Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-19 / 14. szám

164 DÉLMAGYARORSZÁG Szerda, 1958. január 19. Uzsoráért egy hónapra ítélték a vásárhelyi öreg „magán ban kárt" (A Délniagyarország munkatársától.) öreg uzsorás állott kedden a szegedi törvényszék előtt üzletszerü uzsora vétségével vádolva. Papp Imre vásárhelyi földműves, aki közelebb van a nyolcvanhoz, mint a hetvenhez, volt a vádlott és vásárhelyi kisemberek voltak a sértetlek, akik éveken keresztül adóztak az öregnek. Maga a vádlott rongyos, szakadt ruhát viselt, senki sem nézte ki belőle, bogy valóságos „magánbankár" ott Vásárhelyen. Négy sértettje volt az ügynek, az egyik S a j t os Ernő valamilyen baromfiüzlethez vett fel tőle kölcsönt, még akkor, amikor koronában beszéltünk, hosszú éveken fizette a havi tiz százaléknak megfelelő kamatot, később 50 pengőre változott az összeg, ezután is havonta 35 pengőt fizetett kamat cimén. Egy másik kuncsaft, Tatár Sándor — szintén megszorult ember — előbb 100 pengőt vett fel és fizetett utána havi 4 pengőt, majd 200 pengőre emelték fel a kölcsönösszeget és ezután havi 6 pengőt fizetett.. Szűcs Márton nem tudta befejezni a megkezdett házépítést, Papphoz fordult kölcsönért, aki adott is neki 500 pengőt, havi 15 pengő kamatra, Szentkirályi Lászlóné az adóját nem tudta kifizetni, Papp kisegítette őt is 150 pengővel ós ezért havi 2 pengőt fogadott el három esztendőn keresztül. A keddi tárgyaláson az öreg .uzsorás féligmeddig beismerő vallomást telt, már legalább is, ami a kölcsönadási illeti, az uzsorát azonban tagadta. A biróság kihallgatta a sértetteket, kihallgatott ezenkívül egy sereg tanút, akik pedig mind ellene vallottak. Kiderült ezekből a vallomásokból, hogy Papp Mihály valóban uzsoráskodott a pénzével és a megszorult, kölcsönért hozzáforduló embereket jóval a törvényes kamatlábon felül látta csak el kölcsönnel. A biróság megállapította az öreg bűnösségéi és egyhónapi fogházra ítélte. Papp Imre az itélet ellen fellebbezést jelentett be, fellebbezett súlyosbításért az ügyész is. Elsőrendű román bükk tűzifát j^jjsa ,us,l6"a i MM^"IP1 nagyban és k'csinvpríma hazai szeneket, konszot »*« "•'«»' Wilheim Testvérek i szállítanak épü et- és fUzs'éanyagkereskedök, Mars-tér 2-3. Tel. 26-18. Vároki iroda: Kölcsey-u. 10. Tel. 19-84. A csütörtöki kamarai elnökválasztás Hogyan korteskednek egy kétéves tartozás ügyével (A Délmagyarország munkatársától.) Mint ismeretes, csütörtökön választja meg uj elnökségét a szegedi kereskedelmi és iparkamara. A választás sima lefolyásúnak ígérkezik, mert ugy a kereskedői, mint az iparos körökbén kialakult vélemény, amelynek lényege az, hogy a jelen körülmények között jobb megoldást, mint amit Vértes Miksa elnöksége, Erdélyi András és Grosz Marcel osztályelnöksege jelent, nem lehet találni. Jó ideig komoly eshetősége volt annak a kombinációnak is, amely Rainer Ferencet, az ipartestület nem regen megválasztott érdemes elnökét jelölte a kamara elnöki tisztségére, de miután kiderült, hogy Rainernek megválasztása esetén ott kellene hagynia az ipartestület elnöki állását és ez egy uj választás áldallan bonyodalmainak tenné ki az ipartestületet, maguk az iparosok mondottak le erről a kombinációról. Vannak természetesen egyesek, akik Szeged iparos- és kereskedőtársadalmának ebbe az egyöntetűen kialakult elhatározásába nem igen akarnak belenyugodni és mindent elkövetnek, hogv megzavarják a választás nyugalmát. Legújabban azt terjesztik, hogy Vértes Miksa szénkereskedelmi részvénvtársaság rideg üzleti szellemben kívánta elintézni egyik adósával, v algvöi egyházközséggel szemtón az ügyét. Ez abban nyilatkozott meg, hogy a részvénytársaság kielégítési végrehajtást kért az algyői plébánia hat hold földjére ö72 pengős követelésének biztosítása céljából. Erre vonatkozólag a következő felvilágosítást kaptuk: — A szcnkercskedelmi részvénytársaság 1930. februárjában harminc napi hitelre cementet és meszet adott cl az algyői egyházközségnek. Erre az anyagra az egyházközségnek az algyői templom restaurálásához volt szüksége. A harminc nap letelt, de az egyházközség nem fizette ki tartozását. A vállalat több sikertelen sürgetés és felszólítás után csak 1937. januárjában bizta meg jogtanácsosát a követelés érvényesítésével. Az ügyvéd eleinte szintén csak figyelmeztette az egyházközséget és a vállalat utasitásai szerint csak két hónap eredménytelen elteltével, áprilisban indította meg a pert, amelyet természetesen megnyert. — Az ügyvéd ezután Sztolár István plébánossal teljes egyetértésben számot vetett azokkal a lehetőségekkel, hogy az egyházközség miképen juthatna pénzhez és fizethetné ki nyomasztó adósságait. A plébános november kilencedikén ezt irta az ügyvédnek: „Amikor szives türelmét még egy időre szeretettel kérem, legyen szives engem bevádolni, hogv milyen rossz fizető vagyok." Az ügyvéd a vádolás helyett arra kérte a felettes hatóságot, hogy segítsen az egyházközségen, „mert erkölcsi testületről lévén szó— irta —, nem akarom a már eddig is felmerült perköltséget végrehajtási költséggel is szaporítani." — December közepén végre abban állapodott meg az ügyvéd a plébánossal, hogy kérni fogják a végrehajtást, mert ez az egyetlen mód kínálkozott arra, hogy az egyházközség huszonötholdnyi megkötött földjére kölcsönt vehessen fel és kigvenlilhesse a templom restaurálásával kapcsolatban fennálló tartozásait. A január 7-én benvujtott végrehajtási kérvénynek ez az előzménye. ÉN ISCPAK HALLOTTAM hogy Vaszary Gábor, a „Monpti*' szerzője vasárnap megjelent Bardócz Rózsa irodalmi estjén, egyúttal felhasználta az alkalmat arra is, hogy a színházzal megbeszélést folytasson „Szerelemről szó sincs" cimü darabjának előadásáról; kiderült azonban, hogy a darabot a szinház előadta és igy a megbeszélés tárgytalanná vált.., hogy a Baumgarlen-dijas fiatal iró Szegeden, hajnalig tartó darvadozással ünnepelte meg kitüntetését és nagy társaság kisérte ki hajnalban a gyorshoz... hogy az ismert egyetemi vegyésznél ni elmúlt napokban érdekes vacsora volt; a vendégek csupa szintétikas élelmiszert kaptak és mübort ittak, de azért nem volt semmi baj, mert a mübortól ls nagyon jót érezték magukat a vidám vendégek... hogy a farsang eddig lezajlott báljai és estélyei alatt mindössze három lovagias ügy keletkezett és mind * három békésen fejeződött be, amennyiben a felek kibékültek és nem kívánták egymás vérét ontani.., hogy a napokban szabadult ki a Csillagbörtönből Szeged társadalmi életében egykor nagy szerepet játszó fiatalember, nkl mig börtönbüntetését töltötte, csinos összeget örökölt, amivel uj életet kezd külföldön. Mindössze egy napot töltött Szegeden és másnap már végleg elköltözött a városból... hogy a színtársulat egyik kitüDŐ tagja ellen valamelyik nap tendenciózusnak látszó újsághír jelent meg, ami miatt az erős hangon aposztrofált tag sajtópert készül indítani, hacsak teljes elégtételt nem kap a méltánytalan inegbánlásért.., hogy Komlós Juci, a legtiatalabb szegedi művésznő eddig husz meghívást kapott farsangi fellépésre, hasonlóképen kapós Erdődy Kálmán is... hogy két nagy bál van, amelyik évről-évre egymásutáni napon kerül megrendezésre és ezért a terem diszitési költségét közösen viselik a rendezők, az egyik a Szent Imrebál, a másik a MIEFIlOE-bál... hogy Gervay Marica vasárnap este a Hungáriában táncolt és búzakék nagyestélyi toalettjében általános feltűnést keltett, még nagyobb sikere volt azonban Ihász Klárinak, aki csipkeszerüen kötött fehér estélyi ruhát Viselt, ezüstgyöngy-gallérral és övvel ... Megkezdtük SZEGEDI ALMANACH kikézbesítését. A hét végéig minden előfizetőnk megkapja.