meg a gázgyár, akkor is gya­korolni akarja. megbeszéléseket folytatott Delbos francia külügyminiszterrel. Andiid és Franciaország magatartása Páris, január 25. A genfi ülésszak előestéjéit Párisban megállapítják hogy a genfi intéz­mény sorsát Anglia és Franciaország magatar­tása fogja eldönteni. A baloldali közvélemény Eden és Delbos esti találkozásával kapcsolat­ban bizalmatlanságát nyilvánítja Chamber­lain angol miniszterelnök iránt. — Chamberlain egvéni szándékairól érkezett hirek senkit sem elégítenek ki — irja a Ce Soir. Chamberlain hajlandó Németország rs Olaszország visszatéréséért drákói módosítá­soknak alávetni az alaptörvényt és főleg a ti­zenhatodik szakaszon nyugvó maradványokat Ha ez igaz, akkor Eden As a francia megbízot­tak Genfben nem léphetnek fel kellő eréllyel cs annyi bizonyos, hogv ezen az ülésszakon P Népszövetség fennmaradása forog kockán. Az olasz reptilőraj két gépe Rio de Janelroba érkezel! A harmadik gép Naíalban leszállt — A bombavelőgépek óceán­repülésének sikere Dakar, január 25. M u s s o 1 i n i Bruno, Bis­co és Moscatelli olasz pilóták a „Zöld ege­rek" elnevezésű repülőrajjal tegnap Olaszor­szágból elindult Argentínába. A repülőraj pontosan megérkezett Dakarba, Átrepülte a Földközi-tengert, az Atlasz-hegy­séget és a Szaharát. A szaharai utat az óriási számum miatt meg kellett változtat­ni, az Atlasz-hegylánc mentén érkezett a rc­pűlőraj Dakarba, ahonnan kedden délelőtt S f nglia és Franciaország együttműködéséről tárgyalt Párisban Eden Szerdán dé!uíán kezdődik a Népszövelség századik ülésszaka

Next

/
Thumbnails
Contents