Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-21 / 16. szám

Péntek, 1938. Január 21 Politikai n apilap XIV. évfolyam 16. sz Párt és nemzet A N e p választójogi bizottságának: legutóbbi ülésén valaki a sajtótudósitások szerint azt a kérdést vetette fel, bogy melyik politikai párthoz tartoznak azok, akiket a kormány választójogi tervezete a választójogtól megfoszt. M i k e c z államtitkár ur a kérdésre azt a felvilágosítást adta, hogy — n e n a N e p-h e z. Ezzel a kérdés megnyugvással elintézést nyert. Elsősorban is csudálattal — „tán csudállak, ámde nem szeretlek", — kell adózni a tájékozódottságnak eme tökélye, az értesültségnek ily módon megnyilatkozó abszolutuma előtt, amelyik nemcsak azt tartja szómon, hogy a választók milyen pártiak, hanem arra is felelni tud, hogy milyen pártiak azok, akik nem tartozhatnak — a magyar politika Holt Lelkei, — tgyetlen párthoz sem. Nem hiába ellenőrizték, hogy milyen lapot járatnak, milyen elveket vallanak, milyen nézeteket hangoztatnak a szabadország szabad polgárai, — lám, mindenre szükség volt. A legminuciózusabb élharcosi és pártfőtitkari környezettanulmányok sem mentek veszendőbe, — az egységes párt választójogi 1 tudósai azt is tudják, hogy milyen párthoz /tartoznak azok, akik nem hat, hanem csak ö tövig tartózkodnak egy községben s milyen voks várható azoktól, akik iskolai tanulmányaikat az ötödik eleminél fe. jezték be. S minthogy a választójogi kategória lezárul a hatvan aranykoronás kataszteri tiszta jövedelemnél, a választójog bábái, a magyar politika tudós asszonyai azt is tudják, hogy melyik párt jelöltjeire szavaznának azok, akiknek kataszteri tiszta jövedelmük ötven és hatvan aranykorona között van A felfogásról lehet vitatkozni s az álláspont helyessége megtűri a legellentétesehb szempontokat, de nem lehet vita a tekintetben, hogy az adatoknak példátlan bőségével s a részleteknek tökéletes ismeretével rendelkezik az, aki a választójoggal nem biró válásotok, a nem szavazó szavazók, a legfőbb állampolgári jogok nélküli állampolgárok politikai pártállása felől ennyire tiszta, ennyire határozott, végleges és hiteles ér+esültséggel rendelkezik. A kérdésnek azonban van egy másilc oldala is, amit már mi — pogány kételkedők, — az elragadtatásnak ezzel a mértékével szemlélni nem tudunk. A választói törvény, mint a miniszterelnök úrtól is értesültünk, egyike a legalapvetőbb, a nemzet sorsát legközvetlenebbül érintő a 1ko t ma ny reformnak. Talán nem volna teljesen meddő feladat, ha a nemzetet meghagynák abban az illúzióban, hogy a választói jog terjedelmének, a jogkiterjesztés mértékének meghatározásánál egyedül a nemzet clctigényeinek engedelmeskednek. Nem mernénk biztosan feltételezni, hogy akkor, amikor a Nep választójogi bizottságában a választójogból kizártak politikai pártállása felöl érdeklődtek, pusztán személyes érdeklődésüknek adtak kifejezést a bizottság tagjai, egyébként azonban elhatározásukban függetleníteni tudták magukat a kapott felvilágosítástól. A kérdés, az arra adott válasz s a válasz által teremtett nyugalom annak feltevésére adnak alapot- hogy talán esetleg mégis csak befolyásolhatta a bizottság tagjait az a körülmény is, hogy a nemzet értékes rétegét irirekesztik ugyan a választók soraiból, de ezzel az egységes párt szavazóinak számát nem csökkentik. Az a fájdalom, amit érezhettek ennél a tömegirtósnáí, bizonyára csökkent azzal a megfontolással, hogy a nemzet tagjai sorából százezrek elveszítik ugyan a választói jogukat, de az e g y s é g e s párt szavazóinak birtokállománya érintetlen marad. Ámde, ha ez az intézkedés nem csökkenti az egységes párt szavazóinak számát, akkor egész bizonyosan más párt szavazóit tizedeli meg. S ha már idáig vetemedünk a rosszhiszemű feltételezések során, akkor arra is gondolnunk lehet, hogy az alkotmányreform életre hivői szemeben nem egyforma érté k ü a Nep-re szavazó polgár alkotmányos joga az ellenzéki polgár szavazati jogával. Hogy pártszempontból igazuk van, azt nem lehet kétségbevonni, de kétségbe lehet, sőt: kötelesség kétségbevonni azt, hogy pártszempont, pártérdek, tehát: pártönzés érvényesülhet akkor, amikor a nemzet jövendőjének országutját épitik ki. E gy e tlenpárt se privilegizálhatja a maga számára a nemzetről való gondoskodás kötelességét. Nem mondhatjuk azt és nem mondja azt senki, hogy minden nyakló nélkül adjanak választójogot, de a pártokon felülálló és a pártokon felülélő nemzetnek joga van követ I n í azt, hogy amikor jövőjét épitik, akkor a politikai pártok ne ma .uknak rendezznek be klubhelyiséget az alkotmány várában. Akik a fügefalevél hivei a művészetben, azok használjanak fügefalevelet a politikában is. S ha elveszik millióktól a jogot, ne vegyék el hozzá az illúziót is. A román állampolgársági revíziót minden kisebbségre kiterjesztik Lázas ktszüNMCsek az at Tálaszfásohra Bukarest, január 20. A romániai képviselőválasztásokat március elején tartják meg. A korteskedés teljes erővel megkezdődött, a pártok egymásután jelentik bc indulásukat, csütörtök délig ezt a szándékot 17 párt közölte az illetékes fórummal. Az összes uagvpártok benyújtották jelölőlistájukat a központi választási bizottságnál, beterjesztette listáit az erdélyi magyar párt is. A választási hadjárat megindulása sem vette le a román sajtó napirendjéről az állampolgársági revízió kérdését. A román sajtó szerint az állampolgárok két kategóriájáról van szó. Az egyik azoknak az állampolgároknak a kérdése, akiket 1924. után a városházákon és a községházákon névjegyzékbe vettek. A második kategóriába tartoznak, akik naturalizálás utján kapták meg honosságukat. Ehhez liz évi romániai tartózkodás szükséges. A „Curentul" szerint azok, akik az állampolgársági névjegyzékben megtalálhatók, kötelesek bizonyítványaikkal a járásbíróságon megjelenni, hogy állampolgársági jogukat dokumentálják. A „Curentul" hangoztatja. hogy a román nemzetiségűek állampol- ' gársága nem lesz revizió tárgya, minthogy ők" minden formalitás nélkül állampolgárokká válnak. Eszerint minden kisebbségre kiterjed az állampolgári revízió. „4 zsidó kisebbségek ellen hozott intézkedések a magyarokat is érintik" Gróf Bethlen György intervenciója Gogánél Bukarest, január 20. Gróf Bethlen György, az Országos Magyar Párt elnöke pénteken ki hallgatáson jelenik meg Goga miniszterelnöknél és a zsidó kisebbségek ellen hozott intézkedésekkel kapcsolatban interveniál, mert ezek az intézkedések a magyarokat is érintik. Bethlen György gróf elsősorban is a sajtókérdésben kérni fogja a miniszterelnököt, hogy az Erdélyben megjelenő lapokat hagyja meg érintetlenül, de hogy ha ez igy nem lehetséges, ad jon a kormány legalább néhány hónapi haladékot, hogy a zsidó kezekben levő és részben zsidó személyzettel dolgozó kisebbségi magyar lapok a kormány intencióinak megfelelően átalakulhassanak. Gróf Bethlen Gvörgy ezenkívül interveniál a cselédkérdésben is, tekintette! arra, hogy igen sok székely leány szolgál zsidó családoknál és n cselédrendelét következtében ezok kenyerüket vesztik. Goga: „Revíziós kftvefelésefcről szó sem lehel.. Nagv feltűnést keltett az a newyorki jelentés, amely a Newyork Times bukaresti munkatársának Goga miniszterelnökkel folytatott beszélgetéséről szól. Goga kijelentette, hogy azon van a kormány, hogy Magyarországgal is harátságos viszonyt létesítsen, Magyarország revíziós követeléseiről azonban szó sem lehet. — .Abban az esetben — mondotta Goga —, ha Magyarország területi igényekkel lépne fel ez teljesen kizárná a jóviszony megteremtését. Bizunk abban, hogy Berlin és Róma ezirányban bölcs tanácsadóként lép majd fel Budapesten — mondotta Goga. A „Buna Vestire" cimü lapban cikk jelent meg Mihail M a n i o 1 e s c u román publicista tollából, aki nemrégen Olaszországban járt. Cikkében igen meleg hangon emlékezett meg Olaszországról. Ugyancsak ebben a lapban irt cikket Poiichron iade. — Bomániának Róma iránti politikájában irja Polichroniade — nem jelent akadálvt Olaszország magvar barátsága Romániának k^