Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-21 / 16. szám

Péntek, 1938. Január 21 Politikai n apilap XIV. évfolyam 16. sz Párt és nemzet A N e p választójogi bizottságának: leg­utóbbi ülésén valaki a sajtótudósitások sze­rint azt a kérdést vetette fel, bogy melyik politikai párthoz tartoznak azok, akiket a kor­mány választójogi tervezete a választójogtól megfoszt. M i k e c z államtitkár ur a kérdésre azt a felvilágosítást adta, hogy — n e n a N e p-h e z. Ezzel a kérdés megnyugvással elintézést nyert. Elsősorban is csudálattal — „tán csudál­lak, ámde nem szeretlek", — kell adózni a tájékozódottságnak eme tökélye, az értesült­ségnek ily módon megnyilatkozó abszolutu­ma előtt, amelyik nemcsak azt tartja szómon, hogy a választók milyen pártiak, hanem arra is felelni tud, hogy milyen pártiak azok, akik nem tartozhatnak — a magyar politika Holt Lelkei, — tgyetlen párthoz sem. Nem hiába ellenőrizték, hogy milyen lapot járatnak, milyen elveket vallanak, mi­lyen nézeteket hangoztatnak a szabadország szabad polgárai, — lám, mindenre szükség volt. A legminuciózusabb élharcosi és pártfő­titkari környezettanulmányok sem mentek veszendőbe, — az egységes párt választó­jogi 1 tudósai azt is tudják, hogy milyen párt­hoz /tartoznak azok, akik nem hat, hanem csak ö tövig tartózkodnak egy község­ben s milyen voks várható azoktól, akik is­kolai tanulmányaikat az ötödik eleminél fe. jezték be. S minthogy a választójogi kategó­ria lezárul a hatvan aranykoronás kataszteri tiszta jövedelemnél, a választójog bábái, a magyar politika tudós asszonyai azt is tud­ják, hogy melyik párt jelöltjeire szavaznának azok, akiknek kataszteri tiszta jövedelmük ötven és hatvan aranykorona között van A felfogásról lehet vitatkozni s az állás­pont helyessége megtűri a legellentétesehb szempontokat, de nem lehet vita a tekintet­ben, hogy az adatoknak példátlan bőségével s a részleteknek tökéletes ismeretével ren­delkezik az, aki a választójoggal nem biró válásotok, a nem szavazó szavazók, a leg­főbb állampolgári jogok nélküli állampolgá­rok politikai pártállása felől ennyire tiszta, ennyire határozott, végleges és hiteles ér+e­sültséggel rendelkezik. A kérdésnek azonban van egy másilc ol­dala is, amit már mi — pogány kételkedők, — az elragadtatásnak ezzel a mértékével szemlélni nem tudunk. A választói törvény, mint a miniszterelnök úrtól is értesültünk, egyike a legalapvetőbb, a nemzet sorsát legközvetlenebbül érintő a 1­ko t ma ny reformnak. Talán nem vol­na teljesen meddő feladat, ha a nemzetet meghagynák abban az illúzióban, hogy a vá­lasztói jog terjedelmének, a jogkiterjesztés mértékének meghatározásánál egyedül a nemzet clctigényeinek engedel­meskednek. Nem mernénk biztosan feltéte­lezni, hogy akkor, amikor a Nep választó­jogi bizottságában a választójogból kizártak politikai pártállása felöl érdeklődtek, pusz­tán személyes érdeklődésüknek adtak kifejezést a bizottság tagjai, egyébként azonban elhatározásukban függetleníteni tud­ták magukat a kapott felvilágosítástól. A kér­dés, az arra adott válasz s a válasz által te­remtett nyugalom annak feltevésére adnak alapot- hogy talán esetleg mégis csak be­folyásolhatta a bizottság tagjait az a körül­mény is, hogy a nemzet értékes rétegét irire­kesztik ugyan a választók soraiból, de ezzel az egységes párt szavazóinak szá­mát nem csökkentik. Az a fájdalom, amit érezhettek ennél a tömegirtósnáí, bizo­nyára csökkent azzal a megfontolással, hogy a nemzet tagjai sorából százezrek elveszítik ugyan a választói jogukat, de az e g y s é g e s párt szavazóinak birtokállomá­nya érintetlen marad. Ámde, ha ez az intézkedés nem csökkenti az egységes párt szavazóinak számát, akkor egész bizo­nyosan más párt szavazóit tizedeli meg. S ha már idáig vetemedünk a rosszhiszemű feltételezések során, akkor arra is gondol­nunk lehet, hogy az alkotmányreform életre hivői szemeben nem egyforma ér­té k ü a Nep-re szavazó polgár alkotmányos joga az ellenzéki polgár szavazati jogával. Hogy pártszempontból igazuk van, azt nem lehet kétségbevonni, de kétségbe lehet, sőt: kötelesség kétségbevonni azt, hogy párt­szempont, pártérdek, tehát: pártönzés érvé­nyesülhet akkor, amikor a nemzet jöven­dőjének országutját épitik ki. E gy e t­lenpárt se privilegizálhatja a maga számára a nemzetről való gondoskodás kötelességét. Nem mondhatjuk azt és nem mondja azt senki, hogy minden nyakló nélkül adjanak válasz­tójogot, de a pártokon felülálló és a pártokon felülélő nemzetnek joga van követ I n í azt, hogy amikor jövőjét épitik, akkor a poli­tikai pártok ne ma .uknak rendezznek be klubhelyiséget az alkotmány várában. Akik a fügefalevél hivei a művészetben, azok hasz­náljanak fügefalevelet a politikában is. S ha elveszik millióktól a jogot, ne vegyék el hoz­zá az illúziót is. A román állampolgársági revíziót minden kisebbségre kiterjesztik Lázas ktszüNMCsek az at Tálaszfásohra Bukarest, január 20. A romániai képviselő­választásokat március elején tartják meg. A korteskedés teljes erővel megkezdődött, a pár­tok egymásután jelentik bc indulásukat, csü­törtök délig ezt a szándékot 17 párt közölte az illetékes fórummal. Az összes uagvpártok be­nyújtották jelölőlistájukat a központi válasz­tási bizottságnál, beterjesztette listáit az er­délyi magyar párt is. A választási hadjárat megindulása sem vet­te le a román sajtó napirendjéről az állampolgársági revízió kérdését. A román sajtó szerint az állampolgá­rok két kategóriájáról van szó. Az egyik azok­nak az állampolgároknak a kérdése, akiket 1924. után a városházákon és a községházákon névjegyzékbe vettek. A második kategóriába tartoznak, akik naturalizálás utján kapták meg honosságukat. Ehhez liz évi romániai tar­tózkodás szükséges. A „Curentul" szerint azok, akik az állampolgársági névjegyzékben meg­találhatók, kötelesek bizonyítványaikkal a já­rásbíróságon megjelenni, hogy állampolgársá­gi jogukat dokumentálják. A „Curentul" han­goztatja. hogy a román nemzetiségűek állampol- ' gársága nem lesz revizió tárgya, minthogy ők" minden formalitás nélkül állam­polgárokká válnak. Eszerint minden kisebbségre kiterjed az ál­lampolgári revízió. „4 zsidó kisebbségek ellen hozott intézkedések a magyarokat is érintik" Gróf Bethlen György intervenciója Gogánél Bukarest, január 20. Gróf Bethlen György, az Országos Magyar Párt elnöke pénteken ki ­hallgatáson jelenik meg Goga miniszterelnök­nél és a zsidó kisebbségek ellen hozott intéz­kedésekkel kapcsolatban interveniál, mert ezek az intézkedések a magyarokat is érintik. Bethlen György gróf elsősorban is a sajtó­kérdésben kérni fogja a miniszterelnököt, hogy az Erdélyben megjelenő lapokat hagyja meg érintetlenül, de hogy ha ez igy nem lehetsé­ges, ad jon a kormány legalább néhány hónapi haladékot, hogy a zsidó kezekben levő és rész­ben zsidó személyzettel dolgozó kisebbségi ma­gyar lapok a kormány intencióinak megfele­lően átalakulhassanak. Gróf Bethlen Gvörgy ezenkívül interveniál a cselédkérdésben is, te­kintette! arra, hogy igen sok székely leány szolgál zsidó családoknál és n cselédrendelét következtében ezok kenyerüket vesztik. Goga: „Revíziós kftvefelésefcről szó sem lehel.. Nagv feltűnést keltett az a newyorki jelen­tés, amely a Newyork Times bukaresti mun­katársának Goga miniszterelnökkel folytatott beszélgetéséről szól. Goga kijelentette, hogy azon van a kormány, hogy Magyarországgal is harátságos viszonyt létesítsen, Magyaror­szág revíziós követeléseiről azonban szó sem lehet. — .Abban az esetben — mondotta Goga —, ha Magyarország területi igényekkel lépne fel ez teljesen kizárná a jóviszony megteremtését. Bizunk abban, hogy Berlin és Róma ezirány­ban bölcs tanácsadóként lép majd fel Budapes­ten — mondotta Goga. A „Buna Vestire" cimü lapban cikk jelent meg Mihail M a n i o 1 e s c u román publi­cista tollából, aki nemrégen Olaszországban járt. Cikkében igen meleg hangon emlékezett meg Olaszországról. Ugyancsak ebben a lap­ban irt cikket Poiichron iade. — Bomániának Róma iránti politikájában irja Polichroniade — nem jelent akadálvt Olaszország magvar barátsága Romániának k^

Next

/
Thumbnails
Contents